341 László herceg és a jun vitéz (B. ) 342 Zeta kincse és a sánta Botházi (B. ) 344 Szent László csodás tettei (B. ) 347 A fogarasi kőbálvány (B. ) 350 Az ördög és a silt (B. ) 352 Rózsa és Jenő vitéz (B. ) 355 Csala vitéz sziklája (B. ) 358 A torockói leányikrek (B. ) 360 A kővé vált ló (B. ) 362 A jégpáncélos székely vitéz (B. ) 364 Tatár hídja és Rabsán utcája (B. ) 366 Két tündér: Firtos és Tartod (R. ) 368 A kővé vált ördög (B. ) 370 Béla kisasszony és Petur juhász (B. ) 372 Backavár tündérei és a harangok (B. ) 376 Bod és az erdőpásztor lánya (B. ) 378 Szent László legyőzi a tatárokat (B. ) 380 Rapsóné és az ördög (B. ) 382 A fiú sziklája (B. ) 384 A gonosz Kiripné lányrabló fiai (B. ) 386 Kemény Simon hősi halála (B. ) 388 A jószívű Venetur (B. ) 391 Mátyás király és a kolozsvári bíró (B. ) 394 Dózsa György párbaja és háborúja (B. Csörsz árka monde http. ) 396 Az ördög barázdája (B. ) 400 Sólyom vitéz sziklája (B. ) 402 Székelytámad és Székelybánja (B. ) 404 Fráter György halála (B. ) 406 A tatárok és a halál anyja (B. )
Csörsz-árka: széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan, némely szerzők római vagy avar maradványnak, mások kiszáradt folyómedernek tartják. A Csörsz-árkához fűződő mondakör elsősorban a Jászságban ismert. Eszerint Csörsz királyfi – mai változataiban egy cseh főúr vagy más nagy úr – árkot építtet, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel megy hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jöhet a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tart. Csörsz árka monde arabe. Egy fiú, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, valamilyen jelről megismeri apját. Megüli az árkot építtető zsarnok urat. ( → még: Ördög-árok, → Rapsonné vára, → helyi monda) – Irod. Réső Ensel Sándor: Csörsz-árka (Nyíregyháza, 1875); Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok (Régészeti füzetek, Bp., 1961. II. 9. ) Dobos Ilona
288 Az ecsedi láp sárkánya (R. ) 291 Egyer várának hősei (B. ) 292 Kerecsényi László, a könyörtelen vitéz (B. ) 294 Karácson György, a fekete ember (B. ) 296 Miska kisbojtár és a labanc kémek (B. ) 298 A tokaji Leánykő (B. ) 300 Mária Terézia nyári szánkázása (B. ) 302 Csokonai és a debreceni orvosok (B. ) 304 A föld alatti Margit-sziget (B. ) 306 A szegedi boszorkánypör (R. ) 308 A sarkantyús pentelei aszonyok (B. ) 310 Petőfi Sándor és a horkoló szobatárs (B. ) 312 Az alispán és a rossz utak (B. ) 313 Felrobbantották-e a Lánchidat? (R. ) 314 A Lánchíd kőoroszlánjai (R. ) 316 Kossuth Lajos és az örmény kereskedő (B. ) 318 Ki árulta el a Szent Korona rejtekhelyét? (B. ) 319 Batthyány Lajos elrejtett tőre (B. ) 322 Hogyan lett szobra Bessenyei Györgynek? (B. ) 324 Erdély A Ritka-erdő titka (B. ) 328 Csicser vitéz és a rabonbán lánya (B. ) 330 A hosszú életű Hermannok (B. ) 333 A rabonbánserleg (B. ) 334 A tordai tündérvár (B. ) 336 Apor vitéz és Mike Ilona (B. Csörsz árka - Mondák. ) 338 Énlaka, Etéd, Szolokma, Atyha (B. )
A főként a Jászságban elterjedt monda a honfoglalás előtti időbe helyezi a keletkezését. A névadó Csörsz – egy avar király – beleszeretett a longobárd Rád király lányába, Délibábba. Az apósjelölt csak akkor egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön a menyasszonyért. Csörsz mondája - Lexikon ::. Az avarok ekkor kezdték építeni az árkot a Tisza és a Duna között. A nászból azonban semmi sem lett, ugyanis a vőlegényt egy villám megölte. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb királyi kedvesét kutatva jár-kel a befejezetlen árokban. vizes hetek a figyelőneten Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.
Egy másik monda szerint az árkot Csörsz királyfi építette egykoron, annak érdekében, hogy elvehesse mennyasszonyát, hiszen a nász csak abban az esetben jöhetett létre, ha a királyfi vízi úton, hajón jön el a lányhoz a szárazföldön keresztül. Turisztikai jelentőség A Csörsz-árok meglehetősen nagy jelentőségű építésmaradvány, hiszen története az ókorig nyúlik vissza. A rejtélyes legenda nyomában: A Csörsz-árok. Sajnos a Csörsz-árok egyre több részen tűnik el, a folyamatos építkezések, tereprendezések miatt. Az árok egyelőre csak Debrecen egy szakaszán lett kiemelten védetté nyilvánítva az emberi erőforrások minisztere által 2012-ben. A gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, hallgatói és amatőr kutatók azonban azon vannak, hogy a Gödöllő és Valkó közötti szakaszt is védett területté nyilvánítsák, emellett céljuk, hogy egy tanösvényt is létrehozzanak és minél többen megismerjék ezt a jelentőségteljes árokrendszert.
Legrégibb nyomát a XVI. sz. Székely István Világkrónikájában találjuk, ki a 718-ik évnél megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a Csersz árokját, melyet - folytatja tovább -nem azért hívtak Csersz árokjának, hogy azon Csersz király feleséget hozott magának, hanem azért, mert az árkot ő készítette még az Attila előtti időkben. Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott régebbi történetiróinknak. Voltak, kik Caesar nevének valami elferdített alakjára gondoltak; mások (köztük Katona István s ujabban Szabó Károly) a honfoglaláskori Curzan vezérben, Kund fiában vélték föltalálni a mondai Csörszöt, ámbár ugy Anonymus (Curzan), mint az egykoru bizanciak (Kurszan? sz, Kursz? Csörsz árka monde 2014. sz) ortografiája szerint csakis Kurzánnak, Kurzának olvashatni Árpád ezen vezértársának nevét, melynek alighanem a mai Karsa helynév felel meg. A monda eredetére a «Csörsz-», «Csersz-» vagy «Csörsz-árka» név vezet, mely - tekintve, hogy több magyar vidéken «ördög-árok»-nak, «ördög-borozdá»-nak nevezik a hasonló barbárkori erődítményeket vagy határárkokat - nem egyéb a szláv «csertovszky-jarek» (szószerint: «ördög-árok») elnevezés átvételénél.
Csatári Erika kérdése: 1/3 anonim válasza: A sírfelirat ismeretlen szerzős, a másik kettő népmonda. dec. 8. 21:11 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: A népmondákat nem írták le, szóban mesélték, sosem pontosan, ezért mindig alakultak a nép ajkán. A sírfeliratot egyszer bevésték, azóta olyan, nem változik, ez a különbség. 21:12 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen a segítséget! 🙂 Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!