Zeusz-ffiusz szobra sokkal jobb, mint a teremtője, legalább 800 évig. Évszázadokon át gondosan ápoltak a Zeusz szobrát - rendszeresen olajozották az ovális kár miatt az Olympia nedves hőmérséklete miatt. A görög világ középpontjában maradt, és több száz olyan olimpiai játékot felügyelt, amelyek mellette voltak. Azonban 393-ban, Christian Emperor Theodosius I tiltotta az olimpiai játékokat. Három uralkodó később, a korai ötödik században, II. Theodosius császár elrendelte, hogy a Zeusz szobra elpusztult, és tűz alá került. A földrengések elpusztították a többieket. Barbacs oldala: Az ókori világ 7 csodája – IV. Az olimpiai Zeusz-szobor. Olimpiai ásatások történtek, amelyek nemcsak a Zeusz-templom alapjait tárják fel, hanem a Phidius műhelyét, beleértve egy olyan csészét is, amely korábban hozzá tartozott.
↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Nox: a misztika oldala - G-Portál. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). ) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Statue of Zeus at Olympia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
Az Akropolisz és a Panathinaiko stadion közötti füves területen az istenek királyának, az Olympiai Zeusznak szentelt templom megmaradt oszlopai magasodnak. A grandiózus épületet a Kr. e. VI. században kezdték építeni, az athéni türannoszok, Hippiasz és Hipparkhosz uralma idején, akik kora leghatalmasabb templomának szánták, azonban az építkezés befejezése egészen a Kr. u. II. századig váratott magára, Hadrianus császár uralma idején készült el teljesen, 638 évvel azután, hogy elkezdték. Olimpiadi zeusz szobor . A római korban a templom arról volt híres, hogy ez Görögország legnagyobb szentélye, amely az ókori világ egyik legnagyobb kultusz szobrának adott otthont. Dicsősége azonban rövid életűnek bizonyult, miután a III. században a kelet-germán herulok kifosztották, s ezt követően többet már nem is hozták helyre, romhalmazzá vált, köveit más építkezésekhez hordták szét. A templom építtetői, Hippiasz és Hipparkhosz célja az volt, hogy az athéni Olympiai Zeusz templom kora két híres kegyhelyét, a szamoszi Héra templomot és az ókori világ hét csodája között is számon tartott epheszoszi Artemisz templomot is felülmúlja nagyságában és szépségében.
Zeusz fejn olivagakbl font koszor volt. Jobb kezben gyzelmi figurt tartott, mely aranybl s elefntcsontbl volt. Bal kezben jogart tartotta, melyet mindenfle fmmel dsztettek. A jogar tetejn egy sas gubbasztott. A trnt aranybl, drgakvekbl, benfbl s elefntcsontbl ksztettk. Az uralkodk s kirlyok alkalmanknt ajndkaikkal dsztettk a szobrot, melyek kzl az egyik legjelentsebb az a gyapj fggny, mely IV. Antiochus adomnya volt. Az adomnyoz kiltt bizonytja, hogy az nevt hmeztk a fggnybe jellegzetes asszriai mintkkal s fnciai sznezssel. Az I. sz. -ban Caligula csszr megksrelte thelyezni a szobrot Rmba, de terve csfos kudarccal vgzdtt, amikor a munksai ltal ksztett llvnyzat leomlott. 391-ben I. Olimpiadi zeusz szobor di. Olimpia vrost fldrengsek, fldcsuszamlsok s rvizek puszttottk s a templom az V. szzadban komolyan megrongldott egy tzvszben. Mra az plet alapjait sikerlt feltrni, de csak szikla s trmelkdarabkk maradtak a templombl. A szoborrl tbbfle legenda ismert, az egyik szerint 350-ben fosztogatk romboltk le a remekmvet, egy msik szerint pedig a grgk Konstantinpolyba hurcoltk s ott egy tzvsz martalka lett.
Hét évszázad Zeusz szobor mosolygott kedvesen valamennyi résztvevőnek az olimpiai játékok. A 391 AD A templom zárva volt a rómaiak, akik elfogadták a kereszténységet idején. A római császár I. Zeusz-szobor - a harmadik világ csodája. Theodosius, aki keresztény, a negatív hozzáállás, hogy mindent társított pogányság, ő megtiltotta a imádata Zeusz és versenyek. Zeusz-szobor idején fosztottak, és ami maradt belőle, küldték Konstantinápolyba. De a szobor nem volt célja, hogy túlélje, ott teljesen megégetik. Továbbra is egy templom felfedezett 1875 és 1950 régészek voltak szerencsés, hogy talál egy workshop zseniális szobrász Phidias. Ezek az oldalak alaposan megvizsgálták, így a tudósok képesek voltak kitalálni, hogyan néz ki a Zeusz szobor, valamint újraéleszteni magát mennydörgés templomban.