A bírói gyakorlat elég tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát, így végrehajtási ügyszakban nemigen évülnek el követelések. A régi Ptk. idején kelt szerződésekből kelt tartozások esetén, az írásbeli felszólítás is megszakítja az elévülést. Ezt azonban a hitelezőnek kell bizonyítania, így a felszólításnak tértivevényes levél formájában kell történnie. Ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, amik 2014. március 15. előtt jöttek létre. <- Újdonsült anarchisták számlálója : hungary. A banki követelések amelyek esetében szóba jöhet az elévülés, azok nagyrészt azonban 2014 előttiek, így a fizetési felszólítás is megszakítja az elévülést. Azaz 2014. előtt keletkezett tartozás esetén az elévülést megszakítja egy felszólító levél. Ezért lehet, hogy egy 20 évvel ezelőtti tartozás nem évült el, mert 4 évente mindig küldtek felszólító levelet, és így mindig megszakadt az elévülés. Míg a telefontartozás, ami 2014 után keletkezett, mondjuk 2020. -ban, arra már az új Ptk. fog vonatkozni, azaz felszólító levél nem szakítja meg az elévülést.
Gyakran tapasztalható, hogy a telefonszolgáltatók vagy más szolgáltatók olyan tartozásokkal kapcsolatban küldenek felszólító levelet az ügyfeleiknek, amelyek már elévültek. Olyan is előfordul, hogy e szolgáltatók az elévült követelés behajtására fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek az ügyféllel szemben. Megtehetik-e ezt, és mi a teendő ilyen esetben? Az elévülési idő A követelések általános elévülési ideje 5 év. Azonban vannak olyan tartozások, amelyekre a jogszabályok ennél rövidebb elévülési időt állapítanak meg. 1 év alatt évülnek el például a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerződésből származó követelések, amelyek körébe tartoznak a telefonszolgáltatásra vonatkozó szerződések is. Ugyancsak 1 év az elévülési ideje a parkolási díj és pótdíj, valamint tömegközlekedési pótdíj tartozásoknak is. 2014 előtti tartozás elévülése. Fontos tudni, hogy a 2014. március 15. előtt keletkezett tartozások esetében a fizetési felszólítás az elévülési időt megszakítja. Tehát, ha a szolgáltatótól az elévülési idő letelte előtt felszólító levelet kaptunk, akkor ettől az időponttól az elévülési idő újra kezdődött.
Ezt két dolog árnyalja: a megszakadás és a nyugvás. Megszakadás esetén az elévülési idő újból kezdődik az elejétől, nem számít az addig eltelt idő. Azaz ha a 4. évben megszakítom az elévülést, akkor újraindul az öt év, s így már összesen 9 év telik el az esedékessé válás és az elévülés között. Az elévülési időt megszakítja: a kötelezett tartozáselismerése, a tartozás módosítása (egyezség), a bírósági (közjegyzői) eljárásban történő érvényesítés abban az esetben ha érdemi döntés születik (tehát nem szórja ki a keresetet a bíró idézés kibocsátása nélkül, stb. ), a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Ha viszont már jogerősen elbírálták az ügyet, akkor csak a tartozás módosítása vagy a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést. Szerencsére a bírói gyakorlat elég tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát, így ha figyelünk, végrehajtási ügyszakban nemigen évül el. Változás a régi Ptk. -hoz képest, hogy az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. Ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, amik 2014. Tartozol és mégsem kell megfizetned? IGEN, lehetséges. Tudj meg mindent az elévülésről!. március 15. után jöttek létre.
Abban az esetekben ahol már eltelt az elévülési idő érdemes a zaklató cégeknek jelezni írásban, már a levelek és SMS küldések megkezdésekor, hogy jogszerűen nem tudják behajtani tőlünk ezt a követelést. Jelentős energiát megspórolunk ezzel nekik is, de legfőképpen jómagunknak. Az elévülés megszakadása Ha valamely cselekménnyel megszakították az elévülést, akkor az a cselekményt követően újrakezdődhet. Az elévülés szabályai változtak, az Új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) alábbiakat tekinti megszakító ténynek. 6:25. § (1) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A régi szabályok szerint egy felszólítás is elégséges volt ennek bizonyítására, ez ma már nem hatályos rendelkezés.