Múltunk talán legszebb, legdicsőbb napjaira, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk március 11-én iskolánk aulájában. A megemlékezés a Palotás tánccal vette kezdetét, majd felhangzottak versek, dalok, párbeszédek Mit jelent egy nép, egy nemzet számára a szabadság? Mit köszönhetünk 1848/49 hőseinek? Szeretethíd | Hol sírjaink domborulnak…. Ezekre a kérdésekre kereste és adta meg a választ az ünnepi műsor, ahol a nyolcadik évfolyamos diákok megidézték a forradalom nemes eszméit, a hazaszeretet fontosságát. Az 1848-as hősök tudták és tetteikkel bizonyították azt, amit nekünk, utódoknak sem szabad elfelednünk. Ezúton is gratulálunk valamennyi résztvevőnek, valamint a felkészítő pedagógusoknak: Némethné Bogár Márta és Csuk Hajnalka tanárnőknek, valamint Hegyi József tanár úrnak.
Ennek a cserjének van kifejezetten kicsi változata is. (Bagatelle változat) Kerüljük a túl magas növekedésű növények vásárlását, mert ezek elnyomják a keresztet, vagy leárnyékolják a tavasszal, nyáron virágzó virágos növényeket. Viszont a sír egy-egy sarkába tehetünk jól nyírható, apróbb örökzöldet. Néhány mutatós virág, növény, amit sírokra ajánlhatunk: - Varjúháj félék –évelő növény, ami számos fajtában létezik. Kő támfalon is megmarad, alacsonyra nő (25-30 cm) és vannak gyönyörű virágos változatai is. „Hol sírjaink domborulnak…” – a Hősök Napja Csepelen « Csepel.info. - Kecskerágó félék – szintén sok fajtája létezik. Viszonylag gyorsan nő meg végleges magasságára, metszeni, irányítani is lehet. - Örökzöld mirtuszlonc – télen is megőrzi szép, üde zöld színét. Sűrű, jó talajtakaró törpecserje. - Törpe gömbtuja – kiválóan mutat a sarkokon. - Madárbirsek – különösen a kerti madárbirs amely fényes, sötétzöld levelei késő ősszel vörösre színeződnek. Rózsásfehér virágai tavasz végén és kora nyáron nyílnak. Kecses ágrendszerével, csodás lombszínével sokoldalú - Palástfű félék – óvatosan kell velük bánni, mert terebélyes lehet.
- Bíborlevelű tűzeső – mely az árnyasabb helyeket is kedveli, és igen szép, tényleg bíbor leveleivel dekoratívan emelkedik ki a sárgás-zöldes háttérből. Jól lehet játszani a színével. Hogy válasszunk koszorút? Nincsenek merev szabályok, talán annyi, hogy a művirág akármennyire tartósnak is tűnik, szinte mindig ronda. A hideg, a napfény ugyanúgy megviseli, mint a tartós, de természetes növényi részekből készült koszorúkat. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Igazgatóság. Ezért kerülni érdemes őket. Sokkal szebbek, mutatósabbak az élő virágból, vagy növényi termésekből kötött, igen gazdag forma és színvilágban kapható koszorúk. Halottak napján nem szokás szalagot köttetni rájuk, ez főleg temetéseken illendő. Halottunkra emlékezve akár mi magunk is készíthetünk a sírra koszorút, vagy mécsestartót. Mécsestartó – házilag Segíti az emlékezést, ha nem csak a boltban megvett holmikat rakjuk ki - akár kötelesség szerűen – a sírra, hanem egy kicsit emlékezünk is azokra, akik már nincsenek velünk. Ez az idő az emlékezésé, szenteljük hát neki. A mécsesek tartóját, az üveget szépen megfesthetjük üvegfestékkel, vagy készíthetünk gyermekeinkkel együtt kisebb töklámpást is a sírra, mécsesnek.
45 Németh Balázs: A mohácsi csata keresztény tűzfegyverei - kiskaliber, vagy nagykaliber? 11. 15 B. Szabó János: A király halála - új megvilágításban. Mit is tudhatunk a Cseléről? 11. 45 Kérdések-válaszok 12. 00 Szünet 13. 00 Négyesi Lajos Hadtörténelmi emlékutak, tanösvények, emlékhelyek kialakítása a Duna-Dráva Nemzeti Park területén 13. 30 Varga Szabolcs: A mohácsi csata a horvát történelmi emlékezetben 14. 00 Béres Sándor: "Mártírmezők. " Halál és végtisztesség a 16. század csataterein 14. 30 Fedeles Tamás: A Szentszék, a magyar egyház és a török veszély a késő középkorban 15. 00 Polgár Balázs: A "második mohácsi csata" (1687) régészete 15. 30 Sudár Balázs: A végítélet könyve. Egy oszmán elbeszélő költemény a mohácsi csatáról
Paula Donovan, az AIDS-Free World igazgatóhelyettese így reagált a hírekre: Ez a jog megcsúfolása. Ha afrikai katonák zaklattak volna szexuálisan gyerekeket Párizsban, addig nem zárták volna le a nyomozást, amíg minden elkövető rács mögé nem kerül. Az ENSZ missziók rossz viszonyban vannak a kormányokkal 2017 márciusában a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Joseph Kaliba egy, az ENSZ előtt mondott beszédében követelte a békefenntartók számának csökkentését. Lengyelország javasolni fogja az ukrajnai békemissziót, a szlovákok még tartózkodnak - Körkép.sk. Az elnök azzal érvelt, hogy a jelenlétük nem vezetett eredményre, illetve a kongói adminisztráció tevékenységét is hátráltatja. António Guterres ENSZ főtitkár azonban úgy vélte, Kabila beszéde mindössze azt a célt szolgálta, hogy megerősítse hatalmát Kongóban és elfojtsa a társadalmi elégedetlenséget. Pierre Okungo kinshasai politikus szerint pedig az ENSZ békefenntartók számának csökkentése a feszültségek kiéleződéséhez és pusztításhoz vezetne Kongóban. Kofi Annan a Beavatkozások: Élet Békében és Háborúban című emlékiratában fejezi ki azzal kapcsolatos csalódottságát, hogy az ENSZ békefenntartók és a központi kormányok nem tudtak együttműködni sem Szomáliában (1992), sem Ruandában (1994).
Ezt követően olyan rendszabályok foganatosítását határozhatja el, amelyeket az államok kötelesek végrehajtani. A Biztonsági Tanács által a jogrend helyreállítására elrendelt rendszabályok elsősorban a fegyveres erők felhasználásával nem járó eszközök, így gazdasági és egyéb kapcsolatok teljes vagy részleges felfüggesztése. Ha pedig a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a fegyveres erők alkalmazásával nem járó módok nem eredményesek, elhatározhatja a légi, tengeri és szárazföldi erők felhasználásával a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges műveletek foganatosítását. A nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető viszályok kiküszöbölése tehát olyan kényszerítő eszközökkel történhet, amelyek alkalmazását nem a jogaiban sértett állam, hanem a Biztonsági Tanács határozza el. A nemzetközi fellépés, a kollektív kényszer tehát az Alapokmány értelmében az a mód, amellyel a legsúlyosabb természetű a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető viszályok kiküszöbölhetők.
E számok nagyok, de megfelelő összehasonlításban már másképpen festenek. A kilencvenes évek elején a világ katonai kiadásai évente 1 trillió dollárra rúgtak, azaz percenként kétmillió dollárt költöttek el ilyen célra. Másképpen fogalmazva tehát a háborús készülődés egy nap alatt annyiba kerül, mint amennyit a béke megőrzésére egy év alatt fordítanak. A békefenntartás költségét azonban ténylegesen annak alternatívájával, a háborúval kell szembeállítani. A konfliktusok áldozatait aligha lehet pénzben kifejezni, s a békefenntartás költsége eltörpül az elvesztett értékekhez viszonyítva. 1995-ben a világ kormányainak katonai kiadásaiban minden dollárból kevesebb mint fél cent jutott ENSZ-békefenntartásra. 1996-ban az amerikaiak részaránya mintegy 500 millió dollár volt, vagyis egy lakosra kevesebb mint 1, 80 dollár jutott. Minden tagállam kötelezettsége, hogy egy kidolgozott formula szerint hozzájáruljon a békefenntartási költségkehez. 1977. márciusi állapot szerint a tagországok azonban 1, 9 milliárd dollárral tartoztak a jelenlegi és a korábbi békefenntartásokért.