1993-ban szívinfarktust kapott, majd több műtéten átesett, de a gyógykezelés mellett is folytatta a munkálkodást nagy ívű regényén, a Párhuzamos történeteken. Nádas Péter portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból. A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése: "Számomra a szabadgondolkodásból nem volt visszaút. Könyv: Párhuzamos történetek (Nádas Péter). A mai napig nincs visszaút" – írja Nádas Péter legújabb, 2017 áprilisában megjelent memoárjában. A Kossuth-díjas magyar író, drámaíró és esszéista tizenkét évvel a Párhuzamos történetek után jelentette meg 1300 oldalas formabontó emlékiratát, a Világló részleteket. "Érzékeny és sűrű prózája minden szempontból az ellentéte az uralkodó zeitgeistnak: végtelenül pontos, többszörösen ellenőrzött, mélyen humánus, önreflexív, kritikus, bizonytalan, megértő, kíváncsi és európai" – írja róla Valuska László a Könyvesblogon. NadasPeter fotó StefkovicsGáspár Nádas Budapesten született 1942 októberében egy zsidó polgári családban.
A Magvető Kiadóban dolgozott, épp egy másik könyvet szerkesztett, amikor az akkori igazgató, Morcsányi Géza megkérdezte, hogy olvasta-e már a Párhuzamos történetek et. Egy hét telt el a megjelenés óta, de az igazgató szerint ennél fontosabb teendője senkinek nem lehet. A Világló részletek et olvasva állt össze igazán a nádasi világ számára ( itt egy Nádassal készült riportfilm a Világló részletek ről, itt meg egy interjú Nádassal). Nádas Péter a Párhuzamos történetek et húsz évig írta. Egy organizmus, aminek idő kell, míg kibomlik. Az első száz oldal már megmutatja ennek az organizmusnak a szerkezetét. Egymásba futó történetek, elvarratlan szálak, újra előkerülő szereplők sora vár ránk. A megjelenés után a kritika sok mindent számon kért rajta, az erotika szókimondását mindenképp. PÁRHUZAMOS TÖRTÉNETEK I-III. pdf könyv | Könyvek rendelésre ingyen. Nádas Pétert Németországban Thomas Mann-nal egy lapon említik, az Emlékiratok könyvé ről Susan Sontag azt mondta, hogy korunk legnagyobb regénye és a század nagy könyveinek egyike. Ez a regény zavarba hoz. Egy későmodernista szerző nagy vállalkozását tartjuk a kezünkben, és ha elolvassuk, tanulni fogunk magunkról.
A380 az Aéroscopia múzeumban. Hogy miként került oda, lent kiderül. Mellette egy még furcsább óriás példányai sorakoznak: Airbus Belugák és Beluga XL-ek. Párhuzamos történetek | hvg.hu. Ezek az A330-as átalakításából születtek azáltal, hogy csarnoknyi méretű, buborékszerű teherteret kaptak. Céljuk az Európa különböző pontjain - így például Spanyolországban, Németországban, Angilában - gyártott nagyméretű elemek (szárnyak, törzsszekciók) szállítása a végszerelés toulouse-i helyszínére. Elképesztő látni, mindez mekkora logisztikai feladat nap mint nap, és mindennek bizonyára sokkal több köze van az iparpolitikai szempontokhoz, semmint a racionalitáshoz. A Belugák kifejezetten az Airbus saját igényei szerint készültek, és mint azt a vezetőnk elmondta, kevéssé lennének kelendőek a piacon, ugyanis náluk nem a nagy tömeg szállítása a lényeg, a szállított repülőgép-elemek viszonylag könnyűek, ámde nagy méretűek. Mindennek ellenére friss hír, hogy charter szolgáltatásokat is nyújtanak mostantól a Belugákkal a speciális igényű ügyfelek számára.
Mára a cég a piac domináns szereplője, lekörözve az amerikai Boeing-et, különösen annak 737MAX-fiaskóját követően. Tulajdonképpen, ha a hazai olvasó az utóbbi évtizedben európán belüli járatra váltott jegyet, legnagyobb eséllyel a cég A320/21-es családjának valamelyik gépe repítette el úticéljára, például a Wizzair, az Easyjet, az Air France vagy a Lufthansa színeiben. A város híres szülötte, Jean Dieuzaide fotográfus (1921-2003) nemcsak De Gaulle-t és Salvador Dalit fotózta, hanem nyomon követte a helyi repülőgépipar fejlődését, a Concorde fejlesztését is. (Forrás:) Ahol az Airbusok születnek A Blagnac mellett található Aéroconstellation ipari központ számos érdekességet rejteget a repülés iránt érdeklődő utazó számára, érdemes rögtön nem is egy, hanem két napot rászánni. Túránk első állomása az Airbus összeszerelő üzeme, ahol 2021. decemberéig a kétemeletes "super-jumbó", az A380-as építése folyt, az A350-es szélestörzsű utasszállítóké pedig jelenleg is zajlik. Védett ipari komplexumról lévén szó, a túra szervezett formában zajlik, fotózni - bármilyen csábító is - tilos, busszal visznek körbe a gyártelepen, ami önmagában városnyi méretű.
Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet. Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!
Az első fejezetben felsejlő detektívregény struktúra a legmetafizikaibb műfaji struktúra az irodalomban. A továbbiakban is belehelyezkedik egy-egy zsánerbe, például családregény, fejlődésregény, mégsem engedi egy zsánernek sem, hogy átvegye az irányítást, mert szétírja azt. Ezekben a párhuzamos történetekben szereplő alakok némelyik életmomentuma kihatással van egy nem ismert ember életmomentumára. Minden részletre érdemes figyelni, mert a regény izgalmát az apró részletek ismétlődései adják. Ebben a tekintetben nagyon aprólékosan életszerű. Az örök kérdés az irodalomban, hogy mihez képest Esterházy és mihez képest Nádas. Az Esterházy-féle posztmodern stílusban állandóan kitekint a szöveg, kiutal, idéz. A nádasi későmodernista próza sosem enged ki magából. Bár a történelem és a referenciapontok nagyon pontosak, de sosem rángatja ki az olvasót magából. Amit az olvasó nem tud, azt el fogja neki magyarázni az elbeszélő, és ha nem elég ez a magyarázat, akkor azt ő akarja így. A heti száz oldalakat érdemes egyben olvasni, mert akkor a regény ritmusával együtt veszünk levegőt.
Összefoglaló A Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze.