Kép: Pulzus A budapestiek körében az Ikea az abszolút győztes. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy a svéd cégnek a fővárosban és annak közvetlen közelében van a három áruháza. A vidéki házhozszállítással és az átvételi pontokkal történő terjeszkedés pedig nem olyan régen indult el. A fővárosiaknál a Jyské a második hely, a többi bútorbolt pedig lemaradt. A Jysk és az egyéb bútorüzletek viszont a vidékiek körében a legkedveltebbek. A magyar Jysk legyőzte az Ikeát? - Kiderült, hol vásárolnak a magyarok - Napi.hu. Kép: Pulzus
Az eladó akkor az eladó a dél-afrikai központú, de német gyökerű Steinhoff-csoport volt, ami Dél-Afrika történetének legnagyobb vállalati csalási ügye miatt került bajba, ezért kellett eladnia a lakberendezési láncot. A Signa aztán idén májusban adta el magyarországi, csehországi, szlovákiai és romániai üzleteit az XXXLutznak.
Rábólintott a Gazdasági Versenyhivatal arra (GVH), hogy az osztrák XXXLutz-csoport leányvállalata megvásárolja a Kika lakberendezési áruházlánc magyarországi érdekeltségeit – írja a Világgazdaság. Ezzel egy tulajdonoshoz kerül Magyarországon a Kika, a Mömax és Möbelix áruházlánc is. A GVH megállapította: nem csökken jelentősen a verseny a lakberendezési áruházak piacán azzal, ha a két lánc mellett a Kika is a XLCEE-Holding GmbH-hoz kerül. A hazai bútorfo rgalom a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 192 milliárd forint volt, ebből a GVH indoklása szerint az XXXLutz-csoport 0–10 százalék közötti, a Kika-csoport 10–20 százalék közötti mértékben részesedett, együttes részesedésük azonban nem érte el a 20 százalékot. Ikea vagy mömax video. Ami a piac többi részét illeti, abból az IKEA 10–20, a Jysk 10–20, a Praktiker pedig 0–10 százalék közötti szeletet kapott tavaly. A Kika eddig is osztrák tulajdonban volt, az áruházlánc 64 osztrák és kelet-európai üzletét 2018 nyarán vette meg a René Benko osztrák nagyvállalkozó tulajdonában lévő Benko Signa 490 millió euróért.
Ha a közjegyző őrizetéből az okirat kikerül, akkor marad hatályos, ha vagy az allográf, vagy a holográf végrendelet szabályainak is megfelel.
Írhatunk-e közös végrendeletet akkor, ha papíron még házasok vagyunk, de valójában már nem élünk együtt? Megírhatjuk magunk vagy ügyvédhez kell fordulnunk? " - tette fel a kérdéseket nyár elején olvasónk. A házastársak az életközösségük fennállása alatt készíthetnek ugyanazon okiratba foglalt végrendeletet. Ezt a szabályt az új Polgári Törvénykönyv vezette be - pontosabban vezette vissza- a szabályozásba. Meddig érvényes a végrendelet megtámadása. A közös végrendelet kizárólag házastársak esetén érvényes Ma is élő szabály egyébként, hogy két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete érvénytelen. A jelenlegi szabályozás értelmében, tehát csak az életközösségük fennállása alatt tehetnek a házastársak közös írásbeli végrendeletet. Érdemes tudni, hogy a szóbeli közös végrendelet házastársak esetén kizárt. Szóbeli végrendelet esetén az arra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni és megvizsgálni, miszerint szóbeli végrendeletet azon (egy személy) tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé.
Bárkit kizárhatunk az öröklésből, még akkor is, ha egyébként a törbény szerint örökölnének végrendelet hiányában. A kizárást még csak indokolni sem kell. Fontos azonban, hogy a kizárás nem jelenti azt, hogy az illető nem kap semmit. Aki ugyanis a törvény szerint jogosult a kötelesrészre, azt akkor is megkapja, ha az örökhagyó kizárta az öröklésből. Mi a kötelesrész? A legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak az örökség egy része mindenképpen jár, akkor is, ha végrendelet alapján nem örökölnének. Ezt a részt nevezi a törvény kötelesrésznek. Kötelesrészre az örökhagyó gyermeke, házastársa és szülője lehet jogosult – de csak akkor, ha a törvényes öröklés rendje szerint is örökölnének. Meddig érvényes a végrendelet youtube. Tehát, ha van gyermek, akkor a szülő biztosan nem örököl a törvény szerint – így semmiképpen nem lehet igénye kötelesrészre sem. A kötelesrész mértéke egyharmada annak az örökrésznek, ami egyébként a törvény szerint járna. A kötelesrészt attól a személytől lehet követelni, aki örökölt – tehát ha nem adja ki önként, akár pert is indíthatunk vele szemben.