Így kezdődik fordítása: Mirabeau-híd… foly a Szajna alant mért is ne szóljon róla a lant Búra öröm örökifjú kaland Szegény magyar nyelv! Foly… nem a dal, a lant szól Keménynél… Vas István fordítása: A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna S szerelmeink Emléke mért zavar ma Mi volt az öröm ráadás a jajra Az utolsó versszakban a napokat hanttal, a szerelmet kalanddal helyettesíti be Kemény. Ettől aztán ez a rész köszönő viszonyban sincs az eredeti verssel. Napokra hetekre hull hull a hant mert sem a múlt nem jön vissza sem a kaland A híd alatt csak foly a Szajna alant Vas István fordításában: Jön napra nap új év válik tavalyra Nincs ami a Szerelmet visszacsalja A pálmát azonban Sánta Zsolt fordítása viszi el, amihez nem kell sem az eredeti vers, sem egy jó fordítás összehasonlításul ahhoz, hogy felmerüljön a gyanú: a fordító sem franciául, sem magyarul nem tud.
A Mirabeau-híd Szerző Guillaume Apollinaire Eredeti cím Le Pont Mirabeau Megírásának időpontja 1913 Nyelv francia Műfaj vers A Wikimédia Commons tartalmaz A Mirabeau-híd témájú médiaállományokat. Paul Rabel mérnök, a híd tervezője A Mirabeau-híd (Le Pont Mirabeau) Guillaume Apollinaire egyik leghíresebb verse. Magyarul Vas István fordításában vált ismertté és igen népszerűvé. Apollinaire a huszadik századi költészet egyik klasszikusa volt. Szinte az egész avantgárddal kapcsolatban volt Picassótól Leger -ig, Bretontól Brassaïig. Ő használta elsőként a szürrealizmus kifejezést. Költészete egyszerű humorral és talányos jelképekkel teli. Gazdag verszenéje következtében művei könnyen befogadhatóak. "A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna... Jöjj el éj az óra verjen Száll az idő itthagy engem" [1] Források [ szerkesztés] A híd maga a Versailles sugárútat a rue Mirabeau-val köti össze. Ahíd híd létrehozásáról szóló döntést Sadi Carnot, a francia elnök 1893. január 12-én hozta meg. A hídat Paul Rabel tervezte.
§ A Mirabeau híd a Mirabeau utcáról kapta a nevét, a neve "csodálatos szép" jelentésű. A híd pedig két partot köt össze, tehát egy kapcsolat. Nem véletlen, hogy a két különbözőséget, két embert összekötő "csodálatos szép" kapcsolat, vagyis a szerelem jelképe. Az egyik utolsó híd, a város széle, mégpedig épp Nyugat felé, ahol a Szajna elhagyja Párizst, és ahol a Nap lebukik a horizont alá, így a messzeség, de az elmúlás is hozzá kapcsolódhat. A híd szerkezete maga is, kicsit oldalra felemelt karokra hasonlít, amelyek a szobroknál fonódnak össze, az egyik szobor maga a "Bőség". A szobrok fölött pedig Párizs címere ("armoiries... " vagy "armes ville de Paris") található. (Érdekesség, hogy az angol arms kar jelentésű. )... "Karunk hídja alatt a Szajna árja"...
Ezen a héten A Mirabeau-híd című versével az elmúlásra és az eljövendőre gondolva Guillaume Apollinaire-re, a 20. század egyik legnagyobb költőjére emlékezünk. Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna S szerelmeink Mért kell gondolnom arra Hogy az öröm nem jöhet csak a jajra Óra verj az éjszakában Megy az idő én megálltam Maradjunk szemközt kéz a kézbe zárva Míg fut örök Szemektől elcsigázva Karunk hídja alatt a Szajna árja Fut a szerelem akár ez a gyors hab A szerelem Az élet vánszorog csak És a Reményben mily sok az erőszak Tűnnek a napok a hetek suhanva Vissza se tér Múlt és szerelem habja (Eörsi István fordítása)
Guillaume Apollinaire vad, féktelen, szenvedélyes és féltékeny volt. Minden időben, minden helyzetben feltalálta magát, kiírta magából érzéseit, gondolatait, az idő múlását. A modern líra klasszikusa volt, aki szinte minden avantgárd irányzattal kapcsolatot tartott, vagy azok előfutára lett, de nem csatlakozott egyetlen csoporthoz sem. Ő használja először a szürrealizmus kifejezést, elsőként alkalmazta költeményeiben az automatizmust és a szimultanizmust. Felújította a képvers hagyományát. Hatása felmérhetetlen a huszadik század lírájára. Guillaume Apollinaire költészete sajátos, egyszerű humorral, ám a jelképekkel és a verszenével átszőtt világát mindenki a maga dallama szerint élvezheti. 1908-ban megismerkedett egy fiatal festőnővel, Marie Laurencinnel, akivel 1912-ig tartó szenvedélyes kapcsolatának emlékét A Mirabeau-híd című verse őrzi. A bánatos sanzonnak ható vers lényegi mondanivalója az idő feltartóztathatatlan múlása, melyet a folyton-folyású víz jelképe erősít: "A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna".
A szent hagyomány szerint Izajás próféta egy mondatban megvilágítja az ökör és a szamár karácsonyi szerepeltetésének okát. Könyve első fejezetében olvasható: " Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászlát; Izrael azonban nem ismer engem, népem nem ért meg. " A betlehemi jászolnál lévő ökör és szamár nem más, mint a hit egyszerű alakjai. Kapcsolódó cikkek
Az eredeti vers: Vrai froid morne de sépulture Traversit les robes de bure De tes parents, tandis que coi Dans la crèche de paille pleine Du boeuf et de l'âne l'haleine Comme un moelleux manteau de laine Te réchaiffait, ô petit roi! Az első sor a fordításban: Csontig ható sír hidegén. Mi hatol csontig? A sír? Természetesen a sír hidege, mint azt Apolinaire írja. Azután: Marha és szamár párája/Belehelte bölcsős jászlad. Két sor, két képzavar. A pára nem tud lehelni, az ökör (nem marha! ) és a szamár leheli ki a párát. Bölcsős jászol nincs, képzavar van. A crèche de paille plein-t a fordító nem értette meg. Egyszerűen szalmával tele bölcsőt jelent. Vörös Viktória a francia nyelven kívül a Bibliá val is hadilábon áll. Marha és szamár párája − írja. Igaz, hogy a francia boeuf szónak az ökrön kívül szarvasmarha jelentése is van, ám a kis Jézus jászlánál a Biblia szerint nem marha, ökör fekszik. Csak emlékeztetőül: A betlehemi jászol évszázadok óta elmaradhatatlan figurája két állat: az ökör és a szamár.
Ahogy korábban az Index is megírta, Friderikusz Sándor 25 millió mínuszban van a YouTube-on indított podcastjével, amiről elsőként a Blikket tájékoztatta a produkció sajtósa, Csenterics Ágnes. A Media1 gyanút fogott a sajtós neve miatt, és utánanézett, létezik-e egyáltalán az információkat közlő hölgy napjainkban. Ilyen néven azonban csak egy televíziós rendezőt találtak, aki tavaly decemberben elhunyt. Felkeresték a Blikk szerkesztőségét is, ahonnan azt a választ kapták, hogy Friderikusz Sándor e-mail-címéről érkezett a nyilatkozat Csenterics Ágnes aláírásával, amit a lapot kiadó Ringier Axel Springer Magyarország sajtóirodája is megerősített. Most elmesélte: így szerezte a pénzét Friderikusz Sándor - Blikk. A Media1 megpróbálta elérni az ügyben Friderikusz Sándort e-mailben és telefonon is, ám nem kaptak választ a megkeresésükre. A tévés végül a saját YouTube-, illetve Facebook-oldalán reagált a megjelent hírekre. A felvételen elmondta, nem érti, miért kezdett oknyomozásba a Media1 főszerkesztője, Szalay Dániel. Azt is hozzátette: Ha van sajtós, akkor sem fog szóba állni vele, mert nem hagyom neki, ha nincs sajtós, a végeredmény ugyanez.
Sokat szenvedtem apámtól, és anyám is, nem akartam látni, hogy anyut kínozza, hogy kihasznál bennünket" - írta Fridi.
A Média1-nek azonban gyanús volt a név, és alapos nyomozásba kezdett, hogy kiderítse, ki is Csenterics Ágnes. Meglepő eredményre jutottak: ilyen néven nem találtak sajtóst, csak egy tavaly elhunyt korábbi televíziós rendezőt. Friderikusz ezt követően egy videós közleményt adott ki, amelyben nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Média1 értesülését, helyette úgy fogalmazott: "ha van sajtós, akkor sem fog szóba állni vele, mert nem hagyom neki, ha nincs sajtós, a végeredmény tulajdonképpen ugyanez. Friderikusz sándor csaladja. " A műsorvezető "nevetséges nyomozómunkának" nevezte a Média1 anyagát, szerinte arról van szó, hogy a Média1 főszerkesztőjével csúnyán összeszólalkozott tavaly, ezért bosszúból most a nyakába öntöttek egy lejárató cikket. Azóta az ügy tovább haladt, és a tavaly elhunyt rendező, Csenterics családja jogi lépéseket fontolgat. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: