Annyi biztos, hogy a jemeni nagykövetség nem adott ki neki beutazási vízumot az országba. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megkérdezzük, ismerik-e az eset részleteit, tudomásuk volt-e arról, hogy a férfiért váltságdíjat követelnek, illetve megölték, és hogy a férfi családja felvette-e a kapcsolatot a tárcával, hogy segítséget kérjen. A jelzett esettel kapcsolatban sem a KKM, sem a területileg illetékes magyar külképviselet eddig hitelt érdemlő tájékoztatást vagy közvetlen hozzátartozói megkeresést nem kapott. A hozzánk eljutott állítások igazságtartalmát vizsgáljuk" – válaszolta a minisztérium. Hozzátették, hogy az országspecifikus konzuli tájékoztatási felületen is kiemelten jelzik, hogy Magyarország nem javasolja a Jemenbe utazást a fennálló fegyveres konfliktus, valamint a világjárvány miatt; a háború és a terrorveszély miatt sem az utazás, sem a közlekedés nem biztonságos. Megszólalt a Jemenben halálra kínzott magyar zenész barátja - Blikk. Lapunknak levelet írt valaki Koltai György nevében, azt állítva, hogy nem halt meg, életben van.
Koltay Gergely két játékfilmet rendezett: "Elektra mindörökké" és "Titkos szeretők" címmel. Ezen kívül, mint operatőr-rendező 20 riport-dokumentum és werk filmet készített. Rádiós munkája kezdetén rendszeresen szerkesztett műsorokat a Petőfi adón, felélesztette az eMeRTon-díj hagyományát. Televíziós működésekkor több mint hatvan új műsort hívott életre. A zenei műsorok nézettsége ötszörösre emelkedett. Menyasszonyáért ment vissza Jemenbe Koltai György. Nevéhez köthető a "Minden, ami zene" sorozat, melyet Szabó István Kossuth-díjas filmrendezővel együtt szerkesztett. Létre hozta a "Zeneszombat" és a "Szombat Este" című zenei szórakoztató műsorokat, melyekben több száz híres és kezdő művész (színész, operaénekes, zenekar, szólista, táncművész, pop énekes) kapott képernyőt. A Kossuth adó zenei vezetőjeként elérte, hogy a magyar nyelvű zenei felvételek aránya 7o%-os arányban szólaltak meg. A Petőfi intendásaként a kezdeti 3-4oo ezres hallgatottságot 1 millió fölé sikerült emelnie munkatársaival. Nem szakított komolyzenei elkötelezettségével sem.
A nacionalista, radikális dalok szövegeit ő maga írta. Pár év múlva gyökeres fordulatot vett az élete, megismerkedett az iszlám vallással, felvette a muszlim hitet, sőt, még nevet is váltott: Abdul Karim Faresként – hátat fordítva a nemzeti radikalizmusnak és a rocknak – új életet kezdett. A muszlim hitre tért zenész hangmérnökként dolgozott, elrabolták a terroristák / Fotó: Twitter Jó barátja, Kovács Miklós Ahmed mesélte el mindezt a Blikknek. A magyarországi muszlim közösségben találkoztak és kötöttek életre szóló barátságot. – Nem hiszen, hogy valami különös oka lett volna a pálfordulásra, egyszerűen csak a vallásunkban találta meg a lelki békéjét – emlékezett a kínhalált halt Györgyre. Találkozásaik a mecsetben addig tartottak, amíg Györgynek már ennyi változás is kevés volt, így a kétezres évek második felében Jemenbe költözött. – Itthon nem érezte otthon magát, Jemenben viszont megtalálta, amit talán egész életében keresett. Teljesen nem szakított ott sem a zenei múlttal, hangmérnökként dolgozott – mondta Miklós a Blikknek.
Ugyan tűzszünetet kötöttek a harcoló felek Jemenben, ám a háttérben lévő nagyhatalmi szembenállás egy percre sem szűnt meg. Laikusként nézve meglepő lehet így is, hogy egy átlagos magyar férfi, aki hangmérnökként érkezik meg, hogyan alakít ki rögtön jó viszonyt az ottani kormánnyal, miként kerül ennyire a frontvonalba. Erre vonatkozó kérdésünkre Richárd úgy válaszolt: – Az arab világban ez másként működik. Ha egy keresztény áttér, annak hírértéke lesz, elsőként a mikroközösségben, de ez tovább gyűrűzik, kialakul egy kapcsolati háló. Itt Pesten is van nem egy jemeni, akik be tudják avatni az érdeklődőket, és ha látnak bennük fejlődési és tanulási lehetőséget, akár madrasa Korán-iskola is összejöhet. Koltai valószínűleg a jemeni vallástudós doktorral volt jó viszonyban, neki lehettek akár politikai kapcsolatai – mondta. Richárd úgy látja, egy igazi iszlámhívő, aki ráadásul európai, hihetetlenül megbecsült tag lehet egy feudálisan elmaradott társadalomban. – Dubajban nem lenne nagy respektje ennek, annyira sok már a külföldi.
Belehalt a kínzásokba – Nem hiszem, hogy valami különös oka lett volna a pálfordulásra, egyszerűen csak a vallásunkban találta meg a lelki békéjét – mondta Kovács Miklós Ahmed Faresről, aki a kétezres évek második felében Jemenbe költözött. A polgárháború kiteljesedésével azonban Jemen egyre veszélyesebb hellyé vált, így átmenetileg Fares visszatért Magyarországra. Barátja szerint azonban nem érezte jól magát. Mondogattuk neki többen, hogy legyen türelemmel, amíg békésebb lesz ott a helyzet, de nem hallgatott ránk, visszautazott. Túl korán – mondta Kovács. A férfi ezután vagy egy évig nem hallott barátjáról, egészen mostanáig. A férfi halálhírét egy jemeni aktivista jelentette be, hivatalosan azt nem erősítették meg. Adel Al-Huszeini a Twitteren azt írta, Farest a dél-jemeni milícia fegyveresei rabolták el, hogy váltságdíjat kérjenek érte, de a 43 éves férfi nem volt együttműködő a terroristákkal, és később belehalt a kínzásokba.
Miután ez bekövetkezett, Koltai holttestét kivitték a cellából, és feltehetően eltemették valahol. A kiszabadult szemtanú megnevezte a magyar férfi kínzóit is. A vallatást Jiszran a-Mqatari felügyelte, a keze alá egy "Asil Abu Kaleb" néven emlegetett férfi és a körzet terroristaellenes műveleteiben tevékenykedő Mohammad Ihab al-Szabaihi dolgozott. A SAM közleményében arról is ír, hogy Koltai 2009 és 2012 között Hodeida tartományban egy "technikai csapat" tagjaként dolgozott. Mint arról a Blikk tegnap beszámolt, Koltai korábban egy magyar radikális jobboldali zenekar, a Parázsló Hamvak alapítója, frontembere volt. Az egykori zenész másfél évtizede tért át az iszlám vallásra. Jemenbe költözött, hangmérnökként új életet kezdett, és annyira saját hazájának érezte a közel-keleti országot, hogy csak a 2015-ben kitört véres polgárháború miatt utazott vissza néhány évre Magyarországra. Koltai haláláról egy április 29-i tweet számolt be először. Egy helyi politikus és aktivista, Adel al-Huszeini egy kiszabadult fogolyra hivatkozva írtaz emberrablásról, majd Koltai "kivégzéséről".