Móricz Zsigmond a '30-as években újra a nép problémái felé fordult és regényekben, novellákban számolt be a gazdasági világválság utáni parasztok helyzetéről. Ebből az időszakból az egyik legkiválóbb műve az 1931-es Barbárok. A cím utal arra, hogy az író egy olyan világba "viszi el" az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is. Móricz zsigmond barbárok tartalom a 2019. Petőfi Sándor alföldjével szemben a pusztai élet már nem idilli. A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések. A cím egyben a mű záró szava is, ami a vizsgálóbíró szájából hangzik el: ez az ő ítélete. Kétértelmű a barbárok kifejezés, mert nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet. A ridegpásztorok a társadalomtól elszigetelődve élnek, így alakulhatott ki az a kegyetlenség, amellyel a veres juhász és a tettestársa agyonverte Bodri juhászt, 12 éves fiát és a kutyájukat. Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között élnek, emberhez nem méltó körülmények között, de belőlük nem veszett ki az emberség.
Ő ezt erkölcsileg megengedhetőnek tartja, nem érez miatta lelkiismeret-furdalást. Viszont a 2. részből jól látszik, hogy az elmaradottság, a civilizálatlan, kulturálatlan környezet nem feltétlenül eredményez ilyen kegyetlen, barbár erkölcsöket. A Bodri juhász tisztességes, rendes ember volt, a felesége pedig a hűségnek, az összetartozásnak a megtestesítője. Móricz Zsigmond: Barbárok (elemzés) – Oldal 2 a 2-ből – Jegyzetek. Csak a veres juhász ilyen kegyetlen. Ő semmi emberséget nem mutat, félrevezeti az asszonyt is, nem szánja meg szegényt. Ahogy ez az asszony bandukol, keresi a férjét éveken át, az nagyon tragikus. Móricz a népmesék ritmikáját használta fel hozzá: " addig ment, addig ment, míg… " A barbár tett leleplezése Ez az embertelen barbarizmus undorodást, taszítást vált ki az emberből. Hiszen agyonverik a juhászt meg a fiát, aztán kiásatják a kutyákkal a sírt, belerakják a tetemeket, betemetik és szalonnát sütnek rajta. A bíró azt mondja, 25 botot kap a veres juhász a kivégzése előtt, ezzel is megszégyeníteni akarják. Ezt az egy bűnt nem akarja bevallani, pedig már egy csomó gyilkosságot, rablást rábizonyítottak.
Kor és társadalomrajz: Nincs korrajz, nem tudjuk, hogy mikor játszódik. Az ember, aki a pusztán él a természet nyers darabja. Töretlen, műveletlen, barbár. Uralkodik rajta az ősi ösztön a vagyonszerzés vágya. Az ár nem számít. A pusztai ember kannibál erkölcsök szerint, félelmetes kegyetlenséggel él, érzéketlen. A műben szereplő juhászok a módosabb emberek közé tartoznak, mert saját nyájukat őrzik. Jellemek a műben: Veres juhász és társa: Nevüket nem ismerjük, mert általános figurák. Kegyetlenek, természetes számukra a gyilkolás, nincs lelkiismeretfurdalásuk miatta. Móricz zsigmond barbárok tartalom a z. Bodri juhász: Ő is ebben a barbár környezetben él, de nem veszett ki belőle az emberség. Családja van, gyermekét szereti gondoskodik róla. A juhász felesége: A hűségnek és a szépségnek a megtestesítője, ebben a barbár világban. Ahogyan keresi a férjét és a gyermekeit, az szinte népmesei. Télig keresi őket, majd tavasszal folytatja. Amikor megtalálja őket, tíz körmével ássa ki a tetemeiket. Vizsgáló bírók: Nem fölényesek, ugyanazokat a tájnyelvi szavakat használják, mint az egyszerű emberek.
Itt a feloldás a szalonnasütés. Egy évet ölel fel a második fejezet (az asszony kijövetele, a nagy vándorlás és a holttestek megtalálása). Ez szintén a pusztán játszódik. A tettes már a börtönben van. A bíróságon zajló eseményeket a harmadik fejezet (a teljes tagadás, a szíj és a teljes beismerés) foglalja magába. Itt már nincs feloldás. A rideg pásztorok távol élnek a civilizációtól. Nem falvakban játszódik, hanem az időjárás viszontagságai között. Egyszerű, mégis különös világ az övék. Hallgatagok, befelé élők, az emberi kapcsolatokat a kutya pótolja. BARBÁROK - HANGOSKÖNYV. Az árnyalatokig megértik egymást. Előítéletekkel teli világ az övék. Bizalmatlanok a városi félék iránt, de bíznak a pusztabeliekben. Ez okozza Bodri juhász vesztét. A kívülállóság, a civilizáció alattiság kannibáli erkölcsöket termel ki. A gyilkosság oka a vagyonszerzés, ürügye pedig a rézveretes szíj. Történelem előtti időket idéz meg, a vagyonszerzés ősi módszerével, a gyilkossággal. Veres juhászék lelkiismeret nélkül, félelmetes kegyetlenséggel ölnek.
Csattanóval zárul, mivel csak 25 botot kap, holott akasztófával fenyegették. A történelmi idő jelöletlen, így nem állapítható meg, mikor játszódik a történet. Ez az elbizonytalanítás egy példázatszerű, általánosító olvasatot is lehetővé tesz. A novella a sűrítés és jelentezés elvére épül. A cím értelmezése: Ez egyben a végszó is, így témamegjelölő és előreutaló. A ridegpásztorok társadalmon kívüli "ember, kultúra alatti", mozdulatlan zárt világa (nem beszélnek, nincsenek gondolataik, vegetálnak halálukig; az állatokhoz több közük van, mint az emberekhez). Ez a világ termeli ki a rablógyilkosokat, akik félelmetes kegyetlenséggel, lelkifurdalás nélkül ölnek. Barbárok: paraszti világ, gyilkosok, puszta, ősi hagyományok. Az alaptörténet: (detektívregénybe illő) rész: a rablógyilkosság elkövetése (puszta) rész: a nyomozás, igazságkeresés (Bodri juhász özvegye kutat eltűnt férje és gyermeke után), a leleplezés (a kutya kölyke ássa ki a tetemeket). Móricz Zsigmond – Barbárok | Kötelező olvasmányok röviden. (tágabb puszta) rész: az igazságszolgáltatás (Szegedi tárgyalóterem) Móricznál nem a cselekményen van a hangsúly, a történet hátterében álló világ, a lelkiség foglalkoztatta (hogyan történhetett meg mindez a XX.
- Vigyétek. Adjatok neki huszonöt botot. A juhász lehajtotta a fejét és megrokkadtan ment ki az ajtón. - Köszönöm alássan. A bíró utána nézett s eltűnődött: - Barbárok. (1931) « 2. rész
A hosszú hallgatásokkal megszakított beszélgetésből nem derül ki, hogy mi a valódi oka ellenségeskedésüknek. Az indokok, magyarázatok hiánya drámaivá teszi a cselekményt, és döbbenetté fokozza a befogadó érdeklődését. A hidegvérű gyilkosok, miután megölik Bodri juhászt és gyermekét, áldozataik sírján raknak tüzet és sütik szalonnájukat. A második – terjedelmében leghosszabb – rész témája a keresés. Móricz zsigmond barbárok tartalom a video. Bodri juhász felesége konok hűséggel nyomoz férje és gyermeke után. Találkozása a gyilkossal azért érdekes, mert ugyan egyáltalán nem gyanakszik rá, mégsem fogadja el invitálását (a veres juhász hellyel, étellel kínálja, felajánlja, hogy nála várjon a férjére), és hitetlenkedve hallgatja annak állításait, hazugságait. Az asszony vándorlásának végtelenségét az elbeszélő népmeséket idéző fordulatokkal érzékelteti: "... útra kelt, napkelet felé. Elérkezett olyan tájra, hogy füstöt látott, vidám füstöt. "; "Az asszony pedig ment, ment, elment. " Félelmesen szép jelenet férjének és gyermekének megtalálása.