Az előadások témái többek között: Az integrált oktatás, inkluzív nevelés törvényi háttere, SNI dokumentáció; Tanulási zavarok, részképesség zavarok felismerése; A differenciálás művészete; Az SNI és a tehetség kapcsolata; A diszlexia és diszgráfia kapcsolata korunk digitalizált világával; Autizmus spektrumzavar, hiperaktivitás; Eltérő fejlődésmenet korai felismerése, lehetőségek stb. Hospitálás: Az EGYMI munkatársai utazó gyógypedagógiai tevékenységük keretében hospitálnak a fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók tanítási óráin, szabadidős tevékenységeik során. Tehetséggondozás az óvodában. Megfigyeléseiket összevetik a pedagógus meglátásaival. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat felhasználják az egyéni fejlesztési terv kialakításában, tervező munkájuk, a gyermekkel való foglalkozásuk során. Eszközkölcsönző működtetése: Az EGYMI-ben eszközkölcsönző rendszer működik, melyből a sérülés típusának megfelelően kölcsönözhetők eszközök az utazó gyógypedagógusok, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel/tanulókkal foglalkozó befogadó pedagógusok számára.
A fejlesztési feladatokat azonban megfelelő rendben és megfelelő mennyiségben kell tervezni. Ezért lényeges, hogy minden egyéni fejlesztés valamilyen terv alapján történjen. Csak egy-egy rövidebb fejlesztési időszak tervét lehet biztonsággal kidolgozni, mert az egyes szakaszok eredményei alapján lehet majd a továbblépést megtervezni. Kisgyerekek esetén ez 6–8 hét, mert egy nagyon intenzív fejlődési szakaszban vannak, amikor idegrendszeri funkcióik gyorsan beérhetnek, ha környezeti megsegítést kapnak. 5.2.2.3. Egyéni fejlesztés terv | Gyógypedagógiai gyakorlatok kézikönyve. A tervnek tartalmaznia kell a fejlesztés területét, konkrét célját, a fejlesztés módját (eszközét), idői beosztását. Kell, hogy meglegyenek ehhez a személyi feltételek, vagyis azonosítandó, hogy ki végzi el a fejlesztést. Az eredmények felmérése és értékelése zárja a fejlesztés adott szakaszát. Az egyéni fejlesztési terv egy lehetséges táblázatos formája A táblázatok legkönnyebben számítógépen használhatók. Lehet Word táblázatokban vagy Excel dokumentumban írni a terveket. Az utóbbi könnyebben variálható, kezelhető.
Tapasztalatcserék szervezése: Szakmai tapasztalatcserére más egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel való találkozás, kapcsolatfelvétel, szakmai kirándulás, intézménylátogatás útján van lehetősége az intézményegységnek. Ennek következtében lehetőség van más módszerek, eljárások, megközelítésmódok megismerésére, kipróbálására. Óvodai feladatok: Az EGYMI és az óvodák fenntartója ugyan más, mégis van lehetőség Együttműködési megállapodás kötése ellenében az óvodákba járó sajátos nevelési igényű gyerekek utazó gyógypedagógusi keretek között történő ellátására. Időszakos felmérések, mérések: Az EGYMI munkatársai az integráló intézményekben ellátott sajátos nevelési igényű gyerekekkel ún. bemeneti mérést végeznek a tanév elején. A bemeneti mérés célja a szakértői véleményen túl további informálódási lehetőség biztosítása a gyermek képességeinek fejlettségére vonatkozóan. További fő célja, hogy a tanév végén történő megismétlés eredményeképpen láthatóvá válik a fejlesztést végző szakember, a szülők és a befogadó pedagógusok számára is, hogy a gyermek bizonyos képességei a tanév folyamán milyen mértékű fejlődésen mentek végbe.
Ezen tevékenységen belül szakmai konzultációs lehetőséget biztosít, tanácsot ad a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő speciális tanterv, tankönyv, segédeszköz megválasztásával, integrációval/inklúzióval kapcsolatos szakirodalommal kapcsolatban. Az utazó pedagógus segíti továbbá a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását, a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való beilleszkedését, a többségi tanulók érzékenyítését. A fentieken túl az EGYMI további feladatai: Tanácsadás, konzultáció: Személyes tanácsadásra és konzultációra a szülőknek, a fogadó intézmények pedagógusainak is van lehetősége. Esetmegbeszélés: Esetmegbeszéléskor egy szülő/gondviselő, egy pedagógus és/vagy a gyermek fejlesztésében-nevelésében résztvevő különféle szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, gyermek – és családsegítő szakember) tartanak megbeszélést valamely konkrét kérdés, probléma, nehézség felmerülésekor és/vagy a fejlesztési célok, irányok és módszerek meghatározása céljából.