Külön végrendelkezés és szerződés Ezek a problémák azonban könnyen orvosolhatók, ha az élettársak – ügyvéd vagy közjegyző előtt – végrendelkeznek egymás javára, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak sok esetben szükséges és célszerű közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat. Fontos lehet ez a dokumentum párjuk elhalálozásakor, nélkülözhetetlen bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, önkormányzattól lakbér-könnyítés – igénylésekor, de lombikprogramban sem vehetnek részt enélkül. Mivel nem számítanak közeli hozzátartozónak, ahhoz is kellhet ez a közokirat, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról felvilágosítást kapjanak, szükség esetén pedig dönthessenek a kezeléséről. Az élettársi kapcsolat bizonyítását megkönnyítheti az is, ha a felek kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY).
Érdemtelen és nem jogosult tartásra az a volt élettárs, akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez, aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Öröklés az élettárs után Házastársak esetén a törvény automatikusan biztosítja a feleknek, hogy egymás örökösei legyenek, élettársaknál azonban nem ez a helyzet. Élettárs kizárólag akkor örökölhet, ha végrendelet készült. Fontos, hogy míg házastársak esetén, ha az egyik fél meghal, a házastárs a közös lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az élettársaknál ez nem így van, és végrendelet hiányában az élettárs más vagyonból sem részesül. A végrendelet készítésének szabályairól bővebben olvashat a következő cikkemben: Közös gyermek élettársak esetén Míg házastársak esetén a törvény vélelmezi, hogy a gyermek apja az anya házastársa, addig élettársi kapcsolatban az anya élettársa automatikusan nem lesz a gyermek apja, csak akkor, ha ún.
erre vonatkozóan az alábbiak szerint. A közös vagyon megosztásáig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tárgyai, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése. A fenti kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. A gyakorlatban ezt a kiskaput olyan sokan használták, hogy az új szabályozás kategorikusan rendezi, hogy ezekben az esetekben a másik fél hozzájárulását nem lehet vélelmezni.