Sosem voltál nehéz nekem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik hát a lelkem, nőni akar, hogy elérjen, homlokodig, hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé, mint a napfény maga felé, fát, virágot, lombos ágat, - fölemeled az anyádat. Kép: Internet (Eredeti: Claude Monet - Anya és gyermeke) BABA FEJLŐDÉSE HÓNAPRÓL HÓNAPRA Mikor mit tud a babád? Milyen vizsgálatok várnak rá? Érzelmi, értelmi fejlődés csecsemőknél, babáknál, kisgyermekeknél Kattints ide >> [x] hirdetés Címkék: Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek, vers, vers az anyaságról, anya, gyerek Feliratkozás hírlevélre Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre. Kapcsolódó cikkek Vissza az előző oldalra Szakértők ELLÁTÁSOK, TÁMOGATÁSOK KISOKOSA Állami támogatások, kedvezményes nyugdíj, ápolási díj, időskori segély, egyszeri segély, nyugdíjas bérlet, özvegyi nyugdíj... Nézd meg, hogy mik a feltételei az ellátásoknak, támogatásoknak. Legnépszerűbb Webáruház ajánló Videók Így kezeld a hisztit!
Úgy megnőttél, szinte félek - Várnai Zseni versét megzenésítette: Ócsai Zoltán - YouTube
Felntt lettl kicsi Fiam... Várnai Zseni: Úgy megnttél, szinte félek Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál, rám nevettél, nekem ríttál. Mikor késbb nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél, elször csak a kiskertbe, aztán a nagy-idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem érzel, nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnttél szinte félek, már a válladig sem érek, alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi? Sosem voltál nehéz nékem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik hát a lelkem, nni akar, hogy elérjen, homlokodig, hogy felérjen. Siktár Éva: Felntt lettél, kicsi Fiam! Amikor Te megszülettél, ordítottál, majd nevettél, olyan voltál mint egy herceg, kicsi fiam, úgy szeretlek! Cseperedtél, fogtad kezem, azt kérdezted, mi lesz velem? Szerelmes is leszek talán? Mondd meg nékem, édesanyám! Rád talált a drága kislány, csókot lehelsz édes szirmán, nem fogod már az én kezem, helyedet nem otthon leled.
Te döntöd el most a mi nagy sorunk, a te felzúdult bús rabszolgavéred; borítson el a forradalmi mámor, ha hömpölyög a lázadó sereg, mint felkorbácsolt, zúgó tengerár: Most még csak háborog az óceán, s a kevély hajót már tépi, dobálja, mi lesz, ha majd ős medréből kitör, ha úrrá lesz a tenger akarása! Mi lesz, ha minden katonafiú szülőanyjától kap egy levelet, mely lázít, gyújt, vérbeborít: Csodák csodája Várnai Zseni: Csodák csodája Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa, virág, bogár és falevél. Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rám ragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem.
Sosem voltál nehéz nekem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik hát a lelkem, nőni akar, hogy elérjen, homlokodig, hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé, mint a napfény maga felé, fát, virágot, lombos ágat, - fölemeled az anyádat. Kép: Internet (Eredeti: Claude Monet - Anya és gyermeke)
Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál rám nevettél, nekem ríttál. Mikor később nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél. Először csak a kiskertbe, aztán a nagy idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem nézel. Nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnőttél, szinte félek, már a válladig sem érek. Alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi? Sosem voltál nehéz nekem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik hát a lelkem, nőni akar, hogy elérjen, homlokodig, hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé, mint a napfény maga felé, fát, virágot, lombos ágat, – fölemeled az anyádat.
Akkor kezdtem követni mikor még a T th M rcival jártak jegyben meg N emazalánnyal zenélt, azóta 1 évre jut neki 1 pasi meg 1 legjobb barát, mindig mindenkivel örökké tartó szerelem és örök igaz barátság, közös tetkó stb. Aztán mindig hirtelen vége.. Ez a fickó 911 napon át dokumentálta, hogy nő a szakálla, és egyáltalán nem unatkozott közben : HunNews. és jön a kövi, örök körforgás, mert ráadásul a nagy összeveszések után visszaforognak mellé ugyanazok az emberek. Arra vagyok kíváncsi, hogy valaki tudja mi történt velük es Lilivel? A N orbow-s dolog elég nyíltan zajlott, de pl Fanni meg a kocsis fickó aki eljegyezte? Meg a Bala?
- Jöjjön be a következő tanú! Nagy, hórihorgas embert tuszkol be az ajtón a hajdú, széles szíj van a derekán, gavalléros öt csattal. Hímzett halina lóg a vállán, s újdonatúj bocskor kunkorodik a lábain fehér szíjakkal. Nini, ni, hisz ez a Macskási István uram tót csősze, aki engem diákkoromban megzálogolt, mikor a kukoricásukban vadásztam. Szemeim zöldes karikákat vetettek. Elfelejtettem, hogy bírói széken ülök. Nem csoda, hiszen még csak huszonhárom éves voltam. Eszembe jutott fölháborodásom, ami akkor elfogott, mikor a tölténytartómat elvette. Öt éve annak, de egy tekintet a csősz arcára egyszerre elfújja az idők pernyéjét, s a bosszú érzete a régi erővel nyargal át ereimen. Ez a fickó elhatározta, hogy mindenkinek megköszöni a reggeli kávéját, akinek csak egy kis köze volt az elkészítéséhez. Hónapokig tartott, és a fél világot bejárta közben : HunNews. Vézna fiúcska voltam öt év előtt, s mikor meglökött, elszédülve estem hanyatt a földön. - Hogy hívnak? - kérdém tompán. - Vrana Mihály, szolgálatjára - mondá az óriás tiszteletteljesen. - Lépj közelebb. Közelebb jött félénken, ünnepélyesen, mintha a templomban lépkedne. (Bezzeg otthon, a te pusztádon nem féltél, hanem nyers és vakmerő voltál, ugye? )
A józan ember rossz úton is el tud menni, minek annak a jó út és a jó híd. A pörlekedő ember sem érdemel különösebb figyelmet. Mert aki maga keresi a bajt, minek arról azt levenni? Ilyenformán gondolkoztam magam is, s a mondott napon, lecsapva a Gyurgyik-aktákat az asztalra, kirándultam víg cimboráimmal egy közelfekvő fürdőbe, hogy reggel majd újra folytatom a munkát. Azonban olyan jól mulattunk, hogy egy estéből két este lett, no meg egy közbeeső nap. Eszembe se jutott a Gyurgyik-ügy, hanem - és itt egyszerre elsápadtam ijedtemben - eszembe jutott Vrana Mihály. A szerencsétlen Vranát becsukattam tegnapelőtt. És azóta sem nem evett, sem nem ivott, tehát bizonyosan meg is halt. - Hollá, kocsis, fogjon be azonnal, sebes vágtatva siessünk a székvárosba. A barátaim tartóztattak, el nem bírták gondolni mi lelt egyszerre? Ijesztően nézhettem ki sápadt arcommal, megüvegesedett szemekkel, tétova tekintetemmel. - Hagyjatok békét, be kell mennem, minden áron be kell mennem. Az öreg levéltárnok végignézett... - Értjük, domine spektábilis, holdvilág, éjfél, gyors bemenetel... vesszek meg, ha nem menyecske van a dologban.
De mit ér, ha az irodakulcs meg valahol az András hajdúnál volt. Dobogó szívvel, kábultan futottam a város másik végére, ahol az András hajdú lakott: - András, keljen fel gyorsan, keljen fel. - Talán a tatár van a nyakunkon? - dörmögte és a másik oldalára fordult. - Keljen fel azonnal, nagy baj van. - Nono... - szólt félálmosan. - Emlékszik a tót csőszre, akit becsukattam tegnapelőtt? - Az úgysegéljen... Emlékszem bizony. - Tudja-e - kiálték fel -, hogy az már meg is halhatott azóta? - Az ám, persze. Ámbátor csak soha nagyobb kára ne legyen a tekintetes vármegyének. - Szaporán, menjünk kiszabadítani, ha mondom. Egy, kettő. - Ilyenkor? - csudálkozék András. De azért fölkászmálódott, kedvetlenül magyarázva útközben: - Hiábavaló dolog ez, teensuram, mert ha megboldogult, hát akkor úgyis csak holnap temetjük el őkelmét, ha pedig él, hát akkor bizonyosan ő is alszik, s nem fogja szívesen venni... - Menjünk! Menjünk! Az irodából előhozta a kulcsokat, s csendesen, szorult szívvel ballagtunk az udvar hátsó részébe, ahol a börtön volt.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Ha tudni akarjátok 861 volt az egész körzet, 516-an jöttek el azt hiszem, tehát majdnem 60%. Nagyjából 2/3-ad az arány a Fideszes és Ellenzéki szavazatok között, nagyjából 34 Mi hazánk és elenyésző a többi.