• A kommunikációs cél alapján: – élménylíra, vallomáslíra: a belső én közvetlen önkifejezése – tárgyias líra: a költő érzelmei valamilyen szűrőn keresztül kerülnek nyilvánosságra, például az egyéni életérzést a környezet, a természet ábrázolásával fejezi ki a költő – agitatív líra: a költő legfőbb szándéka a meggyőzés, a befolyásolás. • A hagyományos műfaj-kategóriák a téma érzelmi, intellektuális és formai sajátosságai alapján csoportosítják a lírai műveket. Ennek alapján beszélhetünk – a dal, – az elégia, – az óda, – az epigramma műfaj-kategóriáiról. Az elnevezések nagyobb műfajcsoportokat is jelölhetnek, például az ódán belül megkülönböztethető a himnusz, a dithürambosz, a zsoltár és a rapszódia. A klasszikus műfaj-kategóriák tipikus és lényeges jegyeit az antik görög és római költészet példái alapján ismerhetjük meg. A változásokra és eltérésekre pedig koronként részletesen visszatérünk. Líra fogalma - Vizsgázz.hu. A himnusz himnusz: (gör. "ének"); lírai műfaj, általában istenséghez könyörgő, magasztos tárgyú és hangnemű ének.
Jellemző műfaj 1/A: személy - költő Egy estém otthon, István öcsémhez, Szeptember végén - dal, elégia, episztola 1/B: személy - költő Szózat, Thaliarchushoz – óda 2/A: személy – költő – valaki más Huszt - epigramma 2/B: személy – költő – (valaki más) Himnusz - himnusz 6. Hangulatlíra | zanza.tv. Jellemző műfaj • 3/A: személy – költő – valaki más Chesterton: A szamár, Csokonai: Szegény Zsuzsi - helyzetdal • 3/B: személy – költő – valaki más + ugyanő másik énje Arany János: Az örök zsidó (…pihenni már… nem, nem lehet…) - szerepjáték • 4/A: személy – költő – valaki más – még valaki Kölcsey: Zrínyi második éneke – Zrínyi könyörög benne a Sorshoz – drámai monológ • 4/B: személy – költő – sokan mások Ez már nem líra, de még nem is dráma, hanem átmenet, drámai költemény, Az ember tragédiája József Attila: A Dunánál Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Ebben a versszakban József Attila a szüleihez való kötődéséről vall.
A legnagyobb ókori görög komédiaíró, Arisztophanész (Kr. e. 5-4. sz. ) tizenegy fönnmaradt művében a parodizálás, a tréfa eszközeivel kortársait célozza meg. Arisztotelész szerint a komédia "a hitványabbak utánzása, de nem a rosszaságé a maga egészében, hanem a csúfságé, amelyhez hozzátartozik a nevetséges is. A római vígjáték kiemelkedő szerzője Plautus (Kr. 3-2. ) (A hetvenkedő katona). 3. A drámai költemények általában nem előadásra, hanem olvasásra készültek, és az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit vetik fel. /Vörösmarty: Csongor és Tünde, 1830; Madách: Az ember tragédiája, 1860. A drámai költemény elnevezést először Byron használta a Manfréd c. Líra (műnem) – Wikipédia. alkotásával kapcsolatban. Goethe is drámai költeménynek nevezte a Faustot.
Szereplői nem hétköznapi emberek. Sok mítosz együtt alkotja a mitológiát. Minden görög istennek megvan a maga római megfelelője. Tudni kell, hogy a görögök kultúráját készen vették át a barbár rómaiak. Eredetileg a görög nép nem tudta megmagyarázni a természeti jelenségek okait, így isteni beavatkozásnak tulajdonítottak minden cselekedetet. Mítoszok: Romulus és Remus Daidalosz és Ikarosz Prométheusz 4. Lírai én fogalma. Elbeszélő költemény - a lírai műfajba tartozna, mert verses formában íródott, de mivel van cselekménye - tartalma, az epikai műfajok közé soroljuk. A hosszú verses forma lehetőséget ad kitérőkre is a cselekményben - ezeket nevezzük epizódoknak. Késleltetik ugyan a cselekmény előrehaladását, viszont nem fölöslegesek, mert általuk jobban megismerhetjük egy-egy szereplő tulajdonságait, jellemét. Arany János: Toldi Petőfi Sándor: János vitéz 5. Episztola - költői levél: A költő fontos kérdéseket tesz fel versében, amelyeket nemcsak a címzettnek szán, hanem a széles olvasóközönségnek. Petőfi Sándor: István öcsémnek Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz 6.