1540-1570) nevezte meg örökösének, akit – Fráter György közbenjárására – később a rákosi országgyűlésen is megválasztottak. Ferdinánd természetesen nem volt hajlandó beletörődni Szapolyai fiának trónra ültetésébe, így 1540 során előbb a Porta hozzájárulását igyekezett megszerezni Magyarország újraegyesítéséhez, majd a birodalmi követek konstantinápolyi kudarca után fegyverrel tört János Zsigmond, Jagelló Izabella királyné és a család támogatói ellen. A Habsburg uralkodó által szervezett hadjárat legfőbb célja Buda meghódítása volt, ezért – a vár elszigetelése érdekében – Ferdinánd vezérei 1541 áprilisában egészen Tokajig megszállták a Felvidék területét. Török hódoltság-korabeli éremleletet találtak Simontornyán. Wilhelm von Roggendorf tábornok május 4-én kezdte meg a királyi székváros ostromát, melynek védelmét Fráter György, Werbőczi István és Petrovics Péter szervezte meg. Az idős német hadvezér az 1541. évi harcok előtt egyszer – 1530-ban – már kísérletet tett Buda meghódítására, második alkalommal azonban a korábbinál is kevesebb győzelmi eséllyel szállt táborba, hiszen az első ostrom óta eltelt évtizedben új rondellákat és bástyákat emeltek a vár védelmére, ráadásul a védősereg biztonságos vízellátását is megoldották.
A barackpálinka előtt is volt már egy legendás csodafegyvere Kecskemétnek, a beszélő köntös. A szultántól kapott kaftán megvédte a várost a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között zajló tizenötéves háború idején. Ugyan rég nyoma veszett, de még az ötvenes években is azt beszélték, hogy a barátok templomába falazva vigyázza tovább Kecskemétet. A Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán híressé vált várostörténeti epizód 17. századi írásos nyoma viszont ma is megvan a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. Az Index Mi Vidékünk projektje Bács-Kiskun megyében járt. 1541. augusztus 29. | Szulejmán szultán csellel elfoglalja Buda várát - altmarius. Szabad város, szabadon választott zsarnokkal Mikszáth befutott író és újságíró volt, amikor A beszélő köntös 1889-ben megjelent. Kideríthetetlen már, hogyan jutott el hozzá a különleges, textil alapú védlev él története, mindenesetre a kisregény megírása előtt megfordult a városban. Ahogy az utószóban írja, a "kaftány" nem írói fantázia szüleménye. A kecskeméti levéltár ma is őrzi azt az egyoldalas, magyar nyelvű szöveget, amely leírja az 1596-ban Eger elfoglalására érkező III.
A tordai országgyűlést megelőző években itt már a vallási tolerancia elvei szerint éltek a protestánsok és a katolikusok, ekkor alakult ki a fontos posztokra egyszer reformátust, egyszer katolikust választó, egészen a második világháborúig tartó gyakorlat. A város megmaradásában fontos szerepet játszott, hogy 1570-től szultáni birtok (ún. hászváros) volt, ami védelmet nyújtott a fosztogatások és a lakosság a hódoltsági területeken általános gyakorlatnak számító kizsigerelése ellen. Az aranyszálas kaftán története is ennek fényében érthetjük meg: a török uralkodó saját magánbirtokának adott védelmet azoktól a portyázóktól, akik egyébként előszeretettel rabolták végig nemcsak az ellenség területeit, hanem mindent, ahol végigvonultak. Átszabva vagy befalazva A köntös történetét megőrizte Mikszáth és az azóta keletkezett színpadi feldolgozások, fordítások, hangjáték, képregény és két film. Mohácsi csata – újratöltve! - Blikk. Radványi Géza 1941-ben Jávor Pállal és Tasnádi-Fekete Máriával forgatott adaptációja volt az első magyar film, amelyben egyes jelenetek már színesben készültek el.
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron 1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait. Csíksomlyó ötszáz éve a hithez való ragaszkodás győzelmi emlékünnepe Pünkösd megünneplésének egyik kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, ami János Zsigmond nevéhez köthető. Az erdélyi fejedelem és magyar király a legenda szerint 1567-ben a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek, Csík, Gyergyó és Kászon népe, pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekeztek, ahol Szűz Mária segítségét kérték, majd a Hargita Tolvajos-hágójában győzelmet arattak a fejedelem seregei ellen, és megvédték ősi katolikus hitüket.
Az 1552 évi egri diadal azonban megakadályozta a terv megvalósulását, bár a törökök nagyon meggyengítették a várat, elfoglalni viszont nem tudták, mert beköszöntött a hideg idő (október). A török hadsereg mindig az eszéki hídon kelt át a Dráva és a Duna mocsárvidékén és a hadjáratok aktív időszaka a magyarországi harcokat illetően általában július elejétől szeptember végéig terjedt. Ezalatt az időszak alatt tudott a szultáni sereg Magyarországra vonulni, hiszen a tavasz vége és a nyár eleje eltelt a hadsereg összegyűjtésével és a Balkán átszelésével. A hadjáratok hatóköre, így földrajzilag behatárolt volt, a gazdag Bécsig csak kivételes esetekben jutottak el a törökök (pl. 1529) és ott az ostromra már nagyon kevés idejük jutott. Magyarországon a Habsburgok védelmi segítsége miatt a törökök csak részben tudták kiépíteni a hatalmukat és az ország nyugati és északi részét nem tudták bekebelezni. A török hadsereg gyalogosokból (janicsárokból) és könnyűlovasokból (szpáhikból) állt. A janicsárság tagjait rabszolgákból, vagy gyermekadóból verbuválták, mohamedánnak nevelték őket és életük végéig a szultánt szolgálták.
Fejér Tamás pedig 1969-ben forgatott a kisregényből kalandfilmet Iglódi István és Detre Annamária szereplésével. Kossuth Lajos szobra, mögötte a mára lebontott üzletsor a Szent Miklós Barátok temploma mellett. Fotó: ADOMÁNYOZÓ:NAGY GYULA / FORTEPAN A nevezetes aranyhímzésű köntösnek azonban az évszázadok alatt nyoma veszett. Azt beszélték, az esztergomi káptalanba került, miseruhát szabtak belőle. 1837-ben egy köntöshamisítvány felbukkanása borzolta a kecskeméti kedélyeket. Literáti Nemes Sámuel régiséggyűjtő egy színehagyott vászonbugyogóról és kaftánról állította, hogy azok a csodaköntös darabjai lennénk, és "pénzért való mutogatásra" ajánlotta őket a városnak. Akkor senki nem hitt a kaftán létezésében – az ötvenes évek reménytelenségében akadt valaki, aki mégis. Hubay Miklós 1954-es Kecskeméten bemutatott színházi átdolgozását látva az egyik néző tudni vélte: "A kaftán most is megvan. A barátok templomában van befalazva. És amíg ott van, Kecskemét népét nem érheti semmi baj! " Köszönet a MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltár dolgozóinak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért.