5x17 / 4. 5x17 Gumik, első/hátsó: 12o/6o-ZR17 / 16o/6o-ZR17 Tengelytáv: 144o mm Dőlésszög: 24° Súly: 177kg Tanktérfogat: 15liter, ebből 3. 5 liter tartalék
Ha ennyi idő nem volt elég a kulcs elfordításától az indítózásig, akkor már nem indul a motor. Ezt egyébként az S4-től örökölte. A kapcsolók is változtak, a kezelőgomb leosztások egyre jobban hasonlítanak a japán motorokon megszokottakra. A fék és kuplungkar gyárilag ugyan nem állítható, de vehetünk rá extraként öt fokozatban állítható készletet. A szörnyteremtő gyár továbbra is ragaszkodik a sztenderkapcsolóval kombinált gyújtástiltás hoz. Ez a többi Ducatinál is tapasztalt megoldás megkeseríti a bemelegítés szakaszát. Öltözködés közben nem hagyhatjuk a oldaltámaszon üresben duruzsolni, hogy elérje a megfelelő üzemi hőfokot, ugyanis nyitott állásnál automatikusan leállítja a motort. Totalbike - Tesztek - Teszt: Ducati Monster 620i.e.. Pattanjunk a fenevad hátára. Az új, S4-es vázzal leküzdötték a régi 600-as hibáját. Egyenesfutásilag autópályán beleköthetetlen. 180-nál - egyébként ez volt az általam mért végsebesség csutkagázon - olyan egyenesen ment, mint a kilőtt nyílvessző. A gyár szerint a torziós merevség 30%-kal javult. Kellemes autópályás utazási sebesség a fejidom nélküli verziónál 140-150 km/h volt, ekkor kellemesen tehermentesítette a csuklómat a szembeszél, de még nem akart letépni a motorról.
A Kawasaki Z-k története 1972-ben indult világhódító útjára a minden tekintetben egyedülálló Z1-900-assal. A Kawasaki négyhengeresek a Z200-asoktól a ZZR1200-ig minden lökettérfogatban előfordultak a 30 éves történet során. A Z-k agyonüthetetlenségét és teljesítményét már misztikus fénybe állító legendát - ebben jelentős szerepet játszottak az olyan filmek, mint a Mad Max - 2003-ban meglovagolta a gyár. Újra előkapta a nosztalgikus nevet, és harcba küldött egy csupasz, a klasszikus motorforma gépeket egészen újszerűen megfogalmazó, egyes részleteiben mégis a múltból építkező motorbiciklit, a Z1000-et. A folytatásra sem kellett sokat várni, egy évvel az újjászületés után megérkezett a kis Z, a Kawasaki Z750. Azonnal otthon éreztem rajta magam, és már az első lámpánál tudtam, hogy a motoros találkozók lassúsági versenyein verhetetlenek lennénk. A soros négyhengeresek kifinomult nyugalmával röffent be a motor, semmi szívatózás, semmi köszörülés, az injektor és az elektronika elvégzi helyettünk a piszkos munkát.