1. A haptofita (haptophyta, haptofiton) vagy tapadó növények nem gyökereznek, hanem a vízben levő különböző élő és élettelen tárgyakra tapadva bevonják azokat. Jellemzően ilyenek az w:algák és a w:vízi zuzmók, továbbá a w:mohák (pl. Fontinalis, Cinclidotus, Scapania undulata). Európában nem ismerünk ilyen jellegű magasabb rendű növényt, de a trópusiak közül ilyen az w:örvényvirágfélék családja (Podostemaceae), továbbá a w:perjefélék Japán és Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékein gyepalkotó w:Phyllospadix nemzetsége. 2. A rizofita (rhizophyta, rizofiton) vagy gyökerező vízinövények a folyó- és állóvizek medrében gyökereznek. Ide tartoznak: a csillárkák (Charophyta), a w:valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) (Vaucheriaceae) és a (Caulerpa) nemzetsége, a felsőbbrendű vízinövények túlnyomó része. Növények/Vízinövények – Wikikönyvek. Hét típusukat különböztetjük meg: stratiotid típus: A szapropélben számos mellékgyökérrel tapadó vízinövények. Vegetatív testük részben kiemelkedik a vízből. Télen az aljzatra süllyedve turióval vagy téli rügyekkel telelnek át (Stratiotes) stb.
Feltűnő, hogy a czímer teljesen azonos a Dessewffy család czímerével. Czímerünk mellé pedig minden kétség kizárása czéljából oda van festve kétoldalt a P. —G. betű (Petronella Geléthffy). Még bonyolultabbá teszi ezt az érdekes genealógiai kérdést az a körülmény, hogy Éble Gábor-nak 1903-ban megjelent s a Dessewffy család történetét tárgyazó művében Gelléthffy Petronella anyja gyanánt Dessewffy Anna van feltüntetve. Képünket 1600-ban magyar művész festette. Alsó párkányára van jegyezve: DEPIN: JACOB. ΚΗΙΕΝ. NEOSOL. és REN. THOM. NANKE 1853. A berzeviczei róm. kath. templomban. Fára festett olajfestmény. A templom kegyurának, dr. Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszternek engedélyével művészileg másolta (1:3 léptékben) Gróh István tanár. 4 [4 A Műemlékek országos bizottságának rajztárában. ] 71-73. Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest, 1905. 71-73. Nana 2 rész magyar felirat. kép a 223. lap után [1] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó, Gutkeled nemzetség címere, Dessewffy címer A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
A joe felhasználónév után egy "@" karakter, majd utána a szerver neve: jupiter. A "@" karakter elválasztó szerepet tölt be. A szerver neve után újabb elválasztó következik, egy kettőspont (":"). A kettőspontot az aktuális könyvtár neve követi, amely esetünkben egy "~" karakter. Ez mindig a felhasználó saját könyvtárát jelöli. Alapértelmezésként joe saját könyvtára a /home/joe. A dollárjel ("$") a bash nevű parancsértelmezőt jelképezi. A root felhasználónak az alapértelmezett várakozási jele (#) a kettős kereszt. Root felhasználó promptja root@jupiter:~# A várakozási jel felépítését egy környezeti változó határozza meg, amelynek a neve PS1. Egy környezeti változóra úgy hivatkozhatunk, ha egy dollár jelet teszünk a neve elé: $PS1. Az echo paranccsal megtekinthetjük a tartalmát. A PS1 környezeti változó tartalma $ echo $PS1 Mielőtt a rendszer megjeleníti a várakozási jelet, beolvassa a PS1 környezeti változó tartalmát. A várakozási jelet ez alapján állítja be. Linux/Parancssor – Wikikönyvek. Debian GNU/Linux 5. x felhasználók esetén alapértelmezésként ez így néz ki: \[\e]0;\u@\h: \w\a\]${debian_chroot:+($debian_chroot)}\u@\h:\w\$ X terminál színezése export PS1='${debian_chroot:+($debian_chroot)}\[\033[01;34m\]\u@\h\[\033[00m\]:\w\$ ' Egyszerű prompt $ export PS1="$ " Akkor használjuk, ha szeretnénk egy egyszerű várakozási jelet, és az útvonal nagyon hosszú.
A cd parancs a Change Directory szavak kezdőbetűiből áll össze. A Directory már ismerős, a Change magyar fordítása: cserélni. Ha egy könyvtárba szeretnénk belépni, akkor a cd parancsnak egyszerűen meg kell adni a könyvtár nevét paraméterként: $ cd konyvtar1 Ezzel a konyvtar1 nevű könyvtárba kerülünk. Fájlkezelés [ szerkesztés] Fájlok létrehozása: $ touch Fájlok törlése: $ rm filenev Fájlok átnevezése: $ mv file1 file2 Fájlok mozgatása: $ mv file konyvtar/ Fájlok tartalmának megtekintése: $ cat filenev Fájlok darabolása: $ split -b 1440000 filenev A filenev nevű fájlt 1440000 byte méretű fájlokra darabolja. A fájlok rendre xaa, xab, xac stb. lesznek. A sithek bosszúja - indavideo.hu. Darabolt fájlok összefűzése: $ cat x* >> filenev Archiválás [ szerkesztés] Archiválásra a tar parancsot használjuk. Maga a tar program nem képes tömörítésre, csak archiválásra. Néhány kapcsolóval azonban rávehető, hogy más programokat felhasználva tömörítést is végezzen. Archiválás: $ tar -cf konyvtarnev Archiv csomagok kibontása: $ tar -xf Folyamatkezelés [ szerkesztés] Folyamatok indítása [ szerkesztés] Programok indításához ismerni kell azok helyét.
1 [1 Siebmacher: Wappenbuch. Nürnberg. 1891. IV. 735. 502. tábla és Nagy Iván f. i. helye] Az itt ábrázolt czímerben fehér szarvú, nyugodtan álló vörös bivalyt látunk, melynek hátáról fehér takaró lóg le. A fáklya nem szerepel. A sisakoromdísz piros, fehér és kék strucztoll. A sisaktakaró kék arany, vörös arany. A Giletffy, vagy Gelétffy családról sokkal kevesebbet tudunk, mint a Zmesskálokról. Egyik ősük Giléthi Miklós nádor a XIV. században élt. Több tagja ösmeretes a családnak az 1580—1601-ig terjedő időszakból, de teljes története egybe nem állítható az eddigi adatok alapján. Tudjuk, hogy a XVI. század közepén Giletffy Anna a Berzeviczy János neje volt, s hogy e szerint a kiváló és előkelő felsőmagyarországi családdal is rokoni összeköttetésben állottak. 2 [2 Nagy Iván: Magyarország családai IV. 405—6. Nana 2.rész magyar szinkronnal. ] Eddigelé czímerük is ösmeretlen volt, mert a föntebb említett Miklós nádor ösmert pecsétjén3 [3 Báró Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886. 100. ] a négyeit paizst, mint az ország czímerét, hivatalos állásából kifolyólag viseli, az oroszlán pedig csak mint czímertartó szerepel.