A Kreatív Városok Hálózatába azok a települések tartozhatnak, amelyek a kreativitást a fenntartható fejlődés stratégiai fontosságú összetevőjének tekintik. Magyarországról eddig Budapest és Veszprém vált a hálózat tagjává, de más kategóriákban. Papp László szerint Debrecent a nemzetközi szervezet díjának elnyerésére sarkallja, hogy a városnak páratlan gazdagságú a szépirodalma és az irodalmi műveltsége. A közösségi oldalán tette közzé április 11-én a költészet napja és a város napja alkalmából mondott beszédét Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere. A Szabó Magda Emlékházban készített felvételen a politikus arról beszélt, az író úgy tudott idehaza és külföldön egyaránt az egyik legnépszerűbb magyar szerzővé válni, hogy közben megmaradt "az egyik legdebrecenibb" alkotónak, az írásai pedig a mai debreceni polgárokat is lokálpatriotizmusra serkentik. "Szabó Magda munkássága abban a tekintetben inspirálhat minket cselekvő városszeretetre, hogy ne csupán mi magunk legyünk meggyőződve, hogy Debrecen a magyar kultúra kiemelkedő városa, hanem immár hirdessük is ezt messze hangzó módon, jelentős hazai és nemzetközi aktivitással" – fogalmazott a polgármester.
Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1917. október 5-én született Debrecenben Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere – tisztelegve Szabó Megda író életműve előtt – megkoszorúzta a Dóczy-gimnázium falán elhelyezett emléktáblát, valamint – a XIX. Matula Napok rendezvénysorozatának keretében – a város nevében koszorút helyezett el a debreceni Köztemetőben Szabó Magda szüleinek sírhelyén, ahol az író hamvai is nyugszanak. Szintén október 5-én 18 órakor a Csokonai Színház Irodalmi Laborjában (Kossuth utca 1. ) a Pódiumterem Szabó Magda nevét veszi fel, ahol teremavató köszöntőt mond Puskás István. születésnap Szabó Magda
Újra és újra megtörténik az "irodalom fővárosában". Tegnap még annak örvendeztünk itt a Debrecinerben, hogy ugyan mobiltoaletteket tettek a mögötte lévő parkba, de talán most nem fogják elkordonozni Debrecen legismertebb szülöttjének főtéri szobrát. Korai volt az örömünk, ma délelőtt megtörtént Szabó Magda szobrának elzárása is, s hamarosan – állítólag – fel is húznak elé egy építményt megint, mint ahogy azt rendszeresen megteszik itt, abban a városban, amelyik éppen pályázik az UNESCO Irodalom városa (City of Literature) címére. Abban a városban, amelyiknek a kulturális alpolgármestere szerint kijár az irodalom fővárosa cím, különösen Szabó Magda miatt. Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet! CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük! Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti.
A darabot Kiss Eszter, a Katona József Színház művésze állította össze és rendezte, Szabó Magdát a Csokonai Színház művészei, Ráckevei Anna és Hajdu Imelda keltik életre, a díszlet pedig maga a város, Debrecen. Ráckevei Anna és Hajdu Imelda első alkalommal november 19-én (pénteken) 15 óra 30 perctől invitálják sétára az érdeklődőket, ezt követően november 20-án és 27-én játsszák az Ajtónyitogatót. Jegyeket a hosszúlépés. járunk? oldalán vásárolhatnak:
Elsősorban a jazz és a blues, valamint ezek... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!