12. A visszatérése örömére egy plázában elevenedett meg a festmény a Hősök hazatérnek mottóval. Kapcsolódó Rembrandt Éjjeli őrjárata kelt életre egy bevásárlóközpontban Ön mit tenne, ha az áruházi tolvajt a tetőről kötélen leereszkedő zsandárok vennék üldözőbe, miközben egy törpe terelgeti az útból az embereket? Az amszterdami Rijksmuseum akciódús reklámmal hirdette: a múzeum nem unalmas! Videó! 13. Legalább 25 alkalommal végeztek kisebb-nagyobb restaurálási munkákat a festményen. Mivel nem minden esetet dokumentáltak, lehet, hogy ez a szám valójában magasabb is. A beavatkozások idején mindig az elérhető legjobb technológiát és módszert alkalmazták, azonban ezekről kiderülhet, hogy hosszú távon ártottak a festménynek. 14. Jelenleg egyedülálló módon a festményt a saját helyén vizsgálják egy nagyszabású restaurálási projekt keretében. Az Operation Night Watch névre keresztelt programban egy különleges üvegdobozt építettek a festmény köré, ebben vizsgálják és restaurálják majd, így a múzeumlátogatók is megfigyelhetik a szakembereket munka közben.
Az áthelyezéskor az Éjjeli őrjárat széleit megnyirbálták, hogy beférjen két márványoszlop közé (Fotó/Forrás: Rijksmuseum) 4. Ennek a másolatnak köszönhetően tudjuk azt is, hogy a kép most ismert formája egy megcsonkított verzió. A festmény eredetileg a polgárőrség találkahelyére, a Kloveniersdoelen nagytermébe készült, 1715-ben azonban átszállították az amszterdami városházára, ahhoz pedig, hogy beférjen az új helyére, két ajtó közé, minden oldalából le kellett csípni egy kicsit. A nagyfelbontású fotót a restaurációs munkák alatt készítették, hogy a szakemberek alaposan tanulmányozhassák a festmény minden pontját és fel tudják deríteni, hol tett kárt az idő a festményben. Taco Dibbits, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az Éjjeli őrjáraton dolgozó restaurátorok a legfejlettebb technológiákat használják, és folyamatosan feszegetik a lehetőségek határait. A fénykép kulcsfontosságú információforrása lett a szakembereknek, a múzeum honlapjára látogatók pedig aprólékosan megcsodálhatják a mű minden részletét – hangsúlyozta az igazgató.
Források [ szerkesztés] Halász Zoltán: A szenvedély arca. Budapest, Corvina Kiadó (1968) Bockemühl, Michael: Rembrandt. Köln, Benedikt Taschen (1993) Arpino, Giovanni és Lecaldano, Paolo: Rembrandt. Budapest, Corvina Kiadó (1988) További információk [ szerkesztés] Éjjeli őrjárat Hogyan lett egy nappali őrjáratból éjjeli Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 177124540 LCCN: n98096977 GND: 4445488-0 SUDOC: 078527813 BNF: cb14541384b
A mester azt a pillanatot örökítette meg, amikor a katonák nappali fényben kilépnek a kaszárnya sötétjéből. A festmény a sárga lakk és a rárakódott piszok miatt az évek során egyre sötétebbé vált. A sötét tónus az oka annak, hogy amikor a Hollandiába bevonuló forradalmi francia erők megtalálták, éjszakai képnek nézték és az Éjjeli őrjárat címet adták neki. Később ezt a címet a brittek is átvették. A kép 20. századi restaurálásánál, amikor a rengeteg kosz, korom és lakk réteget eltávolították vették csak észre, hogy napsütésben készült. 2013-ban, amikor újra láthattam a képet, újra elvarázsolt. A Rijksmuseum felújításának befejezésével a múzeum leghíresebb képe a legdíszesebb terem fő helyére került. Az átépített múzeum felavatásánál is itt, az Éjjeli őrjárat előtt ünnepelt a királyi család. Az Éjjeli őrjárat Rembrandtnak nemcsak a hazai, de a nemzetközi elismerést és hírnevet is meghozta. A hírneve méltán töretlen azóta is. Az Amszterdamba látogatók most már térben is megtekinthetik az Éjjeli őrjáratot, ugyanis a kép alakjai szoborcsoport formájában visszaköszönnek az utcán.
Az Éjjeli őrjárat című festmény Rembrandt leghíresebb műve, amelyhez a művészettörténet egyik legnagyobb barbársága is fűződik. Az 1642-ben elkészült óriási, 3, 6 x 4, 4 méteres darab eredetileg a megrendelők központjában, az amszterdami polgárőrök házában kapott helyet, de amikor 1715-ben az épületet bontásra ítélték, átszállították a városházára. A városházán azonban nem fért el a mű, így a szállítók megcsonkították: a bal széléből 64 centimétert, a jobb oldalából 7 centimétert, az aljából 11 centimétert, a tetejéből pedig 23 centimétert vágtak le. Szerencsére az eredeti kompozíció is fennmaradt valamilyen formában: a festmény központi alakja, Frans Banning-Cocq családi albumában egy akvarell vázlat mutatta be a még csonkítatlan művet. Most, több mint 300 évvel később újra teljes egészében látható az Éjjeli őrjárat, miután az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai úgy döntöttek, mesterséges intelligencia segítségével alkotják és nyomtatják újra a hiányzó részeket. "Nagyon izgalmas ezt látni.
Hol máshol, mint a Rembrandt téren. Az amszterdami Rijskmuseum több évig tartó renoválás után 2013-ban nyílt meg teljesen a látogatók előtt. A megnyitó alkalmából egy bevásárló központban egy Rembrandt Éjjeli őrjárat flashmobbal jelenítették meg a múzeum leghíresebb képét.
A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A mester azt a pillanatot örökítette meg, amikor a katonák nappali fényben kilépnek a kaszárnya sötétjéből. A festmény a sárga lakk és a rárakódott piszok miatt az évek során egyre sötétebbé vált. A sötét tónus az oka annak, hogy amikor a Hollandiába bevonuló forradalmi francia erők megtalálták, éjszakai képnek nézték és az Éjjeli őrjárat címet adták neki. Később ezt a címet a brittek is átvették. A kép 20. századi restaurálásánál, amikor a rengeteg kosz, korom és lakk réteget eltávolították vették csak észre, hogy napsütésben készült.