igen, és mivel az oltás nem véd eléggé a fertőzések ellen, hiába fogják beoltani a szomszéd kutyáját is, mindig lesz ürügy lezárásokra, korlátozásokra, oltatlanok táborba zárására.
"basszus, csak egy sima vereség kellett volna, hogy a válságban rákenjünk mindent az ellenzékre, erre megnyertük. A francba.... "
Nem vezetett egyszerű út a ma ismert mRNS-eljárás szabadalmaztatásához. "Volt, hogy Chicagótól Buffalóig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket" – mondta nevetve. Végül nem is az általa alapított céghez, hanem a Modernához és a BioNTech-hez került a jog. Az utóbbihoz "követte" Karikó Katalin is, a koronavírus megjelenése pedig már a BioNTech alelnökeként érte. A módosított RNS-vakcináról először 2017-ben írták, hogy működik, az eljárásra is ekkor figyeltek fel a gyógyszercégek. "2018-ben a Pfizer felkereste a BioNTech-et, hogy az influenza ellen RNS-vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdtük a munkálatokat. Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra. " Karikó Katalin Forrás: Brain Bar Bár a nevét már világszerte ismerik, kevesen tudják, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott. "A kísérletek során majd' 10 évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz. 4 éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán.
Karikó Katalin és Drew Weissman olyan kulcsfontosságú technológia kifejlesztéséhez járultak hozzá felfedezéseikkel, amely a világ első, Covid–19 elleni mRNS-oltóanyaga előállításához vezetett – indokolta a díjkiosztó bizottság döntését a Vaccine Institute (IVI) főigazgatója. Jerome Kim hozzátette: az új generációs vakcina világszerte milliók életét mentette meg. Karikó Katalin és Drew Weissman tudományos érdemei közül kiemeli a laudáció, hogy felfedeztek egy új utat az mRNS módosítására, majd kidolgoztak egy technikát az mRNS lipid-nanorészecskékbe csomagolására. Ezek a kutatási eredmények teszik lehetővé, hogy az mRNS elérje a test megfelelő részét, és beindítsa a szervezet immunrendszerét a betegség elleni küzdelemre. Ez az innováció biztonságossá, hatékonnyá tette az mRNS-t, a használata praktikus, és megalapozott két, SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinát. Mindez hozzájárult a vírus elleni küzdelemhez, a Covid–19-világjárvány megfékezéséhez. A megosztott díjban részesülő Tore Godal, a CEPI egyik létrehozója, jelenlegi tanácsadója munkájával felgyorsította az alacsony jövedelmű országokba a Covid–19 elleni vakcinák szállítását, ezáltal fontos szerepet játszott a globális egészségügyben.
A Wired összeállításában Karikó Katalin munkatársai is megszólalnak, egyebek mellett elmondják, hogy minden tudományos várakozást felülmúlt a Pfizer-Biontech mRNS-alapú Covid-vakcinája kifejlesztésének tempója és eredményessége. Karikó Katalint azonban nem sokkolta a meglepetés erejével a technológia átütő sikere. "Nem rágtuk a körmünket izgalmunkban, tudtam, hogy a vakcinánk mire lehet képes" – mondta a lapnak Karikó Katalin, a Biontech alelnöke a szemléje szerint. A magyar biokémikus 1989 óta dolgozott a fejlesztésen, az ő kutatásai alapozták meg a Biontech és a Moderna mostani Covidvakcina-projektjét, és ő az, aki philadelphiai otthonából a karantén alatt is irányította a Biontech német tudósait is. A brit lap "szenvedélyes, megrögzött kutatónak" írja le, aki mondandóját mindig tudományos adatokkal, dátumokkal, kísérletekkel fűszerezi. Azt írják, hogy Karikót lenyűgözi a gyártás volumene és a tény, hogy már 200 millió embert beoltottak a vakcinájukkal, de türelmetlennek tűnik amiatt, hogy mennyi ideig tartott, mire az mRNS technológia elfogadottá vált.
Az IVI – SK Bioscience Park MahnHoon díjat a Koreai Köztársaságban működő Vaccine Institute nonprofit kormányközi szervezet és az önmagát "az oltóanyag és a biotechnológia globális innovatív partnereként" meghatározó SK Bioscience alapította. Az elismerés az SK Bioscience néhai alelnöke, Park MahnHoon nevét viseli.