Különösen akkor szolgálhat hasznos információval a vizsgálat, ha a thrombotikus esemény viszonylag fiatal (50 év alatti) személynél fordul elő, vagy a VTE kialakulása nem indokolható, vagy olyan szokatlan helyen van, mint a máj, a vese, az agy, a medence tájék, vagy a szem vénáiban. A homozigóta formának még kis mértékű védő hatása is van vastagbélrákkal szemben. A trombózisnak ezek az egyébként enyhe genetikai kockázati tényezői kifejezett trombózishajlamot okoznak, ha ugyanabban a személyben Leiden-mutációval párosulnak. A vizsgálatokat érdemes elvégeztetni a trombóziskivizsgálás részeként, illetve a vér normálisnál magasabb homociszteinkoncentrációja esetén. V. faktor Leiden mutáció. A mélyvénás trombózis, vagyis a vénák vérrögösödése a hazai népesség gyakori megbetegedése. V. faktor Leiden mutáció - SYNLAB. Elsősorban az alsó végtag nagy vénáiban alakul ki, s a vérrög elzárhatja a véráram útját. Ha a vérrög leszakad és továbbsodródik, bekerülhet a tüdőbe, agyba, egyéb szervekbe (embólia), amely súlyos következményekkel jár.
A vizsgálat azonban nem specifikus a vénás tromboembóliás betegségekre. Emelkedett érték lehet terhességben, súlyos fertőzés, daganatos megbetegedés, égési sérülés, műtét, vagy bármilyen trauma nyomán, ezért a pontos ok meghatározásához szükséges további vizsgálatok elvégzése is. Milyen esetben javasolt a csomagban foglalt vizsgálatok elvégzése? A csomagban foglalt vizsgálatok a trombózis kialakulásának kockázatát vizsgálják. A vizsgálatok elvégeztethetők a koronavírus oltás után esetlegesen kialakuló trombózis kockázatának meghatározására is. Ebben az esetben az oltás beadását követően 7-15 nappal javasolt a mintavételt. Mi a teendő a vizsgálat után? A lelet önmagában nem jelent diagnózist, minden esetben keresse fel háziorvosát, vagy belgyógyász szakorvost, aki vérrögképződés kockázata esetén a megfelelő terápiát fogja javasolni. Hogyan készüljek a vizsgálatra? A vizsgálat nem igényel előkészületet. A mintavételt megelőzően javasolt éhgyomor. Mikor várható az eredmény? A mintavételt követő munkanapon.
A vizsgálat segít felmérni, hogy a szervezet képes-e vérrögöket létrehozni és feloldani azokat, ezzel biztosítva az egyensúlyi állapotot. Emelkedett fibrinogén érték mérsékelt kockázatot jelent a vérrög képződésre, ami idővel kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát is előre jelezheti. A megnövekedett fibrinogén koncentráció azonban legtöbbször ideiglenes, több állapot is kiválthatja: akut fertőzés, daganatos megbetegedés, gyulladásos betegségek, trauma, infarktus, vagy stroke is. Az előidéző állapot megszűnésével az érték visszatér a normál tartományba. D-dimer A D-dimer egy olyan fehérjetermék, mely az alvadási folyamat során keletkezik, a vérrögképződést követő, lebontó folyamatban jön létre. A D-dimer mérést követően derül ki, hogy a páciensnél van-e olyan tényező, ami a szervezet véralvadási mechanizmusát a normálisnál nagyobb mértékben aktiválta. D-dimer jelenlétét leggyakrabban mélyvénás trombózis, vagy tüdő embólia gyanúja esetén vizsgálják. Vérrög bármely érben kialakulhat (agy, tüdő, végtagok), ami a vizsgálat segítségével kimutatható, ezt a D-dimer szint emelkedése jelzi.