Az ilyen kicsiny várak, kis ütközetek ritkán kerülnek be a történelemkönyvekbe, Drégely 1552-es ostroma azonban okkal szerepel ott. Drégely vára, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány Drégely első említése 1285-ből származik, amikor is arról értesülünk, hogy a Hont-Pázmány nemzetség birtokolja a várat. Buda 1541-es vagy Nógrád 1544-es eleste után erősíthették meg a török támadásoktól tartva, azonban 1551-ben egy lőporrobbanás jelentősen megrongálta az épületet. A baleset után készült jelentésben Szondi György várnagy azt írja, hogy a vár olyannyira nincs védhető állapotban, hogy akár a lerombolásáról is dönthetnek. Drégely várában Szondi György várkapitány világát is megidézik. Helyrehozatalára azonban már nem volt idő, hisz a török akkor már a kapuk előtt volt. Az Ali budai pasa vezette török sereg 1552. július 6-án érte el brutálisnak mondható túlerejével Szondi legfeljebb 150 fős drégelyi helyőrségét és rosszul felszerelt védőit. A magyarok a harc mellett döntöttek, holott sikerre és túlélésre semmi esélyük nem volt. Ali serege körülfogta a várat, amelyet háromnapi ágyúzással szinte rommá lövetett.
Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első, fennmaradt okleveles említése 1285 -ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne. Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció) Luxemburgi Zsigmond király 1390 -ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424 -től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. [1] Buda várának 1541 -es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. A gyulai vár 1566-os török ostroma elevenedik meg a hétvégén » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.
Bár a déli és keleti oldal meredeken, néhol függőlegesen szakad le a csúcsról, nyugat, azaz Hasznos felől érkezve könnyen megközelíthető az impozáns helyen álló rom. Mivel a terület régészeti feltárása még várat magára, csak a megmaradt és látható romok alapján következtethetünk a vár alaprajzára. Ez alapján az erősség két részből állt, az alsó- és a felsővárat pedig szárazárok választotta el egymástól. Ez utóbb udvarát egy négyszögletes torony és a palotaszárny fogta közre. Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?. A déli részen állhattak a raktárak és istállók, míg a keleti részen állt az alsóvár, amelynek tornyából ma csupán egy csonk emlékeztet a múltra. Története A várat a Rátót nemzetséghez tartozó, és később nádori tisztséget viselő Porcz Domonkos építtette a 14. század elején, 1320 körül. Az erősség feladata a már korábban felépült Ágasvárral és Óvárral együtt a mátrai hadiút védelme volt. A Kövecses-patak völgye felé meredeken leszakadó Várhegyről tökéletesen szemmel lehet tartani az útvonalat még ma is. A várat cserteri néven is emlegetik.
Szondi, bár többször felszólították, visszautasította a megadást és több támadást is visszavert. Két apródját, a török utolsó békeköveteként az Oroszi faluból érkező Márton pappal Ali pasához küldte, hogy nevelje fel őket, a vár értékeit pedig megsemmisítette. A harc utolsó, negyedik napján Drégely összes katonájával együtt elesett, melyet az ellenfél is elismert. A török vezér nagyra értékelte Szondy György kitartását és vitézségét, megkerestette testét, és díszes temetést rendezett tiszteletére. Drégely, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány A kis ütközetek nem csupán ritkák a történelemkönyvekben, de még ritkábban foglalkozik velük az irodalom. Tinódi Lantos Sebestyén, a XVI. század nagy históriása, "egy egész ország sorsfordulóinak hűséges krónikás lantosa", énekelte meg elsőként Szondiék önfeláldozását. Tinódi hazája felszabadítását tartotta a legfontosabbnak: gyűlölte a törököt, dicsérte a végvári vitézeket, ott volt a század minden sorsdöntő eseményénél, és tudósított, tájékoztatott, szemtanúk beszámolóit tolmácsolta oly hitelesen, hogy amikor szövegeit alaposan összevetették az egykorú forrásokkal, kevés tévedést találtak.
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak.
– Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt várat a hódítók helyreállították és őrséget helyeztek el benne. A hegyi vár 1593 -ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a 17. század második felében már nem használták. A völgybeli községben 1575 -ben a törökök lovas csapatok állomásoztatására is alkalmas, az Ipoly átkelőjét védő és az alsó-magyarországi bányaváros ok fenyegetésére alkalmas palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek, amely török, majd ezt követően magyar használatban volt a 17. század második feléig.
Brassói Lapok, 1928. július 27. (Forrás:) Ahány rendező, annyi számítás A világsajtó szerint számtalan matematikai képlet volt az évek során, sokan, sokféle szisztematikus, súlyozott pontrendszert dolgoztak ki. 1908-ban az angol szervezők úgy számoltak, hogy egy arany 5, egy ezüst 3, egy bronz pedig 1 pontot ér. A szisztéma 2008-ban került ismét elő, amikor a denveri egyetem egyik professzora, Robert Hardaway azt állította, így kellene rangsort felállítani. Tokió 2020 – Augusztus 1. – Éremtáblázat, magyar érmesek és pontszerzők | Bumm.sk. Pekingben ugyanis az a szégyen esett meg az amerikai sportolókkal, hogy jóval kevesebb aranyérmet nyertek, mint a kínaiak (48 kontra 36). De ez mégsem járja, így az Egyesült Államok azonnal reagált, és azt mondta, sokkal eredményesebben szerepeltek a sportolói, hiszen 112 érmet szereztek, míg a házigazda csak százat. 1912-ben, Stockholmban a 3-2-1-es számítással próbálkoztak, 1924-ben fordult elő az, hogy már a helyezéseket is figyelembe vették. Így az aranyérem 10, az ezüst 5, a bronz 4 pontot ért, de a 4-6. helyezett is kapott 3, 2 és 1 pontot.
Julio la Cruz (Kuba) 2. Muszlim Gadzsimagomedov (Orosz Olimpiai Bizottság) 3. Abner Teixeira (Brazília) és David Nyika (Új-Zéland) +91 kg: 1. Bahodir Jalolov (Üzbegisztán) 2. Richard Torrez (Egyesült Államok) 3. Frazer Clarke (Nagy-Britannia) és Kamsibek Kunkabajev (Kazahsztán) nők: 51 kg: 1. Sztojka Zseljazkova Kraszteva (Bulgária) 2. Buse Naz Cakiroglu (Törökország) 3. Huang Hsziao-ven (Tajvan) és Namiki Cukimi (Japán) 57 kg: Irie Szena (Japán) 2. Olimpia - dobogósok, éremtáblázat, a magyar szereplés | Budopest. Nesthy Petecio (Fülöp-szigetek) 3. Karriss Artingstall (Nagy-Britannia) és Irma Testa (Olaszország) 60 kg: 1. Kellie Anne Harrington (Írország) 2. Beatriz Ferreira (Brazília) 3. Sudaporn Seesondee (Thaiföld) és Mira Marjut Johanna Potkonen (Finnország) 69 kg: 1. Busenaz Sürmeneli (Törökország) 2. Ku Hong (Kína) 3. Lovlina Borgohain (India) és Oshae Jones (Egyesült Államok) 75 kg: 1. Lauren Price (Nagy-Britannia) 2. Li Csien (Kína) 3. Nouchka Fontijn (Hollandia) és Zenfira Magomedaljeva (Orosz Olimpiai Bizottság) Az ökölvívás éremtáblázata a tokiói olimpián: ARANY EZÜST BRONZ 1.
Másodszor Stockholmban számították a pontokat s ekkor Svédország győzött minimális pontszámmal Amerika előtt. Amerika minimális leveretésének mind a két esetben az volt az oka, hogy az olimpiai bizottság a rendező nemzetekre bízta a program összeállítását, illetve új számok felvételét s úgy az angolok, mint a svédek alaposan visszaéltek az u. n. hazaírással". A lap akkor egy nagy táblázatot is közölt a július 9-i állásról, amelyben leírta: az első hely 10, a második 5, a harmadik 4, a negyedik 3, az ötödik 2, a hatodik hely 1 pontot ér. Magyar olimpiadi éremtáblázat . Sporthírlap, 1924. június 10. (Forrás:) 1928-ban is lehetett utalást találni arra, hogy ez a pontszámítás bizony fontos: a Brassói Lapok július 27-i száma címben hozta, hogy "Az olimpiai pontversenynek Amerika a favoritja". "A négy év előtti párisi olimpiászon Amerika nyerte meg az olimpiai pontversenyt és ez a körülmény fokozottabb erőkifejtésre sarkalja, hogy Amszterdamban is ő legyen az első" – olvasható, de a lap hozzátette, "ha Magyarországnak jól megy, szép helyezést érhet el. "