Éjjeli Őrjárat Festmény

Tuesday, 25-Jun-24 21:02:17 UTC

– árulta el Ermann az ARTnews kérdésére, hogy miért döntöttek az AI használata mellett a hiányzó részek rekonstruálásánál. "Azt szerettük volna kideríteni, hogy meg tudjuk-e csinálni egy művész keze nélkül. Ez pedig azt jelentette, hogy a mesterséges intelligenciához fordultunk. " Ennek segítségével egy egész sor problémára kellett megoldást találniuk. Először is a Ludens által készített másolat mindössze egy ötöde az eredeti méretének. Ráadásul Ludens más stílusban is festett, mint Rembrandt, emiatt pedig felvetődik a kérdés, hogy a másolat alapján hogyan lehet rekonstruálni a hiányzó részeket az eredeti alkotója stílusában. Erdmann ennek megoldására három különböző neurális hálózatot hozott létre, egyfajta gépi tanulási technikát, amellyel a számítógépeket arra tanítja meg, hogy hogyan oldjanak meg meghatározott feladatokat. "Az első hálózat azért volt felelős, hogy azonosítsa a megegyező részleteket. Rembrandt Éjjeli Őrjárat - Éjjeli Őrjárat (Festmény) – Wikipédia. Több, mint tízezer ilyen egyezést talált az Éjjeli őrjárat és Ludens képe között. Amint ezek a részletek megvannak, addig kell szöszöni velük, amíg mindegyik a helyére nem kerül "ezt egy kicsit jobbra, azt egy kicsit nagyobban" – ez a második fázis.

Rembrandt Éjjeli Őrjárat - Éjjeli Őrjárat (Festmény) – Wikipédia

Tátrai Júlia 2010-01-08 Ha azt olvassuk, hogy egy bizonyos festmény Frans Banninck Cocq kapitány és Wilhelm van Ruytenburch főhadnagy polgárőrcsapatát ábrázolja, rögtön azonosítjuk a művet? Nem, pedig egy milliószor reprodukált remekműről van szó. Persze ha úgy említik, hogy az "Éjjeli őrjárat", már sokkal könnyebb a dolgunk. Pedig a világszerte Éjjeli őrjáratként ismert Rembrandt-kép valójában nem éjszakai jelenetet ábrázol. Mindössze a besötétedett lakkréteg okozta, hogy az amúgy is feketés alaptónusú, erős fény-árnyék kontrasztokra épülő művet a 18. századtól kezdve Éjjeli őrjáratnak kezdték nevezni. S. A. Mesterséges intelligencia egészítette ki Rembrandt leghíresebb festményét - Qubit. C. Dudok van Heel holland történész az amszterdami Rijksmuseum tavaszi kiadványában összefoglalta a festménnyel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket, cáfolva és pontosítva korábbi ismereteinket. [1] Művészettörténeti ki kicsoda a világ leghíresebb muskétásainak csoportképén. Rembrandt Harmensz. van Rijn: Éjjeli őrjárat, 1642, olaj, vászon, 363×437 cm, Rijksmuseum, Amszterdam Tárlatvezetés a múzeumban Dudok van Heel elsőként az Éjjeli őrjárat készülésének okaival és körülményeivel foglalkozott, ezen belül is főként azt vizsgálta, mennyiben függhet össze a Kloveniersdoelen polgárőrportréinak megrendelése Medici Mária 1638-as amszterdami bevonulásával.

A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. Éjjeli őrjárat (festmény) – Wikipédia. A restaurátorok a karantén miatt néhány hét szünetet is tartottak, munkájukat a héten kezdték el ismét. A Rijksmuseum várhatóan június 1-jén nyit ki újra, de a napi látogatószámot a megszokott tízezer helyett kétezer főben maximálják, hogy eleget tudjanak tenni a fizikai távolságtartás követelményének. Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget.

Mesterséges Intelligencia Egészítette Ki Rembrandt Leghíresebb Festményét - Qubit

A megrendelő a polgárőrség 18 tagja volt, ők adták össze az 1600 guldennyi (mai árfolyamon 726 eurónyi) fizetséget, egyenlő arányban. Közülük többen felháborodtak, mivel a képen szereplők - a két főalak kivételével ugyanis néhol alig látszottak, nehezen felismerhetőek voltak. (Ezt 1715-ben egy utólagos ráfestéssel orvosolták. Egy táblán a háttérben feltüntették a kompánia tagjainak nevét. ) Frans Banninck Cocq kapitány azonban minden bizonnyal elégedett volt a végeredménnyel, mivel a képet a családi albumába is bemásoltatta. Sőt, feltehetően ő rendelte meg Gerrit Lundens-től a festmény fentebb említett kisebb másolatát, amely a londoni National Gallery tulajdona, jelenleg ez is a Rijks Múzeumban látható. Az áthelyezéskor az Éjjeli őrjárat széleit megnyirbálták, hogy beférjen két márványoszlop közé (Fotó/Forrás: Rijksmuseum) 4. Ennek a másolatnak köszönhetően tudjuk azt is, hogy a kép most ismert formája egy megcsonkított verzió. A festmény eredetileg a polgárőrség találkahelyére, a Kloveniersdoelen nagytermébe készült, 1715-ben azonban átszállították az amszterdami városházára, ahhoz pedig, hogy beférjen az új helyére, két ajtó közé, minden oldalából le kellett csípni egy kicsit.

Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre

Éjjeli Őrjárat (Festmény) – Wikipédia

Fotó: REMKO DE WAAL/AFP Az Éjjeli őrség kalandos története így egy újabb színes részlettel egészült ki, mivel nem a 300 évvel ezelőtti rongálás volt az egyetlen sajnálatos esemény, amin keresztülment: Hollandia náci megszállása alatt egy bunkerben hevert, kétszer estek neki vandálok késsel (1911-ben és 1975-ben), míg 1990-ben egy pszichiátriáról elszökött beteg savval öntötte le a Rijksmuseum egy egész termét elfoglaló festményt. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A befutott festőnek számító Rembrandttól a II. kerületi milícia, a muskétások rendelték meg a korban szokásos kompozíciót: egy csoportképet a teljes polgárőrcsapatról. A polgárőrség szerepe Hollandiában néhány évtizeddel korábban még valós volt, az 1600-as évek közepére azonban a csapatok inkább a fegyverekkel parádézó férfiklubokká változtak. Ennek ellenére nagy közmegbecsülésnek örvendtek. Emellett remek alkalmat adtak a tagok vagyoni helyzetének fitogtatására a csoportképek, ahol pompás ruhákban és fegyverekkel pózoltak a polgárőrök. 3. Az ilyen csoportképek sajátossága a statikusság volt - Rembrandt előtt. Általában ezeknél a festményre felkerülő valamennyi alak egyforma teret kapott - álltak vagy ültek - azonos mértékben látszottak és felismerhetőek voltak. Rembrandt azonban egy mozgalmas kompozíciót talált ki és ezzel új irányt adott ennek a képtípusnak. A csoportkép egy élő jelenetté változott, ahol minden figura csinál valamit. Ezzel a művészettörténeti jelentőségű lépéssel azonban nem volt mindenki elégedett.