Anonymus: Gesta Hungarorum A gesta a középkor, egyházi illetve udvari epikus műalkotása. Általánosan latin nyelvű, de a középkor közepétől anyanyelvi gesták is íródtak. Általában uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Elsődleges célja inkább a szórakoztatás, így a hitelesség kevésbé érvényesül mint a krónikákban. Gestában keveredhet a valóság a költészet és a fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet. A Gesta Hungarorum két magyar történeti műnek is a címe. A latin kifejezés a magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek ("P. dictus magister") nevező krónikás írása _ mely 1200 körül készülhetett – az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. Míg Kézai Simon Gesta Hungaroruma (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szokták nevezni) a honfoglalástól IV.
A kódexben bejegyzések nincsenek, későbbi sorsa követhetetlen, a 13–14. században Kézai Simon, majd a Magyar Krónika szerkesztője bizonyosan használta, s talán 1500 körül is hozzáférhető volt. A bevezetőben említett "boldog emlékezetű", azaz elhunyt Béla király belső tartalmi érvek alapján leginkább III. Bélával azonosítható. A szerző a korabeli egyetemlátogatási gyakorlat jegyében többfelé megfordult külföldön, s utána lépett udvari szolgálatba, ahol címei: "notarius" és "magister". A korból azonban csak kisszámú oklevél maradt fenn, ebből következően minden kétséget kizáró bizonyossággal nem is lehetséges a szerző azonosítása a felmerülő "jelöltekkel". A mű célja a magyarok eredetének, vándorlásának, honfoglalásának és honszerző harcainak bemutatása. A szerző a konkrét részleteket illetően rá volt utalva a korabeli, 12. század végi hősénekekre, s a nyugati krónikások, főleg Regino ismeretére. Használta a korábbi Magyar Krónikát is, de mivel annak kéziratai elvesztek, jelen mű a legkorábbi fennmaradt hazai krónikaszerkesztés.
Az első könyvben a hunoknak Attila haláláig és birodalmuk felbomlásáig, a másodikban pedig a magyaroknak a bejövetelüktől 1280-ig terjedő történetével foglalkozott, és mint mondta, a valóságot akarta követni. Függelékül külön értekezett a jövevény nemesekről, az udvarnokokról, várnépekről, várjobbágyokról, cselédekről, szabadosokról és rabszolgákról. Hevesen megtámadta Orosiust (helyesebben Jordanest), "a magyarok eredetéről költött gyarló meséje miatt", ő maga pedig Scythia leírásában már a 13. századbeli utazók elbeszéléseit is használta. Eléggé tisztult nézetei azonban még sem voltak. Kétségkívül forgathatta a királyi levéltárat, mert IV. László őt – mint homo regiust – 1283. október 19-én a jegyzőjének nevezi. Pap lévén ekkor, nem lehetett egy azzal az 1286-ban Simon comesszel, aki Keszői Sebestyén fia volt. Krónikáját először Bécsben 1782-ben adták ki, másodszor – javítva – Budán ugyanazon évben Horányi Elek, harmadszor szintén Budán 1833-ban Podhradszky József, negyedszer St. Gallenben 1849-ben Endlicher István László adta ki Monumentáiban, ötödször Mátyás Flórián, és magyarul Szabó Károly adta ki Pesten, 1862-ben.
Az elkészítés helye Magyarország Az elkészítés ideje 1250 és 1270 között A nyelvemlék anyaga pergamen Levélszám 24 levél Méret 240×170 mm Őrzőhely Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (Magyarország) Jelzet Cod. Lat. 403 Egyéb – gótikus könyvírás – a Bécsi Udvari Könyvtár kötése – Digitalizált változat Digitalizálás helye, ideje Leírás A Gesta Hungarorum (Magyarok tettei) egyetlen fennmaradt középkori kézirata. Az első, levakart oldalról kiderült, hogy az egyébként is ismert első oldalt kezdték el rajta, de a már megírt szöveget levakarták. A kódex sem a szerzőt, sem a címet nem nevezi meg. A betűtévesztések, a rövidítések alkalmankénti rossz feloldásának ténye arra utal, hogy a kézirat nem autográf, de másolója a magyar szavak biztos másolása alapján magyar anyanyelvű volt. Az írástörténeti párhuzamok alapján kéziratunk a 13. század közepére, de mindenképpen IV. Béla halálának 1270. événél korábbra helyezendő. Az 1v oldal vörös-zöld "P" tollrajzos iniciáléja valószínűleg a szöveget másoló kéz műve.
Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gesztájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur). Deér József történész 1936-os munkájában részben ehhez a gestához köti a magyar nemzet létrejöttét, mivel, hogy a gesta írója ebben a régi magyar Gesta dinasztikus hőskölteményét a nemzet kollektív eposzává emelte azzal, hogy a magyar történet elé egy hun történetet szerkesztett, melyben a hunokat és magyarokat önkényesen azonosította. A történet hősei itt a korábbiakkal szemben már nem az uralkodó, hanem népeik, az alattvalók közössége, közössége, amely bírákat és hadvezéreket választ, de le is teheti őket, tehát önmagát kormányozza s a vezetőknek csak a végrehajtás feladata marad. A törvényeket ebben az ősi szittya-hun-magyar államban Istenre és a nép akaratára hivatkozva fogadják el, a királyság idegen eredetű intézmény, már Attilát is "római módra" választották a hunok királlyá, Géza és István hasonlóképpen, idegen fegyverekre támaszkodva biztosította hatalmát.
Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönviz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. Visszatérvén onnan atyjokhoz s búcsút vévén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának lakozni. Meotis tartománya pedig Persia hazával határos s egy igen keskeny gázlón kivűl mindenfelől tenger övezi környűl; folyói teljességgel nincsenek, fűben, fában, madárban, halban és vadban bővölködik. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. Kémeket küldvén tehát onnan Scythiába, miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába vonulának, hogy ott lakozzanak. Midőn tehát azon országba bémentek, abban lakókul az alpzúrokat és pruténokat találták, kiket eltörölvén, kivervén vagy megölvén, azon országot, mint tudjuk, szomszédaik ellenére mai napig békességesen birják. Tehát a világ hatodik korszakában a húnok Scythiában laktokban mint a fövény ugy megszaporodván, az Úr hétszázadik esztendejében egybe gyülekezve magok között kapitányokat, azaz vezéreket, vagy fejedelmeket állítának, kik közzűl egy vala Béla Csele fia a Szemény nemzetségből; kinek testvérei Köve és Kadocsa mind ketten kapitányok; a negyedik vezér neve pedig Ethele vala, Bendagu... A száznyolcz nemzetségből osztán kiválogatták a hadra erős férfiakat, mindegyikből tizezer fegyverest szedvén, s a többit Scythiában hagyván, hogy országukat az ellenségtől őrizzék.
Évtizedek után hivatalosan is átadásra kerül és híddíj nélkül használható a Horvátországot Horvátországgal összekötő Pelješac híd. Mielőtt azt gondolnád, hogy elírtam valamit, megnyugtatlak, a híd valóban Horvátország déli részét köti össze az anyaországgal. A 2, 4 kilométeres híd két órával rövidíti le a Zágráb és Dubrovnik közötti távolságot és most már útlevél sem kell ahhoz, hogy eljussunk az Adria gyöngyszeméhez. Lerobbant egy autókat szállító tréler a Bertalan híd lábánál – Szegedi hírek | Szeged365. Pelješac híd – Dubrovnik felé A Pelješac híd (horvátul: Most Pelješac) a horvát A1-es autópálya vonalán Bosznia-Hercegovinát elkerülő kábelhíd, Komarnat köti össze a Stonnal a Pelješac-félsziget érintésével. Átadásával végig Horvátország területén haladva érhető el közúton Dubrovnik. Az eddigi közlekedést jelentősen lassította, hogy a horvát tengerpart szárazföldi területei közötti nem volt szabad az átjárás, ugyanis a Bosznia-Hercegovinához tartozó Neum városa beékelődött az útvonalba. A csupán pár kilométeres boszniai tengegparti szakasz jelentősen lelassította az utazást.
Az ostrom hosszas alkudozás és tetemes anyagi áldozatok árán elmaradt, a fogadalmat azonban nem tartották be. Miután 1710 januárjában pusztító pestisjárvány vette kezdetét Komáromban. Cserkó János plébánosnak sikerült rávennie a városi tanácsot a szobor felállítására. Kezdetben egy ideiglenes faszobrot állítottak fel, majd 1714. Futóverseny miatt korlátozások lesznek Budapesten: zárják a rakpartokat és a Margitszigetet - Itt vannak a részletek! | BudaPestkörnyéke.hu. február 2-án a komáromi jezsuita rend főnöke letette a kőszobor alapkövét, melyet 1715-ben Szentháromság vasárnapján avattak fel. Az oszlop csúcsán a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport, a talapzaton pedig öt szentnek a szoboralakja: Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Károly áll. A szentekről latin hexaméterekből álló kronogramok emlékeznek meg. Az esti havasesőben a csapóhídon áthaladók csak egy kék pontot láthattak a megvilágított Monostori-hídból Idén pedig a Magyarországot Szlovákiával összekötő Monostori-híd megvilágítására került sor. Keszegh polgármester az újabb választást ekképp indokolta: "a Monostori-híd jól mutatja az összetartozásunkat, hogy különbözőek vagyunk, de mégis számos dolog köt minket össze.
Az ország legnagyobb médiavállalatának csatornái a rendkívüli Jónak lenni jó! – Magyarország összefog című műsorban biztatták adományozásra a nézőket. A Duna rendkívüli karitatív műsorában az orosz-ukrán háború elől menekülők és a Magyarországon menedékre lelt családok drámáját, a segítségükre siető szervezetek, önkormányzatok, valamint szervezetektől függetlenül, önállóan segítő jószándékú magyar emberek munkáját láthatták a nézők – áll a közleményben. A híd fete.com. A 1357-es nemzeti segélyvonalon továbbra is lehet támogatni a bajbajutottakat: egy hívás vagy SMS 500 forintot jelent, emellett a karitatív szervezetek saját adományvonalain továbbra is várják az felajánlásokat.
Magasépítmények [ szerkesztés] A vonal két állomása közül a szlovén vasúti átmenet kiépítése kapcsán Zalalövő állomáson új felvételi épület épült. Körmend állomás felvételi épülete a város igényeinek megfelelő, a folyamatos karbantartás biztosítandó. A két megállóhelyen, Nádasdon és Zalaháshágy - Szőcén lakóépülettel egybeépült utasforgalmi épületek vannak. Biztosítóberendezés [ szerkesztés] A vasútvonalon vonali biztosítóberendezés nincs, a vonatok állomástávolságban közlekednek. Körmend és Zalalövő állomáson is korszerű elektronikus biztosítóberendezés került telepítésre. A forgalom [ szerkesztés] A 2008/2009-es menetrend szerint a vonalon nyolc vonatpár közlekedett hétköznaponként és vasárnap, hét pár szombatonként. Az engedélyezett sebesség 40 km/h, melyet több helyen lassújelekkel korlátoznak. A vonal forgalmát kalauz nélkül közlekedő, szóló Bzmot motorkocsik bonyolították le. A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. [5] A vasútvonal üzemeltetését 2011. december 11 -től a GYSEV vette át, de a személyforgalom egyelőre még nem indult újra.