Az éghajlatváltozást természetes okokkal összefüggésbe hozó kutatások szerint a globális felmelegedéshez vezető tényezők lehetnek (a teljesség igénye nélkül felsorolva): a Föld Nap körüli röppályájának ciklikus változása, a Földet érő napsugárzás mennyiségének változása a Föld dőlésszögének változásától függően, a Nap változó aktivitása, az óceánok és tengerek sótartalmának megváltozása, a tengeráramlatok megváltozása, a kérődző állatok által kibocsájtott metángázok okozta üvegházhatás, vagy a vulkanikus aktivitások miatt a légkörbe kerülő anyagok üvegházhatása.
Nézzük meg milyen lenne az Antarktisz felszíne, ha nem borítaná jég! Ősi város az Antarktisz alatt? Érdekességek az Antarktiszról dióhéjban. Az Antarktisz más néven Déli-sarkvidék. Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. Átlag hőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog. Azért mégse gondoljuk hogy itt soha nincs jó idő, hiszen a kontinens egyes partvidékein nyáron akár plusz Celsius-fok is előfordulhat. A szél akár a 320 km/h is lehet. A jég átlagos vastagsága megközelítőleg 2000-3000 méter. Vajon mi rejtőzik az Antarktisz jege alatt? Talán egy ősi város? | Ejva.R photography and blog. Az antarktiszi jég térfogatát kb. 29 millió km³-re becsülik és az Antarktisz jegében található a Föld vízkészletének 97%-a. Antarktisz a Föld legvulkanikusabb helye. Több tava is van, például az egyik a Vosztok-tó édesvizű és a legnagyobbika annak az eddig ismert 150 tónak, amelyek az Antarktisz jégpáncélja alatt találhatóak. Az kutatók már évtizedek óta próbálkoztak a fúrással a tó vizéhez érni. Végül is sikerült.
Többször felröppent már a hír, hogy az Antarktisz vastag jege alatt egy város bújik meg. A műhold képeken városszerű alakzatban lévő kőzetek láthatók, ami meglepetésként érte a tudósokat. Egyenlőre nem tudni mi az pontosan. Sokan úgy gondolják, hogy Atlantiszhoz hasonlító város van a mélyben. Mások pedig úgy hogy egy földönkívüli faj városának a romjai. Talán egy ősi elveszett civilizáció maradványai? Nem csak a jelenben hanem a múltban is nagy érdeklődést keltett ez a kontinens. A második világháború ideje alatt folyamatosan jelen volt a náci Németország az Antarktiszon. Sajátjuknak nyilvánították és elnevezték Neuschwabenlandnak. Déli sarkvidék éghajlata ppt. A kor legkülönfélébb kutatássorozatát végezték a térségben. Vajon mit…? Antarktisz még sok felfedezésre váró ősi titkok rejthet magában. A jégpáncél sok mindet eltakar és mi vajnyi keveset tudunk róla. Remélhetőleg fény derül ezekre a kérdésekre is. Jelenleg az Antarktiszt több nagyhatalom által aláírt szerződés védi és nem engedi rajta a fejlesztéseket és a természeti erőforrások kiaknázását.
Északi sark jég Mint ismeretes, a régió vízterülete szó szerinttele van különböző méretű jéghegyekkel. Az északi-sarkvidéki vizekben azonban egy úgynevezett jégsapka van, amely a napsugarak nagy részét tükrözi. Ezért nem melegszik a bolygó a kritikus hőmérsékletre. Nyilvánvaló, hogy a sarkvidéki jég döntő szerepet játszik a Föld minden életének létezésében. Ezen kívül ellenőrzik a víz áramlását az óceánokban. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 25 évben a szintA sarkvidéki jég a teljes tömeg háromnegyedével csökkent. Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon. Ma a fedél csak 5 100 ezer négyzetmétert fed le. Ez azonban nem elegendő annak biztosításához, hogy a Föld minden évben egyre gyorsabban felmelegedjen. Holt övezet meghódította Sok évszázadon át az Északi-sarkvidéket élethűnek tekintetté terület, ahol az emberek még néhány napig sem tudnak túlélni. Mindazonáltal idővel ez a mítosz eloszlik. A 16. században az orosz hajózók hosszú expedíciójának eredményeként elkészült az Északi-sarki első térkép. 1937-ben a Baidukov és a Chkalov legénységei légi járatokat hajtottak végre az Északi-sarkon.
Ezért is nevezik tréfásan Banán-partnak a Bunger-oázistól északra fekvő Mirnij kutatóállomás vidékét. Gruber László: Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004. ISBN 963 9310 980