8. Tehető-e kivétel? Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség nem írható elő általánosságban a munkavállalók számára, a munkáltatónak minden munkavállaló vonatkozásában egyedileg, az adott munkakör sajátosságára tekintettel is vizsgálnia kell, hogy mennyire szükséges és arányos a kötelező oltás elrendelése. Csehországban mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - Blikk. 9. Személyes adatkezelés A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is "kiterjeszti" a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat. Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül, hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.
A csütörtöki Kormányinfón bejelentett védelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek csütörtökön este megjelentek a Magyar Közlönyben. Kötelező maszkviselés November 1-jétől a korábban már megszokott szabályok szerint újra maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön, pályaudvarokon és megállóhelyeken. A maszkviselés alól ezúttal is felmentést kapnak a 6 év alatti gyermekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személyek. A Máv-Volán-csoport péntek délelőtt közleményt adott ki arról, hogy a kormány döntésének megfelelően újra maszkhordási kötelezettség lép életbe a MÁV-Volán-csoportnál is. November 1-jétől a MÁV, a MÁV-HÉV, valamint a Volánbusz állomásainak, megállóinak zárt és nyitott területein egyaránt kötelező a maszk viselése. Mit jelent, hogy kötelező oltást rendelhet el a munkáltató?. Kötelező oltás Az átoltottság növelése és a munkahelyek védelme érdekében a kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.
Kötelező oltások a munkahelyeken: mit tehet a munkáltató? 2021. november 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a védőoltás kötelező felvételét jogszabály már elő is írta. A részleteket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalták össze. Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek. A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti - fizetés nélküli szabadság -, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat. "A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében" – hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Folyamatosan emelkedik az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma, péntekre négyezernél is többen voltak. Csütörtök éjszaka megjelentek a Magyar Közlönyben a friss járványügyi szigorításokról szóló intézkedések, kiderültek a kötelező oltás részletei. A legfrissebb adatok szerint péntekre 4041 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 863 419-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 37 beteg, velük a halálos áldozatok száma 30 729-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 34 780. Kórházban 2130 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük már 230-an vannak lélegeztetőgépen. Továbbra sem található részletes adat arról a kormányzati járványportálon, hogy a halottak, illetve a kórházban ápoltak közül hányan és milyen vakcinával voltak beoltva. A portál szerint a lakosság körében a beoltottak száma 5 950 259, közülük 5 731 651-en a második oltást is megkapták, 1 millió 191 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. Megjelentek az új szabályok a Magyar Közlönyben Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, november elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a munkáltatók pedig kötelezővé tehetik alkalmazottaiknak az oltást.
A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében. – hangsúlyozta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A védőoltás felvételének kötelező előírása fajsúlyos beavatkozás a munkavállaló önrendelkezési jogába, ezért a csak a legszükségesebb esetben rendelhető el. A munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek ellátása magas kontaktszámot igényel, továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók aránya is fontos. Amennyiben a kötelező védőoltás mellett dönt a munkáltató az érintett munkavállalókat írásban köteles tájékoztatni az oltás felvételének határidejéről - amely legalább 45 nap kell, hogy legyen - továbbá a felvétel elmulasztása miatti jogkövetkezményekről is.
A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét. Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni. Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.
A munkáltató azon munkavállalók tekintetében, akik a kötelező védőoltást határidőn belül nem vették fel fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Abban az esetben pedig, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésének napjától egy év eltelik és a munkavállaló továbbra sem igazolja oltottságát, úgy a munkáltató a dolgozó jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. A Kormányrendelet tehát mint azonnali hatályú felmondási ok jelöli meg az oltás felvételének elmaradását, mely alapján a munkajogviszony azonnali hatállyal felmondható. 6. Kinek nem kell? Nem írható elő kötelezettségként a védőoltás felvétele olyan munkavállalók számára, akik számára az oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavalt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Ilyen esetben orvosi szakvéleményt elsősorban a munkáltató szerint illetékes foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosától kell kérni, ennek hiányában a munkavállaló tevékenységére való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult orvostól, harmadsorban pedig a munkavállaló háziorvosától.