Ők azok: Csobán, Csongor, Csete, Cselő és Csengő. Bár a fajta 600 éves, mindössze jó hét éve lett világdivat e kedves teremtések tartása és tenyésztése: ők a wallisi feketeorrú juhok. Rábai Hedvig, egykori ismert kutyatenyésztő, aki nyugdíjba vonulásáig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori és kancellári titkára volt, és férje, Zsoldos Árpád, az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító tagja, ornitológus, a madarász suli és madarász ovi program megálmodója a Kiskunságban hozták létre az első magyar wallisi feketeorrú juh fajtahonosító törzstenyészetet, de ma már ipolydamásdi tanyájukon foglalkoznak a cuki állatokkal. Facebook oldalukon rendszeres közzétesznek életképeket a tüneményes bárányok mindennapjairól, így korábban például az ötnapos állatok pózolásáról és húsvéti bemutatkozásáról is írtunk már. Ezúttal újabb kedves történetet osztottak meg néhány fotó kíséretében. Komposztharcosok: Csobán, Csongor, Csete, Cselő és Csengő – írták a képekhez, mi pedig nem győzünk gyönyörködni a wallisi "gyerekekben".
A kezdő, kis nyájat öt merinói anyajuh és egy kos adta – említi Rábai Hedvig. – Imádtuk mindegyiket, és természetesen az utódok, a cseperedő báránykák voltak a legnagyobb kedvencek. Ám az eladásnál kénytelenek voltunk szembesülni azzal, hogy továbbtartásra nehéz értékesíteni, mert ezek az állatkák előbb-utóbb tányérokban kötnek ki. Ekkor döntöttünk úgy, hogy egy kimondottan hobbiállatként tartható, hazánkban ismeretlen juhfajtával foglalkozunk tovább. 2013. decemberében korábbi ismerősöm révén jutottunk el egy ausztriai gazdához, ahol rátaláltunk a számunkra minden tekintetben ideális fajtára, a wallisi feketeorrú juhra – folytatja a feleség. – Így került hozzánk Pimpa, az akkor 3 hónapos nőstény és Lipót, a 3 hónapos kos, akik az első fajtájuk beli bárányok voltak hazánkban. Nyolc órán át zötykölődtek, míg a tanyára értünk, és pillanatok alatt beilleszkedtek a nyájba. Érdekesség, hogy a wallisi juhfajta éppen abban az időben, 2013-ban robbant be a köztudatba, és lett népszerű a világban.
Már tavaly beszámolt a Debreceni Állatkert arról, hogy különleges wallisi feketeorrú juhok érkeztek. A magyar állatkertek közül csak itt láthatók ezek a juhok. Most egészséges utódnak adtak életet: egy aranyos wallisi feketeorrú kisbárány született. Az idei húsvét állatkerti sztárja így biztosan az egy héttel ezelőtt született feketeorrú kisbárány lesz. A kis állat vidám, ugrándozik, vicces, jókedvű – már láthatják a látogatók a kifutóban. A Debreceni Állat- és Növénykert egyhetes wallisi feketeorrú báránya. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt A wallisi feketeorrú juh eredetileg Svájc délnyugati részéről, Wallis kantonból származik és rendkívül ellenálló, nagytermetű juhfajta. A Debreceni Állat- és Növénykert egyhetes wallisi feketeorrú báránya anyjával. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Kiegyensúlyozott, nyugodt vérmérsékletük miatt a látogatók egészen közelről is megnézhetik a Debreceni Állatkertben. (MTI, )
Baranyában, a Zengő hegy lábánál élünk egy átalakított, régi malomépületben. A "tanyára" 2002-ben költöztem, ekkor diplomáztam a Kaposvári Egyetem állattenyésztő mérnöki karán. Férjemmel közösen, közel 30 hektáros területen gazdálkodunk, melynek nagy része kaszáló és legelő. Állatállományunkban shagya arab lovak, magyar tarka szarvasmarhák, mangalica disznók találhatók. Első tehenünket a második éve fejjük, a tejéből sajtot készítünk, amit "Kishosszúréti Sajtműhely" név alatt, a helyi piacokon értékesítünk. Kakas Dorottya cikkét a wallisi feketeorrú juhról májusi lapunk Juhászkampó rovatában olvashatják.
A lábvégek és a pata szintén fekete. Mindkét nem erőteljes növekedésű, csavart szarvat visel. Aszezonálisan ivarzik és gyakori az iker, sőt a hármas ikerellés is a fajtánál. Kiváló nevelő tulajdonságai mellett a hármas ikerellések esetén szükséges a bárányok tejpótlásáról gondoskodni. A fajtára jellemző a nyugodt kiegyensúlyozott viselkedés, a gondozójával szembeni teljes bizalom. Az alpesi legelők mezőin edződött fajta remek alkalmazkodóképességű, hiszen gyakran 4-5 hónapot kénytelen karámban tölteni az Alpokban gyakori elhúzódó tél miatt. Ott évente egyszer, áprilisban nyírják az állományt, de hazánkban a magasabb nyári átlaghőmérséklet miatt érdemes a tavaszi nyírást júliusban megismételni. A fajta elterjedése és hobbiállatként való tartása csak az elmúlt pár évben kezdődött. Hazánkba az első példányok tavaly decemberben, Angliába pedig idén februárban érkeztek meg. Az amerikai kontinensen még nincs a fajtából számottevő állomány. Remélhetőleg egyre több kisgazdaság és hobbitenyésztő figyel majd fel erre az exkluzív külsejű, számos jótulajdonsággal bíró fajtára és az Alpok meredek legelői után, itt a Kárpát-medencében is gyönyörködhetünk a wallisi feketeorrú juh szépségében, gyapjának sokrétű feldolgozási lehetősége pedig az egyre népszerűbbé váló kézműves termékek kedvelt alapanyagává válhat.
Felnőtt nőstény A wallisi feketeorrú egy juhfajta, amit főleg Svájc délnyugati részén, Felső- Wallisban (Oberwallis), tartanak. Leírása A faj jellemzője a fekete szőrzet az orron, a szemnél, a fülön, az elülső térden, az ugróízületnél és a talpon. Az anyajuhok farka vége is fekete, a bunda többi része fehér. Mindkét nem szarva csavart. A wallisi feketeorrú a fajstandard szerint egy ellenállóképes, nagy kaliberű, erős törzsű, harmonikus hegyvidéki juh. Jól ellik és tejel. A szarvon kívül specifikus sajátossága a rövid, befordult fej, a széles pofa, a széles homlok és a középhosszú fül — főleg a hím fejformája jellegzetes. Orra kifelé hajlik; pofája az orrtól a fej közepéig fekete. A gyapjú a teljes testen egyenletes. [1] A kosok átlagos tömege 80–100 kilogramm, a nőstények 70–80 kilogrammosok. A kosok évente 3, 5–4, 5 kg, az anyajuhok 3–4 kg gyapjút adnak. A vemhesség aszezonális, azaz nincs meghatározó ellési időszak. A nőstények későn érnek, majd évente átlag 1, 6 bárányt szülnek. [2] Főleg fehér, hosszú szálú, durva és a végén általában göndör gyapja miatt tartják; gyapját főleg szőnyegkészítésre használják.
08. Ennyibe kerül a húsvéti bevásárlás Debrecenben Pontokat hozna haza a Fradi otthonából is a Loki Egy hónap múlva minden kampányanyagnak el kell tűnnie a közterületekről 2022. 07.