A MAB plénuma a 2004/10/IV. 2. sz. határozatával a tudományági elnevezése Sporttudományok lett a Nevelés- és Sporttudományok helyett. A Doktori Tanács 2014-ben a Semmelweis Egyetemről történt leválás után alakul újjá. Tagjai a programvezetők, törzstagok, témavezetők, valamint 1 fő DÖK képviselő. A doktori iskola tudományágának interdiszciplináris jellege miatt mindazon infrastrukturális feltételekre szükség van, amelyek mind a természettudományokat, mind a társadalomtudományokat jellemezik. A TF alapvetően rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik a doktori iskola munkáját. A Sporttudományi Kutatóintézet megalakítása jelentősen javította az infrastrukturális feltételeket, és így bizonyos területeken világszínvonalú kutatási feltételekkel rendelkezünk. A természettudományi témák kutatásához az alábbi laboratóriumokkal rendelkezünk: Terhelésélettani laboratórium, Sporttudományi Kutatóintézet, Biomechanika laboratórium, Pszichofiziológiai laboratórium. A hallgatók kutatásának zöme az említett laboratóriumokban folyik, de lehetőségünk van a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara laboratóriumainak kapacitását is kihasználni.
Több külföldi témavezetője is van a doktori iskolának, ami az Erasmus program keretei között nyíló lehetőségekkel együtt a képzés minőségének a javítását célozza. Témavezetők és témák >>> Egyebek Kapcsolódó oldal: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Információk PhD hallgatóknak a Magyar Tudományos Művek Tára rendszeréről és az oda történő feltöltésről >>> Ötletláda Kedves Hallgatók! Ötletládánkat azért hoztuk létre, hogy a Doktori Iskola működésével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, ötleteiket minél kényelmesebben továbbíthassák részünkre, ezzel is elősegítve a munkákat. Az ötletláda anonim módon működik, de természetesen megadhatják a nevüket is. Az az ötletem támadt, azt javaslom, jelzem, hogy 2021. április 21. (módosítva: 2022. április 1. )
A légzészámnál (respiratory rate RR) az egy perc alatt számolt légzésciklusok átlagát vettük számba. Az adatok analízisét és a transzformációt a DADiSP2002 (DSP Development Corp. USA) segítségével végeztük. A vizuális ellenőrzés eredménye szerint, minden résztvevőnek alapvetően stabilak voltak a 62 légzésciklusai ( ellenkező esetben ez hatással lehetett volna a szívritmus-variabilitáshoz kapcsolódó high frequency (HF) komponensre, mivel annak nagysága függ a légzésszámtól [Grossmann 1992, Iwanaga és mtsai 2005]). V. 2. 4 A vizsgálat menete A vizsgálati alanyokat egyenként teszteltük mindkét vizsgálati szituációban, tehát minden résztvevő hallgatott zenét és hangoskönyvet is. A teljes vizsgálat egy fő részére két órát vett igénybe. A vizsgálat egy csendes, de nem hangszigetelt szobában történt. A szoba hőmérséklete 19 és 23 C° között volt. Minden résztvevő kényelmes székben foglalt helyet. A megérkezéskor a vizsgálat vezetője rövid leírást adott a vizsgálati személyeknek a vizsgálat menetéről, akik aláírásukkal hitelesítették, hogy egyetértenek a vizsgálatban való részvétellel.
A vizsgálatai alanyokat arról is informáltuk, hogy mind a zenei blokk, mind pedig a hangoskönyv hallgatása tíz percig fog tartani. Mindkét vizsgálati periódus előtt és után a vizsgálati személyek jelentést adtak az állapothoz kapcsolódó szorongás mértékéről a STAI skálán. A zene és a hangöskönyv hallgatásának sorrendjét kontrolláltuk: 5 férfi és 5 női résztvevő először zenét hallgatott majd hangoskönyvet, illetve a vizsgálati alanyok másik fele – 6 nő és 5 férfi – a hangoskönyv hallgatásával kezdte a vizsgálatot. Mindkét stimuláció előtt 3 percen keresztül csendben ültek a fotelban, hogy szívritmusuk és légzésük normál nyugalmi állapotot vegyen fel. Minden vizsgálat a délutáni órákban történt (14 és 18 óra között), hogy minimálisra csökkentsük a napszakok változásához kapcsolódó fiziológiai változások közötti különbségeket. 5 Hipotézisek Hipotézisem szerint a lassú klasszikus zene hallgatása elősegíti a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását, és a vizsgálati alanyok ellazultabb állapotba kerülnek, mint a hangoskönyv hallgatása során.