Napjaink sikeres növénytermesztésének alapja a tudatos tápanyag-utánpótlás. A tápanyag-utánpótlás megtervezése egy széles körű, hosszú távú célt szolgáló, összetett és átgondolt feladat egésze. Nemcsak a növény igényeit kell figyelembe vennünk, hanem a kijuttatni kívánt készítmények környezetre és talajra gyakorolt hatásait is. Ezen alapszik a tudatosság lényege. A hazánkban egyik legnagyobb területen termesztett gabonafélénk, az őszi búza esetében sincs ez másként. A tavalyi évben valamivel több mint 930 ezer ha került betakarításra. A hazai gazdaságokat tekintve az őszi búza termesztése mindenhol jelen van, a vetésforgóban jelentős arányban megtalálható. Növények/K/Kukorica – Wikikönyvek. Ennek okán nagymértékben befolyásolhatja egy-egy vállalat gazdasági sikerességét. Az őszi búza nem tartozik a legtápanyagigényesebb növényeink közé. 1 tonna szemtermés eléréséhez 27 kg N, 11 kg P 2 O 5, 18 kg K 2 O, 6 kg CaO, illetve 2 kg MgO hatóanyag felvétele szükséges. Ezeknek a makroelemeknek a kijuttatását azonban nem egy időben és nem egyszeri alkalommal kell megtenni.
Ez óriási előnyt ad a termelőknek, hiszen az őszi búza vegetációjában az alacsonyabb növényvédőszer felhasználás alacsonyabb termelési költséget jelent. Termésstabilitás: búza fajtáink kiváló fejlődési erélye és a betegségekkel szemben mutatott magasokú toleranciájuknak, illetve rezisztenciájuknak köszönhetően évről évre kiszámíthatóan magas termést produkálnak. Magyarországi nemesítés és tesztelés: a fajta előállító nemesítés sikerességében a saját, helyben található nemesítő állomás és genetikai bázis is jelentős szerepet játszik. Termékeink egyik legnagyobb előnye, hogy csapatunkkal Magyarországon nemesítjük és teszteljük fajtáinkat. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a hazai környezeti és talaj adottságoknak, valamint termelői elvárásoknak leginkább megfelelő fajtákat állítsunk elő. A búza növekedése és fejlődése | Yara Hungária. Nyomon követjük termékeink életútját: a nálunk zajló vetőmag előállítás egy minden lépésében kontrollált folyamat. Ennek köszönhetően tudjuk már több, mint 10 éve a tőlünk megszokott prémium minőséget garantálni végfelhasználó partnereinknek.
Fontos a talaj foszfor- és káliumtartalmának teljes feltöltése, amely a feltáródást követően tavasszal kiemelkedő szerepet játszik a növény fejlődésében. A levelek számának növeléséhez a nitrogén, a foszfor és a kén a legfontosabb makroelemek, valamint a mikroelemek közül a mangán és a cink. Fejtrágyázás Az egészséges levélzet fenntartásához a nitrogén a kálium és a magnézium a legfontosabb. A káliumnak fontos szerepe van a szárszilárdság biztosításában. Az első nódusz megjelenésekor a talajban rendelkezésre kell állnia az összes nitrogén több, mint felének az ősszel kijutatott nitrogénnel együtt. Az őszi búza tudatos tápanyag-utánpótlása levélen keresztül – Agrárágazat. A kalászonkénti szemszámot a nitrogén, kálium, valamint a mangán, cink réz és a bór kijuttatásával növelhetjük. A következő adag kiszórását a búza virágzásának kezdete határozza meg. Erre a fenológiai állapotra rendelkezésre kell állnia a tervezett termésszinthez tartozó nitrogén szinte teljes mennyisége. A búza ezerszemtömegét a nitrogén, foszfor és a kálium mellett a mangán és a cink egyaránt növeli.
Ezért ajánlott az őszi gyomirtás alkalmazása. Tavasszal a legfontosabb feladat továbbra is a kétszikűek elleni védelem. A korán virágzó T1 gyomok ellen felszívódó szerekkel korán, a virágzásuk előtt védekezzünk. Tápanyag utánpótlás Az új fajták tápanyag hasznosításában az utóbbi évtizedben nagyon komoly genetikai előrelépés történt. A műtrágyázás és azzal összhangban a gombaölőszerek használata a hozamnövelés legfontosabb eszközei. A tápanyagutánpótlást mindig előzze meg pontos talajmintavétel, és az erre épülő terv kidolgozása. A hozam szempontjából a búza két legfontosabb alkotóeleme a területegységenkénti szemmennyiség, valamint az egyes szemek súlya. A magas hozam a megfelelő levél- és hajtásszám, illetve a zöld levélzet biztosításával, valamint a kalászonkénti szemmennyiség és a szemek méretének növelésével érhető el. Alaptrágyázás A nitrogén és a kálium az a két tápelem, amelyre a legnagyobb mennyiségben van szükség a búza magas terméshozamának fenntartásához. A foszforigény hasonló a kénigényhez.
Általában takarmánygabona-növénynek termesztik. Kukorica ( Zea mays, Syn: Kukorica) Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény. Kender ( Cannabis, Syn: Kender) A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. Len ( Linum, Syn: Len) A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len. Rizs ( Oryza sativa, Syn: Rizs) szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel.
Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja: Thaiföld, Malajzia, Indonézia. Gumipitypang ( Taraxacum, Syn: Gumipitypang) Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon. Szentjánoskenyérfa ( Ceratonia siliqua, Syn:) A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). Közönséges jegenyefenyő ( Abies alba, Syn: jegenyefenyő) A közönséges jegenyefenyő Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő. Fáját főként az építőiparban, bányászatban stb. hasznosítják. Széleslevelű gyékény ( Typha latifolia, Syn: Széleslevelű gyékény) Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, száraz kötészeti összeállítások része.
Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik. Szójabab ( Glycine max, Syn: Szójabab) vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett. Napraforgó ( Helianthus annuus, Syn: Napraforgó) Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.