"Isten igazsága mindig kiderül" A Kesztyűgyár Közösségi Ház égisze alatt működő Fókusz Női Központ havonta egy alkalommal közismert hölgyeket hív meg, hogy életükről, helytállásukról a központ tagjai is erőt merítsenek. Október 11-én Wittner Mária, az 1956-os forradalom szabadságharcosa beszélt a forradalomban betöltött szerepéről. "Közeledik az október 23-a, ezért Wittner Máriát kértük fel, hogy meséljen az '56-os eseményekről, mert ő élő tanúja a történelmünknek" – mondta el lapunknak Csapó Emma, a női csoport vezetője. Wittner Mária nem érkezett üres kézzel: könyveket mutatott be a résztvevőknek. Elhozta a Beszélő plakátok című kötetet, amely a szovjet megszállás ellenzéki mozgalmainak állít emléket és a megtorlásokat dolgozza fel a közép-kelet-európai országokban. Erdélyben például az '56-os forradalmárokkal szimpatizálók ellen irányultak a megtorlások. "A rendszerváltást megelőzően 33 éven keresztül gyalázták a forradalmat" – mondta Wittner Mária, majd hozzátette: Isten igazsága azonban mindig kiderül.
Wittner Mária üzenete minden magyarnak: Érjen véget a gyűlölködés! Önmérsékletre, és lelki elmélyülésre kérte a PestiSrá megosztott gondolataiban Wittner Mária azokat az embereket, akik akár nyílt erőszakkal, akár gyilkosságok árán vennék el a hatalmat a vasárnap választási győzelmet aratott kormánypártoktól. Az '56 hős – aki halálos ítélete után nyolc hónapot töltött a siralomházban – helyesnek tartja a választópolgárok döntését, amellyel Magyarország a keresztény értékek és a fejlődés mellett kötelezte el magát. Tudomásul kell vennie a vasárnapi voksolás végeredményét megkérdőjelezőknek, hogy akik a Fideszre szavaztak, azok Magyarország, a magyarság megmentését választották. Ez az egyetlen helyes döntés, mert akik így gondolkodnak, azok gyermekeik jövőjét is szem előtt tartják – osztotta meg gondolatait a PestiSrá Wittner Mária. Az 1956 után a forradalomban betöltött szerepe miatt halálra ítélt hős nem értetlenségének adott hangot azért, mert a szombatra meghirdetett tüntetés előtt sok ember nyílt erőszakra buzdít, és ehhez a szégyenletes társasághoz ellenzéki politikusok is csatlakoztak.
Ezért kellenek a történelmi játékfilmeknek olyan szereplőket felvonultatnia, akiknek a válságuk is legalább olyan izgalmas, mint maga a történelmi vihar, amibe belekerültek, vagy pedig létre kell hozni olyan karaktereket, akik egy-egy társadalmi réteg tökéletes "átlag-képviselői". Előbbinek az a veszélye, hogy a személyes és a történeti szál arányait nem sikerül megfelelően adagolni és szerelmes film lesz a világmagyarázatból, a másodiknak pedig, hogy közhelyes magánéleti drámát látunk a történelmi tabló díszlete mögött. Az 56-os vízilabdacsapat tagjainak személyes dilemmái és a szabadságharc általános története azonban annyira összefügg, hogy a hős küzdelme és az ország sorsa között nemhogy erőltetni kell a kapcsolatot, hanem olyan kézenfekvő, hogy 90 perc is kevés magyarázni a párhuzamokat. A film alapötlete tehát épp annyira zseniális, mint magától értetődő. A jó ötlet persze önmagában kevés, kihívásnak ott marad a megfelelő arányok eltalálása. Mennyi legyen az archív felvétel, mennyit magyarázzanak el Kádárról és Nagy Imréről, mennyit Gyarmati Dezsőről, hány percet kaphat Wittner Mária vagy Hruscsov fia.
Nem az, amikor a forradalomban lövöldöztünk. Ahogy Koltay Gábor velem készített beszélgetőkönyvének címe is mondja: "Életre ítélve" hurcolnom kellett a keresztet. Unom már a Földet, de magamtól nem megyek el. A halál Isten dolga. Addig meg elvégzem az enyémet. Aki feladatot kap, erőt is kap hozzá. Nagy tervem van október 23-ára: zászlókat hímeztetek az '56-osok arcaival Mansfeld Pétertől Tóth Ilonáig. Azt mondom ezzel, hogy "nem rajtam múlik a hazám sorsa, de rajtam is, meg rajtad is". Wittner Mária újabb kötetét készíti elő megjelenésre a Szülőföld Kiadó, a témája: a rendszerváltás kronológiája. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A nem várt megtiszteltetés erõt adó, hatalmas lelki elégtétel a meghurcoltatások után, egész életem megkoronázása – mondta el a Ferihegyi repülõtéren a Magyar Nemzetnek a ma hetvenéves Wittner Mária ötvenhatos szabadságharcos azután, hogy a Vatikánban XVI. Benedek pápa áldásában részesült. Wittner Mária ma hetvenéves ötvenhatos nemzeti hõs, akit annak idején a forradalomban játszott szerepéért a Kádár-diktatúra halálra ítélt. Kötél helyett végül tizenhárom év börtönnel fizetett a magyar szabadság melletti kiállásáért. De nem ez volt az igazi büntetés, a legnagyobb szenvedés, hanem hogy – mint sok egykori bajtársát – õt is súlyosan meghurcolták, olyan vádakkal illették, amelyekkel ember voltában alázták meg, s amelyekkel szemben nem tudott védekezni. Ez volt a diktatúra módszere: sározd be, bélyegezd meg, hatásosabb, mint a börtön vagy a kötél – emlékezik. S ami a legszomorúbb, a bélyeg a Kádár-diktatúra kimúlása után sem tûnt el. A suttogó propaganda, a történelemhamisítás folytatódott.