Bár a kanonizáció, illetve az elevatio (felemelés) még sokáig váratott magára, töretlen volt – ahogy a lengyelek hívják, – Jadwiga tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18. Gyermeke Szerkesztés Férjétől, Jagelló ( 1351 körül– 1434) litván nagyhercegtől, II. Ulászló néven lengyel királytól, 1 leány: Erzsébet Bonifácia ( Krakkó, 1399. június 22. Hedvig lengyel kiralyneő filmek. – Krakkó, 1399. július 13. ) lengyel királyi hercegnő, litván nagyhercegnő Galéria Szerkesztés Hedvig királynő Jan Matejko lengyel festő lengyel királyokat megörökítő sorozatában ( 1890 – 1892) Szent Hedvig szobra Vácott Szent Hedvig és II. Ulászló szobra Budán a Bécsi kapu mellett (felavatva 2013. 10. 30. ) Hedvig királynő síremléke Források Szerkesztés Lenarduzzi, Marie-Albane: Szent Hedvig magyarországi Anjou hercegnő, Lengyelország királynője, Ecclesia, Budapest, 2003 (Eredeti kiadás: Lenarduzzi, Marie-Albane: Sainte Hedwige.
Jagelló Hedvig Litvániai Hedvig Lengyelországi Hedvig Lengyel Királyság trónörököse Jadwiga Jagiellonka Uralkodási ideje 1408. április 8. – 1431. december 8. Elődje Jagelló Erzsébet Bonifácia Utódja Jagelló Ulászló Életrajzi adatok Uralkodóház Jagelló-ház Született 1408. Krakkó Elhunyt 1431. Szent Hedvig | Napjaim. (23 évesen) Krakkó Nyughelye Waweli székesegyház Édesapja II. Ulászló lengyel király (1351 körül–1434) Édesanyja Anna cillei grófnő (1380/81–1416) Testvérei Jagelló Erzsébet Bonifácia lengyel királyi hercegnő I. Ulászló magyar király IV. Kázmér lengyel király Házastársa nem ment férjhez Gyermekei nem születtek A Wikimédia Commons tartalmaz Jagelló Hedvig témájú médiaállományokat. Jagelló Hedvig ( lengyelül Jadwiga Jagiellonka, litvánul Jadvyga Jogailaitė, 1408. ) lengyel királyi hercegnő, a lengyel trón örököse és litván nagyhercegnő. A Jagelló-ház tagja. Élete [ szerkesztés] Édesapja II. (Jagelló) Ulászló lengyel király és litván nagyfejedelem volt, Algirdas litván nagyfejedelem ( 1296 körül– 1377) és Uljána ( 1325 körül– 1392) tveri nagyhercegnő fia.
"Ám a legnagyobb dolog, amit a hitéért tett, az a litvánok keresztény hitre térítése" Ám ez majdnem komoly háborút robbantott ki, miután a szülei az ötéves Hedviget Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el. Miután a lengyelek számára elfogadhatatlan volt egy Habsburg a trónjukon, ezért elűzték Hedvig vőlegényét. A keleti határaik mellett élő pogány litvánok fejedelme, a 23 évvel idősebb Jagelló Ulászló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarába. Az ajánlat azonban nemcsak a házasságot jelentette, hanem azt is, hogy a litvánok áttérnek a keresztény hitre, ráadásul létrejön a lengyel-litván perszonálunió, ami a térség egyik, ha nem a legerősebb államalakulata lehet. A lengyel királynő – aki ebben Isten akaratát látta – elfogadta a litván fejedelem ajánlatát, de a Vilmossal való jegyesség felbontását kérte előbb a Szentszéktől. IX. Bonifác pápa a litvánok megtérítéséért cserébe nemcsak ebbe ment bele, de elvállalta Jagelló Ulászló keresztszülőségét is. Hedvig lengyel kiralyneő pictures. 1386. február 18-án megtartották az esküvőt.
Hedvig, Nagy Lajos király legkisebb leánya egyik legcsodálatosabb történelmi nőalakunk. Ennek ellenére Magyarországon kevésbé ismert, mert a kor, amelyben élt, Lengyelországba sodorta, ahol már életében szentként tisztelték, és ma is nagy megbecsülés övezi. 1373-ban vagy 1374-ben született Budán Nagy Lajos király és Kotromanics Erzsébet boszniai hercegnő gyermekeként. A király három lánya közül csak a két fiatalabb, Mária és Hedvig érte meg a felnőttkort. A kor szokása szerint szülei Hedvig számára is dinasztikus kapcsolatot kerestek. Még csak négy éves volt, amikor eljegyezték Vilmos osztrák herceggel, sőt a gyermekeket az esztergomi érsek össze is eskette. Természetesen a korabeli egyházi jog szerint a házasság addig nem számított érvényesnek, amíg azt el nem hálták. Hedviget két évig Bécsben nevelték, majd hatéves korában hazatért Magyarországra. Marie-Albane Lenarduzzi: Szent Hedvig magyar hercegnő - lengyel királynő (Ecclesia Kiadó, 2003) - antikvarium.hu. Még csak nyolc éves volt, amikor apja, Nagy Lajos, egyik kiemelkedő uralkodónk, 1382-ben meghalt. A királynak nem volt fiúörököse, ami a középkorban komoly problémát jelentett.
Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. IX. Bonifác 1399. január 11-én adta meg az engedélyt. Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát. Gyakran látogatta a kórházakat, és ápolta betegeiket. Sokat próbálkozott a parasztság nyomorának enyhítésével. Szentség hírében halt meg. Nem a Wawel-katedrális kriptájába temették el, mint a többi királyokat, hanem a főoltár alá, azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, addig, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. HEDVIG LENGYEL KIRÁLYNŐ, NAGY LAJOS MAGYAR KIRÁLY LEÁNYA ÉS JAGYELLO-ULÁSZLÓ LENGYEL KIRÁLY FELESÉGE SZÜLETÉSI ÉVE MEGHATÁROZÁSA. | Turul 1883-1950 | Reference Library. Már 1426-ban megalakította Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek az első bizottságot, melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt. Föltételezhető, hogy az eljárás akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér 1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja Vilmos herceg testvére volt. Erzsébettel és kíséretével a Wawelben otthont kapott a Hedvig iránti ellenszenv is.