Miért lett skandalum a gondolatrendőrségen Gazdag Gyula első filmjéből – ezt mutatja be Gervai András a Szigorúan ellenőrzött kritikusok című cikkében az ÉS-ben. "A totalitárius kádári hatalom fontos technikája volt a kézi vezérlés is: a renitens alkotót, újságírót (esetleg a főnökét) telefonon vagy a minisztériumban, pártközpontban egzisztenciális kényszerrel, fenyegetéssel vették rá a kívánt kompromisszum megkötésére" – vezeti fel a témát Gervai a közepénél kezdve. A sípoló macskakő - m5 TV műsor 2020. május 22. péntek 20:30 - awilime magazin. A Kádár-rendszerben a művészeti díjak odaítélése is a hatalom privilégiuma volt, de kicsit más volt a helyzet a Kritikusok díjával, ezért is lehetett belőle botrány, amikor Gazdag Gyula első játékfilmjének, A sípoló macskakőnek ítélték az első filmeseknek járót. Gazdag Gyula 1971-ben, 24 évesen rendezte A sípoló macskakő című filmjét, amely budapesti gimnazisták építőtáborozásáról, kényszerű áltevékenységéről, a demokrácia hiányáról, s három diák lázadásáról szól. B. Nagy László, a legendás filmkritikus szerint "igaz film, mert radikális (…) a látszat mögé lát, a dolgok – a pedagógiai és egyéb dolgok – gyökeréig ás. "
ChEebor 2020. Zászlófelvonás | Magyar Narancs. október 26., 09:50 Adott egy régi klasszikus, aminek igazából nagyon szuper az alapötlete, jól vannak kiválogatva a szereplői, a diákok relatíve szimpatikusak, a fontoskodó, alkalmatlan táborvezetők meg érezhetően ellenszenvesek. Ott van benne a lázadás, a szocializmus abszurditása, a nyári táborok érzése… És ennek ellenére semmit nem indított el bennem. A történet tulajdonképp érdekes, de valahogy mégis lapos, nem dobja fel túl sok minden, és amolyan se füle, se farka az egész. Ennek ellenére egyszer bőven belefér, de számomra semmilyen különleges dolgot nem adott.
Iróniája nem kíméli sem a felnőtteket, sem a velük még szembenálló, ám már a beletörődés jegyeit mutató fiatalokat. Felnőttek és kamaszok: két különálló világ. Előbbiek meg sem akarják érteni a fiatalokat, folytonosan, de elhibázott módszerekkel nevelnek, fegyelmeznek; ha kell, fenyegetéssel tartják fenn a rendet. A legellenszenvesebb figura, a tábor álszent vezetője nem tartja be az általa felállított szabályokat, és álnok módon elolvassa a fiúk leveleit. A generációk közötti megértés teljes hiányát hivatott mutatni a pofon jelenete. A vasútállomáson gyülekező diákok közül egyiküknek, aki egy olajoskályhán ülve, mondókát skandálva szórakoztatja a többieket, váratlanul lekever egy nyaklevest egy járókelő, mert nem tetszik neki a viselkedése. S a fiatal kísérő tanár – az egyetlen felnőtt, aki őszintén próbál közeledni hozzájuk – tehetetlenül tűri tanítványa megalázását. A kamaszok, amennyire ez a korosztályra jellemző, kicsit pimaszok, grimaszolnak, ha nem tetszik nekik a reggeli torna, de többségük belesimul a kényszerű helyzetbe.