A korabeli "gyűlöletbeszéd" bizonyítására nem volt szükség, a bíró szabadon "mérlegelte" a felmerült vádat. A politikai rendőrség korlátlan megtorló gépezetként "termelte" a bíróságok számára a gyanúsítottakat. Bárkit elérhetett a terror, az ötvenes évek elejére beköszöntött a csengőfrász időszaka. Mindenkit le lehetett tartóztatni, akiről ellenőrzött adat volt, hogy ellensége a népi demokráciának. Ellenőrzött adatnak számított egy kocsmai beszélgetésen elhangzott mondat, vagy a házmester bejelentése és a névtelen feljelentés is. A besúgó hálózat segítségével a párt "szeme és füle" ott volt szinte mindenhol. A Kádár-rendszer is vérben született: a megtorlások során levezényelt politikai perekben szintén gyakorta alkalmazták a hóhértörvényt, amely a teljes időszakon át, 1989-ig hatályban maradt. Az 1946. Z világháború online film. törvénycikk alapján nagyjából ötszáz embert végeztek ki és közel negyvenezer honfitársunkat ítélték súlyos börtönévekre. A szerző Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
Abban a Zajcevben, akit ekkor, és a sztálingrádi hőstettei miatt neveztek ki alhadnagynak" Sőt, a történelem legeredményesebb mesterlövésze a finn "Fehér Halál", azaz Simo Häyhä volt, aki a téli háború során távcső nélkül 505 szovjet katonával végzett. Hogy ennyinél megállt, az annak köszönhető, hogy 1940 márciusában egy orosz katona fejbe lőtte. A finn mesterlövész egy hetes kómát követően, és szétroncsolt állkapoccsal tért vissza az életbe, ennek ellenére nagyon szép kort ért meg – akárcsak Zajcev –, ugyanis 2002-ben, 96 éves korában halt meg.
Az 1945-ös nemzetgyűlési választások eredménye azt mutatta, hogy a magyar társadalom nyolcvan százaléka a polgári pártokat támogatta, vagyis elutasította a szélsőbalos eszméket. Ennek tükrében érthető meg igazán, milyen tragédiát rejtett magában az 1946. évi VII. törvénycikk, amely rendelkezett a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. Z vilaghaboru teljes film magyarul. A jogszabályt Sulyok Dezső kezdte "hóhértörvénynek" emlegetni, aki azonnal felismerte, hogy a politikai ellenfelekkel való leszámolás "legalizálása" rejlik a sorok között. Igaza lett. Az elkövetkező években a hóhértörvény számos koncepciós eljárás lefolytatásának az alapját képezte, a diktatórikus rendszer biztosításának egyik pillére lett. A Katonai Bíróság épülete 1958-ban (Bp., Fő utca 70-78. ). Forrás: Fortepan/Magyar Nemzeti Levéltár A jogszabály bíróságok által leginkább használt fordulata az izgatás volt, amelybe az emberi viselkedésminták széles tárházát be lehetett erőszakolni. Izgatásnak számított például egy párttag szidalmazása akkor is, ha semmiféle politikai vagy közéleti vonatkozása nem volt a vitának.
Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet "rettenetes gyermeke" volt.
A háború után egy kijevi textilüzem, az Ukrajna Ruhagyár élére került, és itt a városban maradt egészen 76 éves korában 1991. december 15-én bekövetkező haláláig.
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Z világháború teljes film sur. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli. " Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ribi Sándorné: Csortos Gyula (adattár, 1961) Galsai Pongrác: Csortos Gyula (1972) Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.