Az egyik legelismertebb rendellenesség az agyi encephalitis vagy gyulladás, melyben gyulladt és olyan tünetek, mint a láz, az ingerlékenység, kellemetlenség, fáradtság, gyengeség, rohamok vagy akár halál. Egy másik hasonló probléma az agy meningitise vagy gyulladása. Ettől eltekintve, egyes vírusok, például veszettség, vagy egyes paraziták behatolása Súlyos betegségeket is okozhatnak. Az agyműködést megváltoztató egyéb fertőzések a szifilisz vagy a HIV-fertőzés. Az agy éreredetű betegségei (szélütés, gutaütés, agylágyulás, stroke). Vannak olyan betegségek is, mint a Creutzfeldt-Jakob vagy prionbetegség, amely prionok vagy nukleinsav nélküli fehérjék, amelyek demenciát okoznak. 5. Agydaganatok Daganatosnak tekinthetjük, hogy az organizmus egy részének szövetei ellenőrizetlen és kiterjedt növekedése, ami jóindulatú vagy rosszindulatú lehet, és okozhat a tünetek nagy változatossága függ az érintett területtől. De még akkor is, ha nem szembesülünk a rákkal, az agydaganat komoly veszélyt jelenthet a túlélésre, mivel az agyat a koponyával szemben tömöríti. Nagyszámú agydaganat létezik attól függően, hogy milyen típusú sejtről származik a daganat és milyen rosszindulatú daganatosság, például astrocytomas, oligoastrocytomas, ependymomas vagy glioblastomas.
Bizonyos esetekben azonban nem lehet meghatározni a válságok okait. Kapcsolódó cikk: "Epilepszia: meghatározás, okok, diagnózis és kezelés" 12. Disconnection szindróma Egy másik rendkívül veszélyes agyi rendellenesség a szétkapcsolódási szindróma, amelyben az agy egyik része elveszíti a kapcsolatot egy másik vagy más Az idegrendszert nem lehet integrálni hatékonyan. Az egyik legismertebb a kallusz lekapcsolódási szindróma, amely valamilyen oknál fogva a corpus callosum valamilyen típusú szétválasztást vagy lefolyást eredményez, amely megakadályozza az egyik félteke információinak koordinálását és a másik felé történő utazást. Agyi idegrendszeri betegségek listája. Az elme és a betegségek kapcsolatai. Bhaktipád dász (Április 2022).
A poszt-covid-jelenségek kutatását a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A kormányfő felkérése nyomán tavaly nyár elején hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a poszt-covid-jelenségek kutatására irányuló pályázatát. Ennek célja olyan (alap)kutatások támogatása, amelyek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat. A 2021. Agyi idegrendszeri betegségek után. június 29-én meghirdetett pályázat első etapjának 10 nyertese között a céloknak megfelelően orvostudományi és biológiai, állam- és jogtudományi, gazdaságtudományi, politikatudományi, valamint pszichológiai témák kutatói is megtalálhatók. A nyertesek e csoportja 2021. december 1-jével kezdte meg a munkát. Az első 10 nyertes mellé most csatlakozik a második kör 20, támogatást elnyert kutatócsoportja, akik 41 érvényes pályázó közül nyerték el az akadémiai támogatást. A nyertesek második köre 2022. április 1-jével kezdheti meg a kutatómunkát.
Ezért fontos, hogy a diagnózis felállítása és az erre épülő kezelés is egyénre szabott legyen, a kóros fejlődési folyamat lehető legkorábbi szakaszában. A sikeres kezelés a korai diagnózisra épül. Célja a veszélyeztetett funkció felismerése, mely a korai kezeléssel megszüntethető, csökkenthető, javítható és ezáltal további kóros funkciók kialakulása megakadályozható. Minél korábbi szakaszban kezdődik a kezelés, annál kevesebb kóros funkciózavart kell megszüntetni, kivédeni. Agyhártyagyulladás (meningitis) - Neurológia Magánrendelés Pécs – Akupunktúra Pécs. Minél később kezdődik, annál kevésbé hatékony a kezelés, mert annál több funkcióban alakul ki zavar. Az időfaktor ismerete tehát minden szakember – neonatológus, gyermek neurológus, háziorvos, védőnő -, de a szülő és család részéről is fontos. Fontos a kisgyermek fokozott megfigyelése! A csecsemő gondozása során tehát testi fejlődésének ellenőrzése mellett az idegrendszeri fejlődés nyomon követése is fontos. A szakemberek kivédhetik a kóros hatásokat azzal, hogy korán fejlődésneurológiai vizsgálatra irányítják az újszülöttet, fiatal csecsemőt.
Már a világjárvány korai szakaszában megfigyelték a kutatók, hogy a Covid-19-ből felépülő emberek egészségi állapota nem tért vissza a betegség előtti szintre. Az azóta már "hosszú Covid" néven ismert tünetcsoport gyakran kínzó eleme a fejfájás, a memóriazavar és a kognitív romlás – idézi a Science folyóirat cikkét az OTSZ Online. A chicagói Northwestern Egyetem kutatói elsőként számoltak be arról, hogy még a kórházi kezelésre nem szoruló covidos betegek nagy része is jelentős kognitív diszfunkciót mutatott, ami az akut fertőzéstől számított 6 héten túl is fennmaradt. Nem teljesen ismertek azok a mechanizmusok, amelyek révén a Covid-19 károsíthatja az emberi idegrendszert. Az agyi érrendszeri szövődmények, mint például a stroke, a fertőzés korai szakaszában – még a betegség légúti hatásai előtt - jelentkezhetnek. Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak - Nemzeti Agykutatási Program 2.0. A központi idegrendszer gyulladásos állapotai és a perifériás idegrendszeri tünetek később, jellemzően az akut fertőzés után 2 héttel észlelhetőek. Az eltérő időpontban kialakuló neurológiai tüneteknek feltehetően az oka is eltérő - derül ki a cikkből.