A keddi kamatdöntést követően sajtótájékoztatót tartott a jegybank, amelyen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes vezérkara jelen volt. A jegybank tíz év után először emelt ismét kamatot: az elemzői várakozásoknak és a jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatainak megfelelően az MNB 30 bázisponttal 0, 9 százalékra emelte az alapkamatot. A magyar gazdaság kitűnően vizsgázott az újraindítás és a helyreállítás terén – hangsúlyozta Matolcsy György jegybankelnök. Szerinte az adatokból már látszik, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság újraindult, valamennyi növekedési szám jó irányba mutat, az egész gazdaság a helyreállást mutatja, azaz elértük/elérjük a 2019 végén látott gazdasági teljesítményt. Az MNB első embere kijelentette, hogy felfelé módosították az idei évre vonatkozó növekedési várakozásukat: 2021-ben hat százalék körüli, akár hat százalék feletti gazdasági növekedést várnak, ami Matolcsy szerint az EU egyik legjobb újraindítása lesz. Matolcsy György: Innováció és/vagy szabályozás? (100 Words fordítás). Ezt követően a jegybankelnök arról beszélt, amit már egy hétfői cikkében is leírt, amely szerint 2010 óta hogyan változott a monetáris politika, milyen "hadjáratai" voltak a jegybanknak.
A kétszeres román teljesítmény egyik oka a korábbi hibás magyar gazdaságpolitika "árnyéka", másik oka pedig az, hogy a román modell néhány területen többet tud, mint a magyar. Ez 2020-ban is látható volt, mert a román gazdasági visszaesés (3, 9 százalék) kisebb volt, mint a magyar (4, 7 százalék) és a lengyel után (2, 5 százalék) a térségben a második legjobb adatnak számít. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy miközben a magyar beruházási teljesítmény 6, 9 százalékkal visszaesett, a román 6, 8 százalékkal nőtt. A román növekedési modellben a balti modellhez hasonlóan gyors a digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épül a növekedés, magas a beruházási dinamika, ezért jelentős a tőkemélyülés és ezek következtében erős a termelékenység javulása is. A 2010 és 2019 között elért 35, 2 százalékos román GDP növekedés két azonosan erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység/hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet foglalkoztatásbővülés. Matolcsy György: A racionális várakozások továbbra is lehetségesek (100 Words fordítás). Ezzel szemben a magyar modell 31, 3 százalékos növekedésében a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező hatása.
Nálunk 2020-2021-ben összesen a lakossági hitelállomány közel 30 százalékkal, a vállalati hitelek 20 százalékkal nőttek szemben a cseh lakossági hitelek 17 százalékos és a vállalati hitelek 8 százalékos bővülésével. A lakossági és vállalati hitelek bővülésénél látott jelentős magyar előny mögött a jegybankok eltérő működése áll. Matolcsy györgy mb.ca. Az MNB saját mérlegének növelése révén lényegesen több forrással támogatta a magyar gazdaságot, mint a cseh jegybank. A magyar jegybank mintegy 23 százalékkal, míg a cseh jegybank csak 3, 6 százalékkal növelte a GDP-arányos mérlegfőösszegét a válság alatt és a helyreállítás során. Összességében elmondható, hogy a jelentősen gyorsabb magyar helyreállítás mögött elsősorban a dinamikusabb hitelezési folyamatokat és az MNB aktívabb, ráadásul jól célzott válságkezelését találjuk. A reálbérek alakulásában mutatkozó magyar előny is részben a hitelezéssel és a hitelmoratóriummal függ össze. Ahogy a 2010-2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020-2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé.