Az Európa Expressz és a Szőke kóla alkotói filmesítik meg az Abigélt Mozifilm készül Szabó Magda Abigél című népszerű ifjúsági regényéből. A filmváltozat Horváth Csabának, az Európa Expressz című 1998-as akciófilm író-rendezőjének a produceri irányítása alatt valósul meg. Horváth írja a forgatókönyvet is, Barnóczky Ákossal, a Szőke kóla rendezőjével együtt. A filmet Bánfalvy Ágnes színésznő rendezi, aki ugyan színházban már rendezett (Figaró házassága), de filmet még egyáltalán nem csinált. Szoke kola teljes film. Bánfalvy szerepelt a regény 1978-as tévéfilmsorozat-változatában: ott Torma Piroskát, Vitay Georgina osztálytársát formálta meg. A film szereplőit még keresik az alkotók. Tasi Géza, Szabó Magda keresztfiia...
Tíz éve nem hozott ilyen gyenge számokat a Coca-Cola Az amerikai Coca-Cola kiábrándító előrejelzést adott idei nyereségelvárásáról: a cég szerint 4 százalék nyereségnövekedés várható csupán, amit a gazdasági növekedés lassulásával, az erős dollárral, valamint a politikai bizonytalansággal magyaráz – áll a CNN oldalán. Új kólával jön ki a Pepsi Már eddig is számos olyan terméket lehetett kapni, amely nitrogénnel volt dúsítva szén-dioxid helyett, ám az eddig inkább csak különlegességnek számító eljárást most az egyik legismertebb kólában is hamarosan megízlelhetjük – foglalja össze a The Takeout. Ez a nagyi 64 éve szinte mást sem iszik, csak kólát A 77 éves Jackie Page 13 évesen bontotta fel az első doboz kóláját, azóta képtelen leállni. Szőke kóla italiana. A nyugdíjas hölgy annak ellenére fitt és egészséges, hogy 1954 óta már 3 millió kockacukornak megfelelő édesítőszert megivott. Új ízű kóla kerülhet a boltok polcaira Cseresznyés, citromos, vaníliás – ha kóláról van szó, mindenkinek van egy saját kedvence.
A legjobb film Pálfi György Taxidermiája lett, a legjobb rendezés díját Hajdu Szabolcs kapta a Fehér tenyérért. Rendezői változatok A Filmszemlén nagyjátékfilmmel jelentkező rendezők közül, a fesztivál sürgés-forgásában tizenhármat sikerült letámadnunk villámkérdéseinkkel. Miniinterjúinkból kiderül, hogy melyikük, mit változtatna a filmjén, ha lehetne, kik azok a rendezők, akik az ő példaképeik, milyen filmterveket dédelgetnek legmerészebb álmaikban és mit isznak szívesen, amikor épp nem dolgoznak. Szőke kóla italia. Állattömés és szertorna a 37. Magyar Filmszemlén A szervezők kihirdették a január 31-én kezdődő 37. Magyar Filmszemle programját. A 24 versenybe került nagyjátékfilm közt megtalálható Szabó István Rokonok-adaptációja, a két fiatal rendező, Hajdu Szabolcs és Pálfi György régóta várt új filmje és Török Ferenc Csodálatos vadállatok című alkotása is. Vigyázat, gagyi! Lassan ki kellene fejleszteni egy logót a fenti felirattal, és ráragasztani minden második magyar film plakátjára, hogy ennyire azért már ne lehessen a közönséget lebecsülni.
Gondoltad volna, hogy valószínűleg a kávét eleinte nem itták, hanem ették? Az ugandaiak például, ha távoli útra indultak, szárított babszemeket rágcsáltak, mivel úgy hitték, így különleges erőre kapnak. De milyen messzire is nyúlik vissza a kávé története? Az első kávészállítmány Velencében. Az egyik legenda szerint a kávészemek frissítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi piros bogyókat legelésznek, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta, és meg is említette A kontinens című munkájában. A kávét először Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel-Keletre. Később a kávétermesztés megjelent Arábiában és Egyiptomban is, ahol a kávé (vagy Kahweh) fogyasztása nem sokkal később mindennapi szokássá vált.
A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, illetve az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású ital. Fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan egészséges kávé is, amely a koffein káros mellékhatása nélkül is élénkít. A kávé története A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra (a fekete leves sohasem jelentett fekete kávét). A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.
Amit a kávéról tudni érdemes. A kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású italt kávénak nevezzük. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amely a koffein káros mellékhatása nélkül is élvezhető, ez a koffeinmentes kávé, amely már hazánkban is kapható A szó eredete: A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa (???? ) szó – amelyből a mi kávé szavunk ered -, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette A kávé termesztése Két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából.
A kávé 1473 -ban érte el Kostantinápolyt és két évvel később nyílt meg az első kávéház a Kiv Han. Az első európai kereskedelmi kávészállítmány 1616 -ban érkezett meg Velencébe. Az európaiak közötti versengést az élő kávénövényekért és szemekért a hollandok nyerték 1616 -ban. Egy holland kereskedőnek sikerült a szigorúan őrzött kávébokrok közül kávét szereznie Mochában, Yemenben. 1650 -ben, vagy 51-ben nyílt meg az első angliai kávéüzlet Oxfordban. A neve Angel volt. Ugyanez a libanoni, vagy török származású vállalkozó nyitotta meg az első kávéüzletet 1652-ben. Az első párizsi kávézó 1672 -ben, vagy 1686-ban nyílt meg, az első velencei üzlet 1683-ban. Németországban először az északi kikötőknél nyíltak kávéüzletek, köztük Bréma (1673) és Hamburg (1677). Az első igazi osztrák kávéházat Bécsben, 1683 -ban, a bécsi csata után nyitották meg, a legyőzött törököktől zsákmányolt kávé segítségével. A 1658 -ban a hollandok először kezdtek el kávét ültetni Ceylonban (ma Sri Lanka) és később Dél-Indiában.
A napjainkban már nagyon elterjedt ital, amit reggelente előszeretettel fogyaszt szinte minden felnőtt nem más, mint a kávé. Manapság már a fiatalabbak körében is hatalmas népszerűségnek örvend, bár túlzott fogyasztása nem egészséges. Koffeintartalma miatt élénkítő hatással bír a szervezetre, valamint különböző betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenthetik. De honnan is ered a közkedvelt kávé? Ahogy sok más dologhoz, a kávéhoz is kapcsolódnak legendák. Az egyik legismertebb a kecskékről szóló, miszerint egy pásztor megfigyelte, hogy ha a kecskéi napközben egy bokor piros bogyóit eszik, akkor egész éjszaka ébren maradnak. Miután beszámolt erről a közelben lakó szerzeteseknek, ők is elkezdték fogyasztani az ébren maradás céljából. Legelőször gyógyszerként Avicenna használta 1000 körül. Ekkor még egy néven nem nevezett, élénkítő hatású, keserű italként tartották számon. A kávé cserje az etiópoknak köszönhetően vált ismertté, ugyanis egy etióp tartományból, Kaffából származik, innen terjed el a környező területeken.