Ott volt viszont Törökbálint főépítésze, Csenger-Zalán Annamária, aki a elmondta, hogy a rendezvény végén maguk is tettek észrevételeket, elsősorban a zajvédelemmel kapcsolatban. A város azt szeretné, hogy a vasútvonal lehetőség szerint ne vágja ketté a település határában fekvő mezőgazdasági területeket, és ennek érdekében minél hosszabban vezessék alagútban a pályát. Csenger-Zalán Annamária szerint a tervezők azt ígérték, meg fogják vizsgálni a kérést. Információnk szerint Budaörs is folyamatosan kapcsolatban állt a tervezőkkel szintén a zajvédelem ügyében, de más, a nyomvonal által várhatóan szintén érintett településnek nem voltak észrevételei a keddi eseményen. Az aggodalmak nem alaptalanok, a vasútvonalat 350 kilométer per órás sebességre tervezik, igaz, a vonatok várhatóan legfeljebb 320-szal száguldanak majd rajta. Varsó a szabadság városa, nem lesz belőle Budapest : HunNews. Ugyan a települések közelében lesznek csökkentett sebességű szakaszok, de Biatorbágynál még a 350 kilométeres sebességű pályaszakaszt mutat a nyomvonal vázaltos térképe, és a szerelvények majd csak Törökbálintnál fognak lassítani – pont a fentebb problémásnak jelzett hosszúréti szakaszon – 120 kilométer per órára.
állítja össze, erre a kormány másfél milliárd forintot biztosított. Az eredmények alapján jövő nyárra készülhet döntési javaslat a beruházás elindításához szükséges tervezés megkezdéséről. Olcsóbb lesz a Budapest-Varsó/Bécs nagysebességű vasút környezetvédelmi előkészítése - Napi.hu. A tervezett projektről az új monostori Duna-híd átadásán először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, majd a napokban Szijjártó Péter közölt részleteket. A külgazdasági és külügyminiszter a tervezett gyorsvasútról elmondta: a magyarországi szakasz Budapesttől Móron keresztül Győrig tart majd, és tárgyalnak a szlovákokkal, hogy Győr és Dunaszerdahely között vagy Rajkánál vigyék át a vonalat Szlovákiába, ahonnan Pozsonyon keresztül – a csehországi Brno és Ostrava érintésével – Varsóig haladna. Az új vonal lehetőséget teremt arra, hogy Győrben megállhassanak a vonatok, hiszen ez a vasútvonal közgazdasági megtérülésének a kulcsa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, hogy mindez a jelenlegi pályaudvar bővítésével, új létesítésével vagy esetleg elkerülő szakasz együttes építésével valósulhat meg, ennek előkészítésébe a győri önkormányzatot is bevonják a tervezők.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megindította a magyarországi szakasz környezeti hatástanulmányának elkészítésére és környezetvédelmi engedélyének megszerzésére irányuló feltételes közbeszerzési eljárást. Az ajánlattételi határidő 2021. október 28., sikeres eljárás esetén a tervezési szerződést jövő tavaszig megköthetik. A környezetvédelmi engedély legkorábban 2023 végén, 2024 elején állhat rendelkezésre. Megvan, mennyivel mehetnek majd a vonatok a Budapest-Varsó gyorsvasúton. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium idén nyáron nyert el támogatást a Budapest–Varsó nagysebességű vasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elvégzéséhez. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alap az elszámolható költségek nyolcvanöt százalékával, mintegy kétmilliárd forinttal járul hozzá az előkészítés folytatásához. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. A szakminisztérium már dolgozik a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási hátterének kidolgozásához szükséges források előteremtésén is.
* A magasabb műszaki követelmények miatt nagysebességű vasutat két, két és félszer drágább építeni, mint hagyományosat. A hossz 160-170 kilométerre becsülhető, ami így 1100 milliárd forint körüli kiadást jelentene. Ez hatalmas összeg, 2022-ig az egész magyar vasúthálózat fejlesztésére 1500 milliárdot szánnak, és ez is rég látott pénzbőségnek számít. Uniós pénzekre a kilátástalan megtérülés miatt nem lehet számítani, Orbán Viktor viszont belengette, hogy kínai hitelből a Budapest-Belgrád mellett más projektek is megvalósulhatnak. Gondot okozhat viszont, hogy Magyarországgal ellentétben a többi visegrádi ország eddig egyáltalán nem lelkesedett a kínai hitelből történő infrastruktúrafejlesztésért. Miért kilátástalan a megtérülés? Budapest és Varsó között a forgalmat jelenleg kényelmesen kiszolgálja napi hat légi járat, nagyjából 700 férőhellyel, ha ehhez a vonatot hozzáadjuk, akkor sem érjük el az ezret. Szijjártó szerint a beruházással négy óra lesz a menetidő, ami versenyképes a légi közlekedéssel.
Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, az autópályákat a kamionoktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól. A gyorsvasút többek között az utazási idő és komfort szempontjából is állja a versenyt a közúti és légi közlekedéssel szemben. Az Európai Unió a nagysebességű vasúti közlekedés tagországokon belüli utasforgalmát 2030-ra megduplázná, az évszázad közepére a jelenlegi háromszorosára növelné. Az ambiciózus célokhoz illeszkedő fejlesztéshez így jó eséllyel lehetne uniós pénzügyi hozzájárulásra számítani. Az előkészítő munkák folytatása is közösségi társfinanszírozással tervezett. Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2021-es kiírásában pályázott támogatásra a következő fázishoz. A környezetvédelmi munkarészek finanszírozásáról idén nyáron születhet döntés. A fejlesztési elképzelés összehangolható a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 azonos nyomvonalsávban tervezett, Győr és Székesfehérvár térsége közötti szakaszának kiépítésével is.
Elkészült a Budapest-Pozsony-Brno-Varsó gyorsvasút hazai szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Homolya Róbert a MÁV vezérigazgatója jó hírekkel érkezett: elkészült a Budapest-Varsó gyorsvasút magyar szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya - írja közösségi oldalán Szijjártó Péter. A szlovák fővárosba, Pozsonyba 90 perc alatt, a lengyel fővárosba pedig öt és fél óra alatt lehet majd eljutni Budapestről. Budapestről másfél óra alatt el lehet majd jutni Pozsonyba az új gyorsvasúti összeköttetéssel Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd Ahogy az Origo korábban beszámolt róla, a gyorsvasúti összeköttetés megteremtéséhez egy teljesen új, legalább óránkénti 250 kilométeres sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítése szükséges. A tervek szerint a megépítendő új vonalon közlekedő gyorsvasúti szerelvények csak az érintett országok fővárosaiban, illetve Csehország esetében Brnóban állnak majd meg.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és a turizmus élénkülésében megtérülnének. A most induló, a környezetvédelmi munkarészre az ITM idén nyáron nyert Európai Uniós forrásokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alaptól, melyek a költségek 85 százalékát, mintegy 2 milliárd forintot fedeznek. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. A szakminisztérium már dolgozik a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási hátterének kidolgozásához szükséges források előteremtésén is. A kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítését szintén a NIF végzi.