Népszavazás Magyarország EU-tagságáról Kezdeményező Magyar Köztársaság Dátum 2003. április 12. Magyarország európai union sportive. Helyszín Magyarország Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Eredmények Választójogosult 8 042 272 fő Szavazatok 3 669 252 db érvényes szavazat 3 648 717 db érvénytelen szavazat 17 998 db Távol maradottak 4 373 020 fő Igen szavazat 3 056 027 db Nem szavazat 592 690 db Igen Nem A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás Magyarország EU-tagságáról témájú médiaállományokat. Magyarországi népszavazások Négyigenes népszavazás (1989) Magyarországi népszavazás (1990) Magyarország NATO-tagsága (1997) Magyarország EU-tagsága (2003) Magyarországi népszavazás (2004) Magyarországi népszavazás (2008) Magyarországi népszavazás (2016) Magyarországi népszavazás (2022) m v sz A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45, 62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83, 76%-a támogatta a belépést.
Tiltott önkényuralmi jelképek használatáért tartóztatták le a Szabad Magyarországért Mozgalom tagjait, akik az Unió 12 csillagát a vörös csillag és a horogkereszt társaságában ábrázolták. [7] Egyes közéleti szereplők is elzárkóztak az EU-csatlakozás támogatásától. [8] Az ellenkampány mindazonáltal sikeresnek mondható, hiszen 2003 januárjában a kutatások az EU-val kapcsolatos várakozások mérséklődését, illetve az ellenszavazók táborának növekedését jelezték. Az EU folyósította a munkahelyeket segítő hitel maradékát Magyarországnak | 24.hu. [9] Hivatalos tájékoztatás [ szerkesztés] A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 elején indította el a lakosság uniós felkészülését segítő telefonos és internetes szolgáltatását. Az EUvonal call center a nagyközönségnek nyújt az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tudnivalókat telefonon és írásban, valamint nagy látogatottságú honlapot üzemeltet. Eredmények [ szerkesztés] A Magyarország EU-csatlakozásáról szóló népszavazás eredménye (2003. ) A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100% A megjelentek száma 3 669 252 fő 45, 62% Ebből érvénytelen szavazat 17 998 a megjelentek 0, 49%-a Ebből érvényes szavazat Válaszok száma százalék Igen 3 056 027 83, 76% Nem 592 690 16, 24% Összesen 3 648 717 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Európai parlamenti választások (Magyarország) Hivatkozások [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az Országos Választási Iroda idevágó honlapja Miért maradt el a vita az EU-csatlakozásról?
Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45, 62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83, 76%-a támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt. Az EU történetének legnagyobb bővítésére 2004. május 1-én került sor Athénban. Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést. Az új tagállamok számára megnyíltak a fejlődés és felzárkózás útjai, a csatlakozás szabaddá tette a határok átjárását, néhány év múlva lehetővé vált a nyugat-európai munkavállalás, továbbá az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Népszavazás Magyarország EU-tagságáról – Wikipédia. Az egységes európai szabályozás jelentősen átalakította a polgárok életét. A 28 tagállamot magába foglaló Unióhoz hamarosan újabb államok csatlakoznak, az integrációs folyamat nem állt le. Ünneplők a Hősök terén Magyarország EU-csatlakozása után, 2004. május 1-jén (fotó: AFP hírügynökség, Kisbenedek Attila – forrás:) A polgárok uniós tájékoztatására számos iroda és intézmény jött létre az EU tagállamaiban.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a kedvező feltételekkel felvehető, hosszú lejáratú hitel formájában folyósított SURE-hitelek segíteni fogják a három tagállamot abban, hogy a koronavírus-világjárványt követően megbirkózhasson a munkahelyek megőrzését célzó közkiadások hirtelen megugrásával. A hiteltámogatásból a három tagállam fedezni tudja a csökkentett munkaidős nemzeti foglalkoztatási rendszerek és a világjárványra válaszul meghozott egyéb hasonló – többek között az önálló vállalkozók számára bevezetett – intézkedések finanszírozásához közvetlenül kapcsolódó költségeket. Az Európai Unió 2020 elején hozta létre a SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő támogatás) nevű finanszírozási eszközt, azzal a céllal, hogy Unió-szerte segítsen megvédeni a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkahelyeket és munkavállalókat. Magyarország európai union nationale. A támogatás a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás szintjének fenntartása mellett egyes egészségügyi vonatkozású intézkedések finanszírozását hivatott elősegíteni.
Az Európai Bizottság 2, 17 milliárd euró hitelt (mintegy 82 milliárd forint) folyósított három uniós tagállamnak, köztük Magyarországnak a koronavírus-járvány miatt megnövekedett munkanélküliség mérséklését célzó uniós program (SURE) keretében; az EU ezzel a hitel teljes összegét átutalta Magyarországnak – közölte a brüsszeli testület kedden. A kedden folyósított összeg a SURE-eszköz forrásaiból nyújtott pénzügyi támogatás nyolcadik részlete, a kifizetések révén Magyarország 147 millió eurót (55, 8 milliárd forintot), Lengyelország 1, 5 milliárd eurót, Portugália pedig 523 millió eurót kapott. Az Európai Bizottság ezzel teljesítette a program keretében Magyarország számára jóváhagyott hitelösszeget. Magyarország és az európai unio. A hiteltámogatás tizenöt éves érvényességi ideje alatt az uniós forrásból ugyanis Magyarország összesen 651 millió euró (mintegy 190 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatásban részesül. Az Unió 2020 decemberében 200 millió eurót, 2021. február elején 304 millió eurót (mintegy 108 milliárd forintot) folyósított Magyarországnak.
2022. 03. 21., hétfő, 12:38 Én vagyok az igazi baloldali képviselőjelölt – állítja Varga Tamás, aki a Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom színeiben indul a választáson Kaposváron. A jelölt nem fukarkodott a kritikával, amikor a magukat baloldalinak valló pártok szóba kerültek. Erős állítással kezdett, mivel tudja alátámasztani, hogy ön lenne az igazi baloldali jelölt? Én vagyok az egyetlen, aki reálisan gondolkodik, és magyar párti, aki egy markáns, versenyképes, ám reális politikai programot, alternatívát kínál a választóknak. A baloldaliság lényege a rendszerkritikai gondolkodás és a társadalmi szolidaritás erősítése, én ehhez ragaszkodom. Az Igen Szolidaritás nem érdekelt a látszatokban, a cirkuszi mutatványokban. Mi a programja, kiket kíván képviselni? A baloldali pártok, miért nem a gazdagok elleni gyűlöletre építik a kampányukat?. Az egyszerű kétkezi emberek és munkások széles rétegeit kívánom képviselni, akiknek a gyurcsányi politika mélységes szégyent és mindennapos csalódást okozott. A mai magyar baloldali rétegeknek egy nemzeti érzelmű, tapasztalt és hiteles emberekből álló erős képviselet kell, amely független az eddigi korrumpálódott politikai hálózatoktól.
Az ellenőrző szerv rámutatott arra, hogy Jakab Péternek a jelentéstervezetre adott észrevételei nem voltak megalapozottak, illetve az ellenőrzés több megállapítását nem vitatta. Ezután a NAV nyomozást rendelt el számvitel rendjének megsértése miatt. Azonban a pártnak nem ez volt a legdurvább ügye: 2017 első felében 331, 66 millió forint összegben tiltott támogatást fogadott el Simicska Lajos üzletembertől, ráadásul az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala után kiderült, hogy Simicska további közel 130 millió forintért 1019 plakáthelyet adott át a Jobbiknak azon adásvételi szerződések szerint, amelyeket a milliárdos vállalkozó két plakátcége, a Publimont Kft. Magyar baloldali bartok 4. és az Euro Publicity Kft. kötött a párttal. Ráadásul a Jobbik akadályozta az ÁSZ ellenőrzésének törvény szerinti lefolyását, ezért az ügyészség nyomozást indított az akkor még Vona Gábor vezette párt ellen. A kisebb baloldali pártok sem tartották be a pénzügyi gazdálkodásról szóló törvényt: a Párbeszéd, az LMP és az MSZP is a jogszabályt megsértve jogi személytől tiltott, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el a 2015–2016-os időszakban, valamint nem volt törvényes a pénzügyi kimutatások elkészítése, így gondok adódtak az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal is, csakúgy, mint az LMP és a Párbeszéd alapítványainál, az Ökopolisz Alapítványnál és a Megújuló Magyarországért Alapítványnál a 2017–2018-as időszakban.
2014-ben és 2018-ban elmondható volt, hogy a Fidesz csakis a saját képére formált választási szabályok és újrarajzolt körzethatárok miatt szerezhetett kétharmados parlamenti többséget, miközben az érvényes hazai voksok felét sem kapták meg. A részrehajló szabályozás, az állampárttá vált Fidesz nyilvánosságbeli brutális túlsúlya és korlátlan financiális lehetőségei változatlanok – nem mellesleg mindez eleve tisztességtelenné és legfeljebb részben szabaddá teszi a választást –, ám 2022-re ennek már következménye az is, hogy a Fidesz-KDNP-re országosan többen szavaztak, mint a többi pártra összesen.
Elméletileg semmi akadálya nem lehett ehát annak, hogy teljes egyetértés alakuljon ki a kérdésben. A fővárosi vezetésnek – a nyugati elkötelezettségüket és a külpolitikai szakértelmüket ismerve – vélhetően nem lesz kifogása az emlékmű eltávolítása ellen. Karácsony Gergely több kerületi polgármester támogatását is megszerezhetné a bontáshoz. Magyar baloldali bartok magyar. Talán most jött el az idő arra, hogy a múltba révedő emlékmű helyett Baranyai szivárványszínű Szabadság szobrát helyezzék el a téren – vagy bármilyen modern képzőművészeti alkotást, amely az LMBTQ-mozgalom névtelen hőseinek emel emléket. Márki-Zay Péter ennél sokkal durvább és veszélyesebb dolgokba is beleállt már Oroszországgal kapcsolatban, többek között még az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget is felvetette. Ez az emlékműdolog ezek után már tényleg semmiség lenne számára, egy vasárnap esti online bejelentkezés alkalmával vésővel és kalapáccsal neki is állhatna elbontani. Irtó nagy siker lenne, mi tutira megnéznénk. A Párbeszéd politikusainak feltételezett CIA-s kapcsolatai valószínűleg repesni fognak az örömtől, ha a magyar fővárosban lebontják a szovjet emlékművet, ezzel diplomáciai botrányt keltve Budapest és Moszkva között.
16 cikk 1/2 oldal Egyedül győzzön a Fidesz–KDNP 2017. november 20. hétfő 06:12 A Horn-kormány egykori minisztere, Suchman Tamás az összefogásra való képtelenséget rótta fel az MSZP-nek, valamint pozitív példaként említette az Orbán Viktor fémjelezte pártvezetést. A magyar baloldali pártok miért nyomatják ennyire az LMBT propagandát? A régi.... Gyurcsány halálos ölelése 2017. november 15. szerda 08:00 Az MSZP lecsúszásával párhuzamosan a Gyurcsány vezette DK 6-8 százalék körüli szintre jött fel, tehát a két párt között immáron csak két-három százalék van. 1/2 oldal
Nem mi mondjuk, ők mondják, ők képviselik. Ők ajánlják azokat Magyarország polgárainak. Tesszük mindezt azért, mert a magyar polgároknak joguk van tudni, mit mondanak, mit képviselnek a politikusok. Vasárnapra tervezett tüntetésüket hiába próbálják meg a sajtószabadság köntösébe bújtatni, amikor éppen ők sértik meg a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos és törvénnyel védett jogát. Az ő számukra – ezt mutatják a sorozatos beavatkozási kísérletek és a fizikai erőszak is – a sajtószabadság csak addig terjed, amíg az ő véleményük jelenik meg, amíg őket szolgálja. Magyar baloldali bartok tv. Magyarország Alaptörvénye a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás jogát minden magyar állampolgár számára biztosítja, és ehhez, valamint a törvény által biztosított szerkesztői szabadság gyakorlásához minden körülmények között ragaszkodni fogunk. Nem akarjuk, hogy visszatérjen az a korszak, amelyben a tiltás, az elhallgatás, a megfélemlítés vagy az ellehetetlenítés eszközét gyakorolták. Nem félünk, nem engedünk, bárhogy fenyegetnek is bennünket!