Úgy vélte, egyenesen Jézus Krisztus egy angyalától kapta az orvosságot, olyannyira hatásos volt gondjaira. Más források úgy tartják, kimondottan az ő parancsára készítették el a tinktúrát. Piast Erzsébet királyné. A magyar királyné vize, a gyógyszerészek által Aqua Reginae Hungariaeként is emlegetett szer hamar népszerűvé vált külsőleg és belsőleg alkalmazva egyaránt. Köszvénygyógyító hatásán túl a fiatalság titkának vélték, és szívbetegségekre is javasolták, de Eau de la Reine d'Hongrie néven illatszerként is elterjedt, még jóval a kölnivíz világszintű térhódítása előtt, mely csak a 18. században vette át helyét. Bár a desztillált változat ma már nem közismert, a rozmaring gyógyhatását a népi gyógyászat tapasztalatai mellett ma már számos kutatás is alátámasztja, hatékonynak találják a memória védelmében, így az Alzheimer-kór megelőzésében, és a szív működésére is jótékonyan hat. Agyserkentő gyógynövények A memóriát védő gyógynövények akár napi szinten fogyaszthatók a megfelelő hatás érdekében.
Ha a 14. század legbefolyásosabb nőiről van szó, I. Nagy Lajos király édesanyja, Piast Erzsébet kétségkívül kiemelkedő szerepet tölt be a listán. A férfiakat megszégyenítő akaraterővel, erővel és bátorsággal bíró asszony a politikai és kulturális élet meghatározó alakja volt, és nemcsak az országért, de fiaiért is mindent megtett. Egy merénylet során például saját testével védte őket. 15 évesen lett királyné 1305-ben született I. Łokietek Ulászló király és Kaliszi Hedvig hercegnő gyermekeként. 15 évesen, 1320-ban ment hozzá az akkor 32 éves I. Károlyhoz, hogy erősítsék a magyar-lengyel szövetséget. A fiatal királyné teljesítette az uralkodó vágyát, törvényes örökösöket, öt fiút, illetve a fennálló emlékek szerint egy vagy két lányt szült neki. Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Fotó: Wikipedia Erzsébetnek egyáltalán nem volt könnyű dolga, Károly ugyanis közben harcolt a kiskirályokkal, és egyesíteni akarta az országot. Soós Tibor Keményebb, mint a gyémánt - Női nagyságok a magyar történelemben című könyvében elárulja, a királyné ez idő alatt elsősorban az anyai és asszonyi szerepre koncentrált, de a háttérből szépen mozgatta a szálakat, irányította az eseményeket.
1335-ben november 19-én, a vendéglátó I. Károly feleségének, Piast Erzsébetnek a névnapján írták alá a Közép-Európa békéjét fél évszázadra biztosító oklevelek többségét. Bár a visegrádi királytalálkozó nem csupán a tankönyvekben szerepel, hiszen a visegrádi országok jelenkori együttműködése vélhetően sokakban felidézte a közép-európai hatalmak 14. századi megegyezésének emlékét, valójában a mozgalmas 20. – 21. századi tapasztalatokkal nehezen érthető, mennyire korszakalkotó is volt ez a többes diplomáciai megállapodás. A mai fogalmaink szerinti csúcstalálkozót több éves cseh és lengyel katonai konfliktus, valamint Lengyelország és a Német Lovagrend területi vitája előzte meg. A szembenálló feleket kimerítette a háborúskodás, leginkább szorult helyzetben azonban a frissen (1333-ban) hatalomba került III. (Nagy) Kázmér lengyel király volt, hiszen a trónjára igényt tartott a Csehországban uralkodó Luxemburg-dinasztia (a lengyelek viszont Sziléziát akarták visszafoglalni a csehektől). Katonai erővel senki sem tudott a másik fölé kerekedni, így Kázmér a nővérén, Piast Erzsébeten keresztül annak férje, I. Károly magyar király segítségét kérte, aki egyébként is a szövetségese volt.
(Kis) Ulászló 1-2. Lengyelország királya Wiesław Wójcik Idősebb Piast Hedvig Lengyelország (anya)királynéja, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő lánya és IV. Béla magyar király unokája, I. Ulászló felesége, III. Kázmér és Piast Erzsébet magyar királyné anyja Halina Łabonarska Menszátor Magdolna III. (Nagy) Kázmér 1–2. Mateusz Król Andrzej Hausner Varga Gábor Litvániai Anna (Aldona) Lengyelország királynéja, III. Kázmér első felesége. A házasságukból két lány született, fiúörökössel viszont nem tudta megajándékozni férjét. Gediminas litván nagyfejedelem lánya, Pomerániai Erzsébet német-római császárné nagyanyja és Zsigmond magyar király dédanyja Marta Bryła Zsigmond Tamara Hesseni Adelhaid 2. Lengyelország királynéja, III. Kázmér második felesége, tőle sem született fia Kázmérnak, aki éppen ezért el akart tőle válni, de a pápa nem bontotta fel a házasságot, és Kázmér későbbi házasságait bigámiának tekintette Aleksandra Przesław Rokiczana Krisztina Lengyelország királynéja, III. Kázmér harmadik felesége, tőle sem született fia Kázmérnak, de mivel a pápa nem bontotta fel a a király korábbi házasságát, ezért Kázmér e házasságát bigámiának tekintette.
A külpolitikába is beleavatkozott: 1357 -ben IV. Károly német-római császárral, a budai udvarban nevelkedett Schweidnitzi Anna császárnéval, és lengyel rokonaival először meglátogatta Szent Erzsébet marburgi sírját, majd Aachenbe zarándokolt. A zarándoklat összefügghetett azzal, hogy Lajos király a Velencével vívott háborújához igyekezett ilyen módon szövetségest szerezni. Anya és fia kapcsolatát igen jól világítja meg a következő eset: IV. Károly császár egy lengyel krónikás szerint 1361 -ben minősíthetetlen szavakkal nyilatkozott a magyar anyakirálynéról és Lajos politikájában játszott túlzott befolyásáról. A fiú szenvedélyes hangú levélben védte meg édesanyját: "Nem méltó a tiszteletre az, aki a tisztelet eredetére támad, uralkodásra sem méltó az, aki nem képes eszének parancsolni. Miért nevezed magad uralkodónak és császárnak s akarsz parancsolni az egész világnak, ha eszedet sem tudod kormányozni, s becsmérlő nyelvedet sem megfékezni? […] Ha Téged is erény hozott volna a világra, édesanyám őfelségét nem sértegetted volna ócsárló szavakkal magadon kívül borgőzös állapotban…" A lovagkirály a személyes párviadaltól sem riadt volna vissza annak érdekében, hogy lemossa az anyakirályné becsületén esett foltot, de a feszültséget végül mégis inkább diplomáciai úton simították el.
Robert Gonera Jan Bodzęta Krakkó püspök 1358-től 1366-ig. Artur Dziurman Janisław Gniezno érsek 1317-től 1341-ig. Marcin Rudziński Jarosław Bogoria Gniezno érsek 1342-től 1371-ig. Andrzej Deskur Suchywilk Gniezno érsek 1374-től 1382-ig. Paweł Jansyt További magyar hangok: Kelemen Kata, Szabó Sipos Barnabás, Forgács Gábor, Barbinek Péter, Makranczi Zalán, Tímár Éva, Kassai Károly, Rosta Sándor, Molnár Ilona, Faragó András, Cs. Németh Lajos, Varga Rókus, Posta Victor. Hirdetés
További információk [ szerkesztés] FMG/Silesia Dukes Genealogy – 2014. április 29. FMG/Bohemia Kings Genealogy – 2014. április 29. Genealogie-Mittelalter/Viola Elisabeth von Teschen Königin von Böhmen und Polen – 2014. április 29. Euweb/The Piast family – 2014. április 29. Euweb/The Premyslids – 2014. április 29. Euweb/Vitkovci – 2014. április 29. m v sz Magyar királynék Bajorországi Gizella (1000–1038) · Kijevi Anasztázia (1046–1060) · Lengyelországi Richeza (1060–1063) · Sváb Judit (1063–1074) · Loozi Zsófia (1065? –1070? )