Mátraverebély-Szentkút az ország legnagyobb katolikus búcsújáró helye, ami 2006-ban lett Nemzeti Kegyhely és évente 200 ezer zarándokot fogad. A kegyhely gyönyörű természeti környezetben fekszik. Mátraverebély szentkút története. A hegyek ölelte völgyben a modern épületek mögött ott emelkedik a kéttornyú, barokk kegytemplom, ami 1970-ben megkapta a basilica minor kitüntető címet. 2 / 28 A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika 1758-63 között épült, az Almásy család támogatásával Fotó: Pálvölgyi Krisztina A Nagyboldogasszony-bazilika mellett van egy szabadtéri oltár, előtte hatalmas terület sok-sok paddal, ami a legnagyobb ünnepeken bizonyára megtelik, az oltárral szemben, a tér túloldalán pedig ott áll a névadó Szent Kút és mögötte a lourdes-i barlang. 3 / 28 A szabadtéri oltárt Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita szerzetes által készített mozaikok díszítik Fotó: Pálvölgyi Krisztina 4 / 28 A hagyomány szerint 1858. február 11-én a francia Lourdes-ben Szűz Mária megjelent a 14 éves Bernadette Soubirous-nak, majd a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt.
1782. július 17-én VI. Pius pápa a Szent Szűz minden ünnepére valamint Páduai Szent Antal és Szent Anna napjára teljes búcsút engedélyezett a kegyhelynek. 1858. július 18-án Boldog IX. Pius pápa a keresztjáró hét három első napjára is, XI. Pius pápa pedig az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkútnak. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970-ben "basilica minor" címmel tüntette ki. Szentkút Pilgrim Center, Mátraverebély – 2022 legfrissebb árai. Mátraverebély–Szentkút Magyarország legősibb, és leglátogatottabb kegyhelye. A legtöbben nem a csodavárás miatt járnak ide, hanem lelki megerősítést és vigaszt várnak. Még ebben a modern korban is több, a vallásos néphagyományra visszavezethető szokás él. Kiemelkedő formája a gyalogos zarándoklat, amelynek során egy-egy plébánia hívei a zarándokutat gyalogosan teszik meg, nemegyszer napi járóföldet bejárva (például: Szécsény, Varsány, Adács, Gyöngyös, Abasár). Él még a Hordozó Mária tisztelet is: fiatal lányok vállukon hozzák a Szent Szűz szobrát, és úgy érkeznek meg a kegyhelyre. Szentkúton a XIII. századtól éltek pálos remeték.
A saját megítélés alapján módosíthatja, törölheti vagy egyéb módon megváltoztathatja ezeket az irányelveket.
Mi is követjük majd őket, de előtte benézünk a völgy egyik oldalágába, ez itt ugyanis a híres Szent László-hasadék. 8 / 32 A Szent László-hasadék kora tavaszi hangulatban Fotó: Pálvölgyi Krisztina Egy időszakos kis vízfolyás által kialakított hasadék bejáratát tábla jelzi. A meredek sziklafalak és hatalmas sziklatömbök által határolt szűk kis kanyonban száraz marad a cipőnk, itt nem nagyon csordogál már víz. A Szent László-forrás – pontosabban annak helye – a hasadék elején található. Mivel tábla nem jelzi, ezt csak onnan tudjuk, hogy szóba elegyedünk két idősebb hölggyel, egyikük verebélyi, ő mesél arról, hogy gyerekkorában még csordogált a víz a sziklafalból. Amikor itt jártak, az idősebb asszonyok mindig mondták nekik, hogy mosogassák meg az arcukat, mert gyógyító hatása van a víznek. Innen nem túl messze, a Meszes-tető oldalában nyílik az ország leghosszabb homokkőbarlangja, a Betyár-barlang, ahol korábban barlangimedve-csontokat is találtak. A barlang nem látogatható. 10 / 32 A Szent László-forrás hűlt helye Fotó: Pálvölgyi Krisztina Patkónyomok a sziklában 1091-92-ben Szent László király csapataival komoly harcokat vívott a Cserhátban a moldvai kun sereggel.
Meghatározás Mátraverebély-Szentkút története Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Mátraverebély-Szentkút története Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés