000 fővel kevesebb az ország becsült népessége. Mikor volt a rendszerváltás magyarországon 2015. A Ratkó-korszak alatt (1949-1953) az európai tendenciákhoz képest magas volt Magyarországon a születések száma (természetes szaporodás: 12%), azonban a szigorú intézkedések (gyermektelenségi adó, abortusztilalom) eltörlése után újra visszaesett a gyermekvállalási kedv. A demográfiai értékek zuhanásához hozzájárult az 1956-os kivándorlási hullám, illetve az is, hogy 1960 és 1973 között több volt a terhesség-megszakítás, mint az élveszülés. Amikor a "Ratkó-gyerekek" szülőképes korba érkeztek (1970-es évek), illetve szigorították a terhesség-megszakítás szabályait, újra növekedett a népesség, ám a pozitív hullám óta a lakosságunk újra csak fogyatkozik, ráadásul a rendszerváltás után újra nagyobb kivándorlási hullám indult útnak. Jelenleg az ország népessége már nem éri el a 10 millió főt, a lakosság elöregedőben van, a gyermekvállalási kedv pedig alacsony – mindez már a közeljövőben a fennálló nyugdíjrendszerrel kapcsolatban problémákhoz vezethet, ugyanis a dolgozóképes korú fiatalok aránya nem elég magas az idősekéhez képest.
Tíz éve, 1990. április 8-án tartották Magyarországon a szocializmus összeomlása utáni első szabad, demokratikus választásokat. Ez volt Magyarországon az első olyan országgyűlési választás, mely után stabilan kialakultak a polgári demokratikus intézményrendszerek, ezért a magyar történelem legjelentősebb választása volt a '90-es. A demokratikus átalakulás döntő fordulatai már 1989-ben lezajlottak. Az MSZMP egyik vezetője, Pozsgay Imre 1989. januárjában népfelkelésnek minősítette az '56 októberében történteket. Az MSZMP vezetősége az év első felében átalakult, és a reformkommunisták kerültek előtérbe. Mikor volt a rendszerváltás magyarországon 2020. Október 6-ra az állampárt megújult, és MSZP néven átalakult szociáldemokrata párttá. Az év folyamán alakultak ki a közéletet ma is meghatározó pártok. Részben újjáalakultak az 1948-ban megszüntett történelmi pártok (FKGP, KDNP, MSZDP), másrészt teljesen új politikai mozgalmak alakultak (MDF, SZDSZ, Fidesz). Az év folyamán az Országgyűlés fokozatosan fogadta el a demokratikus átalakulás kereteit meghatározó, úgynevezett sarkalatos törvényeket.
Mindkét emlékezetpolitika kidolgozói és hirdetői szállítják az érveket, amelyek azt bizonyítják, hogy csak '89-ben, vagy csak '90-ben lehetett a rendszerváltás. (Eltérő szóhasználattal a rendszerváltozás, sőt a rendszerváltoztatás). Mi pedig, akik felnőtt fővel éltük át az izgalmas éveket, kapkodjuk a fejünket. Tanácstalanságomban a médiapolitikai jegyzet írásakor nem is foglaltam állást, fölvázoltam inkább az emlékezetpolitikai vitát, érzékeltetendő a késhegyig menő küzdelmet a múltért. A Magyar Nemzet hétvégi száma végre olyan érvet szolgáltatott, amely eldöntheti a nemzetünk sorsára kiható vitát. Bár nem biztos, hogy a patinás napilapot működtető kormánybarát cég örül a legújabb bizonyítéknak. Én is csak akkor írhatom bele a médiapolitikai jegyzetbe, ha a sejtelmes fogalmazást sikerül újságnévvel pótolni. Mikor volt a rendszerváltás magyarországon z. Mielőtt a szerző, Ballai Attila a kormánypárti napilap főszerkesztésére adta volna a fejét, sportújságíróként szerzett magának nevet a szakmában. Most politikai publicisztikát írt a Magyar Nemzetbe, arra emlékeztetvén bennünket, hogy épp harminc esztendeje halt meg a mögöttünk hagyott rendszer névadója, Kádár János.
A pluralizmus gyors fejlődését jelzi, hogy őszre az ellenzéki pártok egysége is teljesen felbomlott, ekkorra az állampárt legyőzése mellett egyre nagyobb szerepet kapott az ellenzéki erők vetélkedése, mely a "4 igenes" választások idején éleződött ki először igazán. (A négy kérdés: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonnal? Feloszlassák-e a Munkásőrséget. A választók többsége mind a 4 kérdésre igennek válaszolt. ) A szocializmus utáni első szabad választásokat az MDF nyerte, második az SZDSZ lett. 1990. Mikor volt a rendszerváltás? (837002. kérdés). Május 2-án tartotta a szabadon választott országgyűlés első ülését. Május 22-án megalakult a kormány, Antall József vezetésével, az MDF, FKGP, KDNP koalíciós megállapodása értelmében.
Ami a foglalkoztatottak számát illeti: az 1996 utáni második mélypont 2010-ben jött el 3, 85 millió fővel, onnan indult meg a gyorsuló növekedés, így a szám 2018-ra már 4, 5 millió fölé nőtt, és ezzel lényegében már bele is ütközött a felső korlátba: az inaktívak közül már egyre kevesebb embert lehet bevonni a munka világába, a közfoglalkoztatottak nagy része pedig átkerült a ténylegesen foglalkoztatottak közé. A kvázi teljes foglalkoztatottság a járvány előtt gyakorlatilag megvalósult, és - a helyreállítása után - jó eséllyel hosszabb távon is fennmaradhat.
Nekünk viszont nincs ilyen színes fantáziánk, csupán a tudomásunkra jutott, ellenőrzött tények egy nagyon-nagyon kicsiny hányadát adjuk közre, s az olvasóinkra bízzuk a következtetést, miért és hogyan sikerült ennek a két lúzernek összeszedni segítség nélkül az ötszáz hiteles (! ) kaposvári aláírást, és vajon miért törték magukat ennyire? Tekintve, hogy mindez egyedül kinek áll érdekében, ehhez sem kell túl színes fantázia. H. I. Ezt olvasta már? A rendszerváltás rövid története. Gelencsér Attila 2021-ben: már csak pózolásra futja, a "Big" becenév a múlté