Mészáros Árpád mint Bánk bán: Bánkot játszom, egy embert aki nagyon szereti a hazáját, becsületes, elvei vannak és mint ilyen - olyan emberré válik, akinek az értékrendje megingott, elárultatott. A szerepformálásban nem segít az, hogy ez a történet, mint ahogy mindig, ma is nagyon aktuális. Ha úgy szeretnénk őt bemutatni, mint egy újabb politikust és gyilkost, akkor gondban lennék, de mi az emberi oldalát szeretnénk megmutatni, fel szeretnénk fedezni, ki ez az ember, akit a tömeg követni fog, akiben a nép megbízik. Bánk bán Archívum - Olvasónaplopó. Mert ha Bánk olyan, mint a többiek, akkor nincs lázadás. Nem magasztaljuk, nem csupán hősként akarjuk bemutatni, az tévedés lenne - mindenkinek vannak hibái, senki sem csak jó vagy rossz, az emberek ennél bonyolultabbak. Szerintem jó úton haladunk afelé, hogy felfedezzük Bánk jellemének árnyalatait - és ez a legfontosabb a színésznek: hogy megtalálja a színeket, a harmóniát. Azon gondolkodtam, nekem vannak-e efféle példaképeim. Sajnos az ilyen emberek lassan kivesznek az életünkből.
– Kecskemét, 1830. április 16. ) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
- Német Attila Petur bán, bihari főispán. Békétlenkedő magyar. - Figura Terézia Myska bán, a királyok nevelője. Gertrudiszhoz hű magyar. - Pongó Gábor Solom mester, a királyok nevelője. - Gombos Dániel Biberach, lézengő ritter. - Balázs Áron, Sterija-, Jászai- és Pataki Gyűrű-díjas Tiborc, paraszt.
A mű innentől középpontos dráma: cselekményben szegény, egy erkölcsi kérdés megítéléséről szól. Az eleinte magabiztos Bánk szembesül tettének törvénytelenségével: a gyilkosság vádja alól a haza védelme sem menti fel. Végleg összeomlik halott felesége láttán, akit Ottó öletett meg. A büntetés számára irgalom lenne: lélekben már halott. A király belső konfliktusok árán mondja ki a végső szót: "Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné! " Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 168–179. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10. Bánk bán kvízkérdések. Korona Kiadó, Budapest, 269–283. o.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Bányai Kelemen Barna (elöl) és Bezerédi Zoltán (hátul) - fotó: Mészáros Csaba Pikli Natália a dráma hiátusaival kezdi kritikáját. " Bár nemzeti klasszikusról van szó, mindannyian tudjuk, hogy a drámai alapanyag több sebből vérzik: Katona dramaturgiai és nyelvi érzéke, tehetsége sok kívánnivalót hagy maga után, erre Vörösmartytól Hevesi Sándoron és Illyés Gyulán át Nádasdy Ádámig sokan felhívták a figyelmet, és igyekeztek az erényeket megtartva kritizálni, átírni vagy éppen mai magyar nyelvre "fordítani" a drámai szöveget, kiigazítani a dramaturgiai helyzeteket. Bánk bán - Újvidéki Színház - Színházak - Theater Online. " Noha több ponton is elismeri az előadás alkotóinak munkáját, már írásának elején nyilvánvalóvá teszi, hogy kritikuskollégájához képest kevésbé tartja jól sikerültnek Tarnóczi rendezését: " a sok érdekes megoldás, ötletes színreviteli játék nem eredményezett igazán nagy hatású előadást ". A legnagyobb elismerést az előadás vizuális és akusztikus megoldásai kapják tőle: meglátása szerint ezek " uralják az előadást: Kálmán Eszter díszlete és jelmeze mellett Bencsik Levente és Hunyadi Máté zenéje, valamint a színészek gyakori tablószerű beállításai a maradandóak ".