Budapest, 2000); Adatok Keresztes Máté püspök életéhez (in: Cselekvő hit. Kolozsvár, 2000); Református eljegyzések, házasságok és válások az erdélyi traktusok jegyzőkönyveiben (in: Álom, ámor és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban. Budapest, 2002); Az erdélyi református egyháztörténetírás 1990–2001 (in: Tizenkét év. I. Kolozsvár, 2002); A Teleki Téka és a Református Főkonzisztórium (in: Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200. Marosvásárhely, 2002); Az erdélyi református egyház Bocskai István korában (in: Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Budapest, 2004); László Dezső és Markos András, a kolozsvári Református Gyűjtőlevéltár megteremtői (in: Magyar levéltáros életpályák a XIX–XX. Szeged.hu - Családi események: születések, házasságkötések augusztus 14-éig. Budapest, 2004). László Dezső emlékezete. 1904–2004. c. kötetben (Kolozsvár, 2004) tanulmányt közölt az általa vezetett levéltár szakszerű feldolgozását végző elődjéről s bemutatta László Dezsőnek a levéltárban őrzött hagyatékát. Szövegkiadásai [ szerkesztés] Bod Péter: Erdélyi református zsinatok végzései 1606–1762 (bev.
tanulmány Buzogány Dezsővel. Kolozsvár, 1999); Bullinger Henrik: Második Helvét Hitvallás (fordítás Buzogány Dezsővel és Juhász Tamással, Kolozsvár, 1999); Erdélyi református zsinatok iratai. III–IV. 1771–1789, 1790–1800 (sajtó alá rendezte Buzogány Dezsővel és másokkal, Kolozsvár, 2001). Szerkesztései [ szerkesztés] Művelődéstörténeti tanulmányok (társszerk. Szegedi Tudományegyetem | Innovízió - 2011. március 10.. Csetri Elek és mások, Bukarest, 1980); Debreczeni László: Száz rajz (Debreczeni László: Erdély református műemléktemplomai) (előszavával, Kolozsvár, 1995); Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára (társszerk. Kovács András és Tonk Sándor, Kolozsvár, 1996); Csernák Béla: A református egyház Nagyváradon, 1660–1885 (Nagyvárad, 1997); Kolozsvár 1000 éve (társszerk. Dáné Tibor Kálmán és mások, Nagyvárad, 2001); Debreczeni Márton emlékezete. Benkő Samu, Debreczeni-Droppán Béla, Egyed Ákos, gr. Mikó Imre, T. Szabó Levente írásai és Debreczeni Márton kiadatlan versei; szerk. Sipos Gábor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2003 (Erdélyi tudományos füzetek) Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára (Pál Judittal, Kolozsvár, 2004); *Kraszna.
Könyvtári szolgáltatások SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok Katalógus
Sipos Imre azt mondta: nem… Három éve még a fenntartás és átalakítás voltak a kulcsszavak a közoktatás intézményrendszerében, kevés szó esett eddig azonban a tartalmi megújításról, a versenyképes tudásról, az esélyteremtésről, valamint a hátránykompenzációról. … Október 9-én, szombaton, 17 órai kezdettel a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában bemutatják Koltay Gábor Mindszenty, a fehér vértanú című dokumentumfilmjét Sípos Imrével, a Pesti Magyar Színház színész-rendezőjével a főszerepben. …
Sipos Gábor Az Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban konferencián Született 1951. október 30. (70 éves) Érszodoró Állampolgársága román Nemzetisége magyar Foglalkozása történész, levéltáros, egyetemi oktató Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem Sipos Gábor (írói álneve: Tanka Endre; Szignója: S-R. ) ( Érszodoró, 1951. –) erdélyi magyar történész, levéltáros, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Életútja [ szerkesztés] A krasznai középiskolában érettségizett (1970), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1974). A történettudományok doktora címet a Szegedi Tudományegyetemen nyerte el (1998). Sipos tibor szeged de. Pályáját a noszolyi Általános Iskola történelemtanáraként kezdte (1974–77). 1977 óta Kolozsvárt, az Erdélyi református egyházkerület Gyűjtőlevéltárának levéltárosa, 1998-tól egyidejűleg a BBTE középkortörténeti tanszékének adjunktusa, illetve docense, az EME főtitkára, 2004-től alelnöke, 2010-től elnöke, az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat szerkesztője.
Erdélyi Múzeum, 1993/1–2; A reformáció továbbélése a hátszegi románok között. In: Europa Balcanica-Danubiana-Carpatica. Budapest, 1995; A krasznai presbitérium születése. In: Emlékkönyv Imreh István születésének 80. évfordulójára. Kolozsvár, 1999) készült el doktori disszertációként benyújtott értekezése az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulásáról. A munkahelyéül szolgáló levéltár, továbbá budapesti és bécsi archívumok vonatkozó anyagából merítő tanulmány az erdélyi egyházi intézménytörténeti kutatások több évtizedes kényszerű szünetelése után az úttörés szerepére vállalkozott. Az újra felvett fonalat folytatja az erdélyi református zsinatok végzéseit őrző Bod Péter -mű kiadása, illetve a 18. század végi zsinati határozatokat tartalmazó két forráskiadványa. Mindhárom kötet az egyháztörténet művelőinek kezébe adott hasznos segédkönyv, akárcsak a kolozsvári gyűjtőlevéltár rövid történetét bemutató dolgozata ( Korunk, 2001/9), illetve a megőrzésében lévő kútfőket ismertető leltár (Kolozsvár, 2002).