Ki van bejelentkezve a lakásodba vagy a megvásárolni kívánt ingatlanba, és mit tehetsz ellene? Te tudod mi a különbség az állandó és az ideiglenes lakcím – hivatalos nevén a tartózkodási hely között? És azt, hogy mit tehetsz, ha valaki be van jelentkezve a te ingatlanodba, de nem hajlandó kijelentkezni onnan? Ebben a cikkben összefoglalom a lakcímbejelentéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, illetve azt is, hogy miképpen tudod érvényteleníttetni a volt albérlőd, vagy a korábbi tulajdonos idejében az ingatlanban lakcímet bejegyző személy tartózkodási helyét vagy állandó lakcímét. Miért, és hogyan kell a lakcímbejelentést megtenni? Hány ideiglenes lakcim lehet . Ha eddig nem tudtad volna, akkor elárulom, hogy az aktuális lakcímed bejelentése törvényi kötelezettség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha állandó lakcímről van szó, abban az esetben 3, ideiglenes lakcím (tartózkodási hely) esetén, 15 napon belül jelezned kell a kormányablakban, hogy az életvitel szerűen használt ingatlanod címe megváltozott. A valódi lakóhelyed hivatalos bejelentése azért is fontos, mert ennek birtokában vehetsz igénybe bizonyos kedvezményeket és szolgáltatásokat.
Milyen adatokat szükségesek a lakcím bejelentésekor? Természetes személyazonosító adataitok (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv., 33. § (2) bekezdés 51. anyja születési családi és utóneve. ) állampolgárság, előző lakcímét, új lakcímét, a bejelentés időpontját, a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását. Nicsak! Ki lakik itt? Nem lakik itt senki! | Tóth Rita Ingatlanközvetítés prémium módszerekkel. Ha valakinek a lakcímnyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik. Kell-e a lakástulajdonosnak a hozzájárulása a bejelentéshez? A lakcímbejelentéshez a szállásadó hozzájárulása szükséges. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulását a lakcímbejelentés során írásbeli nyilatkozattal kell igazolni. Ha valaki hosszabb időre külföldre távozik, akkor bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél személyesen, vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján jelentheti be, ez a külföldi letelepedési nyilatkozat.
Mint ismeretes a CSOK igénybevételével finanszírozott új és használt lakóingatlan vonatkozásában egyaránt 10 éves életvitelszerű bentlakási kötelezettséget ír elő a vonatkozó kormányrendelet. Az ideiglenes lakcím bejelentése: mi a különbség az állandó és az ideiglenes lakcím között?. Több olyan pontja is van azonban ezen előírásnak, mely nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének. E kivételekkel kapcsolatban folyamatosan érkeznek hozzánk olvasói kérdések, melyekre az alábbi cikk adhat választ. 10 éves bentlakási kötelezettség CSOK-kal finanszírozott ingatlan esetében A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) nyújtását szabályozó kormányrendelet értelmében a támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe vették, a folyósítást követő 10 évben életvitelszerűen a célingatlanban kell lakniuk. Erre a 10 évig terjedő időszakra – vásárlás esetén – a támogatási szerződés megkötését – építés, bővítés esetén – az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását követően az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
chevron_right Ingatlan-bérbeadás esetén a közös költség továbbszámlázása 2018. 12. 17., 12:04 0 Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbelépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell, vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz-, és csatorna díjat is tartalmaz, akkor a víz-, és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? Nagyon köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
MajorDomus # 2019. 06. 04. 19:53 Ha lakásszövetkezet, akkor nem is érdemes belevágni. Jobb ha fizetsz. Ez nem úgy működik, hogy mit érzel jogosnak, s mit nem. mancs2 2019. 13:39 Kedves Ibla! Jogszerűséghez nem tudok érdemben hozzászólni, talán a jogvégzettek igen. Ha a közgyűlés elfogadta és az Alapszabály is tartalmazza, hosszú körökre lehet számítani. Nálunk a tag/nem tag által fizetendő közös költség között is jelentős különbség van, a nem tag hátrányára. S, hogy ki a tag, azt az igazgatóság dönti el. ibla 2019. 03. 12:19 Lehet szerepel már a kérdés a fórumon én nem találtam sehol sem. Tulajdonosként a közös képviselettől ma egy olyan levelet kaptam, hogy a közösköltség amennyiben albérlő lakik a lakásban 3000 Ft-tal magasabb, mint ha a tulajdonos. "Tájékoztatjuk önöket, a lakások albérletbe (használatba) adására vonatkozó xy. számú Közgyűlési Határozatról. Amennyiben lakástulajdonosain a tulajdonukban lévő lakásukat részben vagy egészben albérletbe (használatba) adják, abban az esetben 3000, - Ft/hó-val emelt közös költséget kötelesek fizetni a Lakásszövetkezet részére Ugyanis az albérlő, (lakáshasználó) életvitelszerűen tartózkodik az épületben így elve használja a Lakásszövetkezet tulajdonában lévőközös helyiségeket, lépcsőházakat, eszközöket (lift) amiért köteles díjat fizetni. "
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vagy a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29. ) FM rendelet a társasházi külön tulajdonra vonatkozó adásvétel bejegyzésének feltételeként írja elő a közös képviselő igazolását arra vonatkozóan, hogy az eladót nem terheli közös költség tartozás. Forrás: Összefoglaló vélemény a számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről. Jelen tájékoztatás nem tejes körű, nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve ajánlattételnek. Amennyiben társasházi közös költség követeléssel kapcsolatos kérdése, jogi problémája merült fel, forduljon bizalommal hozzánk elérhetőségeinken.
Laikusként jogsértőnek érzem és a magyarázat is teljesen fals. Tudok e tenni ez ellen? Van e értelme és ha van akkor mit tudok tenni? A választ előre is köszönöm. ObudaFan 2017. 11. 29. 05:53 Ismerni kellene pontosan a szerződéseteket. Mindenesetre lehet érvelni amellett, hogy az ilyen felújítási munkákra eső rész nem a bérlőt terheli. De ha esetleg a szerződésetek szövegéből ennek az ellenkezője következik, akkor hiába lehetne érvelni emellett. Judit96 2017. 25. 17:11 Tisztelt használói! Ebben az évebn kiköltöztem albérletbe (előtte kollégiumban éltem). 3an vettük ki a lakást, régi évfolyamtársam már 3. -ik éve ott lakik. Még szeptemberben levelet kaptunk a ház képviselőjétől, hogy szigetelni fogják a lakást, s meg fog emelkedni a közös költségnek a díja. A levelet átadtuk a tulajdonosnak. Ezt követően írtuk alá a szerződést minimum 10 hónapra, és arról, hogy a közös költséget nekünk kell kiegyenlíteni. Az összegéről szóbeli megállapodás volt. De most arról tájékoztatott minket, hogy a megemelkedett összeg is minket terhel, nekünk kell kifizetnünk!
Korábban évekig lehetőség volt arra, hogy a közös költséget felhalmozó tulajdonos ingatlanára a közgyűlés vagy a közös képviselő jelzálogjogot jegyeztessen be. Ez a szabály jelentősen meggyorsította a társasház követelésének biztosítását, ugyanakkor teret adhatott a rosszhiszemű joggyakorlásnak: számos példa volt arra, hogy a jelzálogjog törlését a közös képviselő nem kezdeményezte, hiába egyenlítette ki az adós a közös költség hátralékot. Erre a tulajdonos pedig csak akkor jött rá, amikor értékesíteni próbálta ingatlanát. Ugyanakkor a jelzálogjog a legtöbb esetben nem jelentett valódi megoldást a társasháznak sem, hiszen a követelés ugyan biztosítva volt, de általában csak jóval később (pl. : ha a tulajdonos eladta ingatlanát) jutott pénzéhez a lakóközösség. A felhalmozódott tartozások pedig, akár el is lehetetleníthetik a társasház működését. A jogszabályváltozás alapján, 2015. december 24. napja óta nem lehet jelzálogjogot puszta egyoldalú döntéssel bejegyezni az adós ingatlanára: pert vagy fizetési meghagyást kell indítania a társasháznak.
A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő? Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik. Azonban az elfogadott éves gazdálkodási tervben nem szereplő, rendes gazdálkodás körét meghaladó felújításokról és azok összegéről csak 4/5-ös szavazattöbbség dönthet! A társasházakban történő munkálatoknál, milyen összeghatárnál kötelező árajánlatokat bekérni? Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza. Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz? Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ meghatároz. Mit jelen az, hogy rendkívüli egyszeri befizetés? Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri befizetést rendelhet el. Kit terhel a lakásomban történt dugulás elhárítás költségei? Az attól függ, hogy a csatornavezeték mely szakaszában történt a dugulás.
Amennyiben a közös fő vezetékben, úgy a Társasházat, azonban ha a lakás vezetékében, úgy a lakás tulajdonosát. Ki tud segíteni a problémás szomszédokkal szemben? Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést. Hogyan lehet közös képviselőt váltani? Amennyiben a Társasház a közös képviselő leváltásának feltételeiről az SZMSZ-ben nem rendelkezett, úgy a törvény szerint a közgyűlés bármikor felmentheti, leválthatja. Forrás: