Közös céljuk a magyar szabadságjogok és a protestáns vallás védelme volt. Tevékenyen részt vett az egész Európát megmozgató harmincéves háborúba (1618-1648) bekapcsolódó fejedelem politikájában. I. Rákóczi György 1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Családjával Gyulafehérvárra költözött. Folytatta elődje állam- és országépítő munkásságát. A nagy kiterjedésű családi birtokok mellett a fejedelemség kincstári birtokaival együtt I. Rákóczi György igen számottevő gazdasági alappal rendelkezett. I. Rákóczi György – a bibliaolvasó | Kárpátalja. Ezek jövedelméből jelentős építkezéseket folytak a család váraiban és a kulcsfontosságú erősségekben; Gyulafehérváron, Fogarason, Görgényben, Kőváron, Kolozsváron, Váradon, Munkácson, Ónodon, Zborón és Sárospatakon. A háborúzó Európában Erdély a béke szigete. A népesség gyarapszik, az ipar és a kereskedelem virágzik, élénk a pénzforgalom. 1644-ben a protestáns vallás védelmében svéd-francia szövetségben Ő is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. III. Ferdinánd (1637-1657) elleni felső-magyarországi hadjáratát itthon élénk várakozás és nemzetközi figyelem kísérte.
–1619) Horváthy Albert Horváthy Erzsébet Bölcsey Dorottya Lorántffy Zsuzsanna (1600–1660) Zeleméri János Zeleméri Miklós Dobó Anna Zeleméri Borbála Henyey Miklós Henyey Margit Dombai Anna m v sz Erdélyi uralkodók Báthoryak Báthory István · Báthory Kristóf 1 · Báthory Zsigmond · Báthory Boldizsár · Báthory András · Báthory Gábor Habsburgok Mária Krisztierna osztrák főhercegnő 2 Drăculeşti-ház Vitéz Mihály Siménfalvi Székelyek Székely Mózes Bocskaiak Bocskai István Rákócziak Rákóczi Zsigmond · I. Rákóczi György · II. Rákóczi György · I. Rákóczi Ferenc 3 · II. Rákóczi Ferenc Bethlen család Bethlen Gábor · Bethlen István Hohenzollernek Brandenburgi Katalin Rhédeyek Rhédey Ferenc Barcsayak Barcsay Ákos Kemények Kemény János Apafi család I. Apafi Mihály · II. Apafi Mihály 4 Thökölyek Thököly Imre 1 Fivére távollétében csak mint vajda uralkodott. 2 Férje által kinevezett helytartó. 3 Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. 4 Ténylegesen nem uralkodott. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 35987402 LCCN: n87924641 ISNI: 0000 0000 5961 1421 GND: 119333600 LIBRIS: 356781 SUDOC: 19300819X BNF: cb145468122 BIBSYS: 98025157 ↑ Miroslav Marek: Rákóczi 3 (angol nyelven)., 2009. Erdélyi Fejedelemség - I. rákóczi györgy. január 23.
Mielőtt a lengyel trónt - törekvései utolsó célját - elérte volna, 1648. október 11. -én Gyulafehérvárott, mindössze 55 éves korában meghalt. A gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.
A fejedelmi birtokokra alapozta keménykezű uralmát. Családja vagyonát a 16. század óta nem látott méretekig növeli. Igen nagy ellenszenvet vált ki ezzel maga iránt, de végeredményben mégis az összeharácsolt nagy gazdagságával szerez könnyebbséget alattvalóinak: megváltoztatja ugyanis a fejedelmi hatalom gyarapításának eszközeit. Alkatának kettőssége - az uralkodó és a földesúr - a korszerű fejedelmi gazdaságszervezés és a "gazda-szellem" e területen is megmutatkozott. Uralkodása akkor történt, amikor mind a törökök, mind a Habsburgok erői másfelé voltak lekötve, így Erdély békés évek alatt gyarapodhatott. 1 rákóczi györgy gimnázium. Támogatta a városokat, gondját viselte az iskoláknak, különösen a református tanintézeteknek. Az ő idejében újult meg a gyulafehérvári és a sárospataki kollégium. 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, aki mindenben, de főként a kultúra és a szellemi élet területén mellette állt. Házasságukból négy gyermek - köztük az őt követő II. Rákóczi György - született. Hatalomra kerülésétől fogva aktív külpolitikát folytatott, kereste a lehetőséget Erdély tekintélyének, hatalmának növelésére.