Megszületett a leghosszabb, szakmai tematikájú, kötött időtartamú személyes interjúsorozat hazai rekordja - áll a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében. Mint írják, a Pesti Vigadó könyvtárában megrendezett eseményen 24 óra alatt 24 vendéggel beszélgetett Wesselényi-Garay Andor, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Budapesti Metropolitan Egyetem. Sebestyén István, a Magyar Rekordok regisztrátora, az egyesület elnöke szeptember 18-án 10 óra után pár perccel gratulált Wesselényi-Garay Andor építészettörténész rekordernek. A beszélgetéssorozat szeptember 17-én 10 órakor indult azzal a céllal, hogy 24 vendéggel egyetlen nap erejéig megmerevedő "pillanatfelvétel" készüljön arról, miképp gondolkoznak kutatók, bölcsészek, építészettörténészek és eszmetörténészek az építészetről mint kulturális evidenciáról, mint a hétköznapjainkat berendező díszletről - írják a közleményben. Az interjúsorozat a vendégek életútját és érdeklődési körét mutatta be, továbbá olyan kérdéseket jártak körül, mint az építészet taníthatósága, az oktatás és az építészeti minőség kapcsolata, az építészet képviselhetősége, az elit nélküli új rétegzettség és a fentiek következtében jelentkező mellék- és vadhajtások.
A tervezési praxis mellett folyamatosan kutatja a borvidék épített örökségét, rendszeresen publikál a témában, illetve településismereti sétákat vezet a fontosabb rendezvényeken. Wesselényi garay andor y. A beszélgetés során Wesselényi-Garay Andor olyan kérdéseket tervez érinteni, hogy miképp lehet viszonyulni Makovecz Imre örökségéhez, milyen kilátások, lehetőségek és kihívások állnak az organikus építészet előtt, miként látja a településkép védelmét főépítészként a frontvonalból, miképp lehet közeledni napjaink újrekonstrukciós gyakorlatához, illetve felül lehet-e kerekedni a "mi és ők" dichotómiáján az építészeti ízlés kapcsán. A szerző legújabb cikkei Hírlevél feliratkozás Hová és kinek küldjük az értesítést? Az alábbi mezők kitöltése nem kötelező, de segíti vele portálunk szerkesztését: Kérjük, alább adja meg, hogy Ön milyen szakterületen dolgozik (több is megjelölhető).
Nézzük tehát kitartóan a beszélő fejeket, ha építészetről beszélnek, kérdeznek hosszan. A szerk.
Nagyobb gond: azt sugallja, hogy létezik egy univerzális kánon, amihez minden mérhető, és amihez képest ilyen megállapítás tehető. Ilyen kánon nincs. Vagy ha van, az a magánmitológia része. Mindazonáltal: Pázmány Futó utca, Elektromos művek Sportcsarnok, Alkotás pont, Skanska irodaház, mint ellenpéldák. 8. A regionalizmus – bár kontextusban próbálja kezelni a világot, mégis csak közvetlen környezetére koncentrál. Csak épületként definiálja az építészet területét. És? Szíve joga. Legalább ennyivel is foglalkozik. A kortárs japán építészet érvényességi köre a falak külső kontúrjánál áll meg. Wesselényi garay andor e. Az építész szerepének extrapolációját, a pantokratór attitűdöt a posztmodern már elutasította. Az építész szerepének rendkívül szűk értelmezését adja Manfredo Tafuri éppúgy, mint Rem Koolhas. 9. Nem korszerű, az adott hely sajátosságaihoz igazodó kultúrát szeretne létrehozni úgy, hogy formai és műszaki értelemben a világtól elzárkózik. Mihez képest? Ez egy modernista paradigma, ami az inkommenzurabilitás elve okán sem érv, ráadásul nem is igaz.
Gunther Zsolt dolgozata szépen összeállított szövegmontázs. Tartalmaz azonban egy tézisblokkot, amit a tanulmányról leváló egységnek tekintek. Úgy intellektuálisan, mint formailag. Tanulmányának 5. fejezete, a "A magyar regionalizmus fő ismérvei" című tételsor oly mértékben elfogult, hogy az majdhogynem szét is veri a dolgozat egyensúlyát. Ez a diszkrepancia persze kérdésessé teszi, hogy van-e egyáltalán értelme annak, hogy az addig higgadtan építkező dolgozat menthetetlenül elfogult tételsorát akár figyelembe vegyék, akár agyagba döngöljék. Félreértés ne essék, ha bárki az utóbbira vállalkozna, igaza lenne. Interjúrekord született a Vigadó könyvtárában - Infostart.hu. Miután a csatolt dolgozatom nem vitairat, ehelyütt használnám ki annak lehetőségét, hogy hipotéziseit hasonló tömörséggel opponáljam. 1. Hiányzik a lebegés képessége és az észlelés mélységélessége. Az eredmény az elfogult látásmód. Ami Gunther Zsoltra is igaz, különben ezen tézissorral nem fordítana akkora energiát a hazai regionalizmus agyagba döngölésére. 2. A regionalizmus a biztosra játszik, nem kockáztat.
Helyébe a "mikrofonállvány" típusú, jelentés- és tartalom nélküli forma lépett, illetve a rádióinterjút leváltó, hihetetlenül gazdag és gazdaságos podcast műfaja. Mozgókép fronton, de ugyancsak online platformon a "beszélő fejek" műfaj megújítását Gulyás Mártonék valósították meg a Partizánon, a Partizán Pop, Monoszkóp, Daráló & Markoló albrandekkel. Wesselényi garay andorre. Véleményem szerint szinte politikai pártállástól függetlenül mindenki elismeri, hogy a Partizán YouTube-csatornája, illetve Gulyás Márton riporteri szerepben, és a mögötte működő szerkesztői stáb elképesztően magasra állította a lécet. Ennek a műfaji reformnak az alapeleme az idő. Egész egyszerűen úgy működnek az interjúk, hogy a riporter akár négy-öt órányi kérdéssel is készül, a beszélgetések maratoni hosszúságúvá nyúlnak. Ennek abban van szerepe, hogy a riportalanyok az első órában elhasznált rutinválaszok, pózok, semmitmondás után, az idő előrehaladtával óhatatlanul tudat- és figyelmmódosuláson esnek át. Vagyis elfáradnak a kitérő válaszokban, és átkerülnek abba a regiszterbe, ahol a közléseik immár valódiak, érdemiek, ahol közelebb kerülünk a riportalany belső értékrendjéhez, habitusához, temperamentumához.