A rendezvények tematikája: idegenvezetések a sírkertben, előadások hadtörténész közreműködésével, korhű fegyverek másolatainak bemutatója, történelmi játszóházak gyerekeknek, íjászat, rendhagyó idegenvezetések a Múzeumok Éjszakáján. Az emlékhely rövid bemutatása 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
A szakemberek azt akarják kideríteni, hogy rejt-e még tömegsírokat a föld. A 60-as, 70-es években ugyanis a környéken végzett feltárások során fiatal magyar katonák maradványaira bukkantak, ami segített a viszonylagos hadtörténeti rekonstrukció elkészítésében. Nagy Erzsébet muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője elmondta: korábban öt különböző nagyságú tömegsírt találtak a közelben, így feltételezhető, hogy az emlékpark területén is hasonlóra bukkannak. Ha ez sikerülne, akkor pontosítani lehetne a történelmi esemény részleteit. A régészeti feltárás a történelmi emlékhelyen tervezett fejlesztések miatt vált szükségessé. Ennek legfontosabb eleme egy többfunkciós épület megépítése. A 250 négyzetméter alapterületű, többszintes épület alsó szintjén a tervek szerint egy kiállítás kap helyet, amely bemutatja a mohácsi csata előzményeit, lefolyását és következményeit. A felső szintről, a kupolából pedig a sírkertre tekinthetnek le. Itt kap helyet egy kávézó, valamint egy időszaki kiállítások rendezésére alkalmas kiállítótér is.
Ezzel a mohácsi síkságon új élet kezdődött. Király József pécsi püspök kezdeményezésére 1816-ra elkészült a mohácsi Csatatéri emlékkápolna, majd augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János fejevételének egyházi ünnepét hivatalosan a mohácsi csata emléknapjává tették. Azóta számos emlékjel és emlékhely emlékeztet 1526 sorsdöntő óráira, s ezzel arra, hogy a "bimbózó rózsa" világa, amely a 16. század eleji Magyar Királyságot és a Jagellók vezette közép-európai összefogást szimbolizálja, megrepedt. Az 1960-tól előkerült sírhalmok a magyar és a közép-európai népek kegyeleti temetői, a csontok felett olyan örök sírjelekkel, amelyek egybekötik a múltat, a jelent és a jövendőt. A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve. Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.