Szálláshely leírása A Rákóczi Szálloda Sárospatak belvárosában található. A szálloda 17 klimatizált szobával rendelkezik. A szobák, a mai kor vendégeinek igényeit teljes mértékben kielégítik, hidromasszázs zuhanykabinokkal, színes televízióval és légkondicionálóval felszereltek. Rákóczi szálloda étterem és kávézó sárospatak. A 100 fő befogadására alkalmas éttermünkben megtalálhatók a Bodrogköz és hegyalja jellegzetes ízei és borai, valamint a zempléni hegységre oly jellemző gombafajta a vargányával készült ételspecialitások is. Szakácsaink odaadó munkájukkal teljesíteni tudják a vendégek ízlése szerinti ételek elkészítését. Az idelátogatók mindig pozitív tapasztalatokkal távoznak tőlünk, hiszen a recepción dolgozó hölgyek és a felszolgáló személyzet mindig kedvesek, barátságosak, segítenek a helyi látnivalók és szokások eligazodásában. Mivel a szálloda a fő utcán található szükség volt egy zárt parkoló kialakítására, melyet a szállóvendégek díjmentesen vehetnek igénybe. Kiegészítő szolgáltatásaink még a szolárium és szauna. A város látnivalói gyalogosan is megközelíthetőek, a Rákóczi vár mindössze 5 perc sétára található.
Szakácsai merészen és sokrétűen használják a juhtúrót, az erdei gombákat, valamint a svábosan készített szalonnát és füstölt csülköt. Mivel a várost kettészeli a Bodrog folyó, így hangsúlyt kapnak a különböző halételek is. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Sárospatak a tokaj-hegyaljai borvidék szerves része. Rákóczi Szálloda Étterem és Kávézó Sárospatak - Szallas.hu. Az ételek jellegéhez megfelelő borokat ajánlják, s természetesen megfelelő hőmérsékleten szolgálják fel. Mivel Hegyalján csak fehér bor készül, ezért más borvidékek borait is tartják, mint például a villányi, szekszárdi és egri vörösborokat. Baba- és gyermekbarát szolgáltatások Etetőszék Gyermekétlap Gyerekmenü Sport és szórakozás szolgáltatások Kerékpár kölcsönzés Lovaglás Túrázási lehetőségek Gyógy és wellness szolgáltatások Szauna Szolárium Finn szauna Gyógyfürdő a közelben Sárospatak városát a Bodrog folyó szeli ketté. A Rákóczi Panziótól mintegy 15 perc sétára található a hajókikötő, ahonnan sétahajózásra van lehetőség: Sárospatak-Tokaj-Sárospatak útvonal kellemes, egész napos programlehetőséget kínálnak.
A szálloda 17 klimatizált szobával rendelkezik. A szobák, a mai kor vendégeinek igényeit teljes mértékben kielégítik, hidromasszázs zuhanykabinokkal, színes televízióval és légkondicionálóval felszereltek. A 100 fő befogadására alkalmas éttermünkben megtalálhatók a Bodrogköz és hegyalja jellegzetes ízei és borai, valamint a zempléni hegységre oly jellemző gombafajta a vargányával készült ételspecialitások is. Szakácsaink odaadó munkájukkal teljesíteni tudják a vendégek ízlése szerinti ételek elkészítését. Az idelátogatók mindig pozitív tapasztalatokkal távoznak tőlünk, hiszen a recepción dolgozó hölgyek és a felszolgáló személyzet mindig kedvesek, barátságosak, segítenek a helyi látnivalók és szokások eligazodásában. Mivel a szálloda a fő utcán található szükség volt egy zárt parkoló kialakítására, melyet a szállóvendégek díjmentesen vehetnek igénybe. Kiegészítő szolgáltatásaink még a szolárium és szauna. A város látnivalói gyalogosan is megközelíthetőek, a Rákóczi vár mindössze 5 perc sétára található.
A második halál nem az embert, a hazában élő honfitársat érinti, hanem a nemzetet. A költő egy még el nem döntött jövő elé állít minket. Vagy egy jobb kor fog jönni, ahol imádság epedez az utódok ajkán, vagy a nagyszerű halál, amit nemzethalálnak értelmezhetünk. A keserves múlt megjelenése a Szózatban A szózatot gyakran szokás összevetni Kölcsey Ferenc Himnuszával. Mindkettőben megjelenik a múlt. Vörösmarty Mihály: Szózat I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Megfigyelhetjük, hogy míg a Himnuszban a történelem negatív motívumai is megjelennek, addig a szózatban, főként a történelem pozitív eseményeit sorakoztatja fel a költő. Szentek, kik ezer év után is ismerősek lehetnek, apáink, kik feláldozták magukat, hogy mi itt élhessünk. Árpád és hadai, kik először harcoltak a magyar földért. A rabigát összetörő Hunyadi. A szabadság véres zászlója egyértelműen reflektál a költő saját korára, amikor újra rabigába, elnyomásba kényszerült a magyarság. Az elnyomó ezúttal, természetesen a Habsburg-ház és Bécs. Ez többek között egy olyan pontja a műnek, amely saját korában hazafiassá a másik oldalról pedig lázítóvá tette.
A szabadságharc bukását követő versek egyike A vén cigány. A húzd rá cigány kifejezéssel önmagát biztatja alkotásra a lírai én. Optimista üzenete: Lesz még egyszer ünnep a világon! Ezzel szemben az Előszó a költő halála előtti reménytelen hattyúdal. Ennek ellenére Vörösmarty lelkesítően tudott hatni nemzedékére, s joggal állhatott korának nagyjai élére. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. osztálya számára, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001, 196-199. o. és 207-224. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006, 308-313. és 324-344. o.
1937-ben együtt alapították az Athenaeum című folyóiratot. 1836-ban hívták életre a Kisfaludy Társaságot, és A Pesti Magyar Színház is a támogatásuk által nyithatta meg kapuit. Vörösmarty 1830-tól az Akadémia rendes tagja lett. A kor legszínvonalasabb folyóirata, a Tudományos Gyűjtemény, Koszorú című mellékletét szerkesztette. A nyelvújításban nyelvtaníróként és szótárszerkesztőként vett részt. 1842-től a Nemzeti Kör alelnöke. Célja, hogy az ország modernizációs programját képviselje. A költő első témái között gyakran fordul elő az álom motívuma, amit a halállal is azonosít. Vörösmarty Mihály: Szózat – Érettségi 2022. A Szép Ilonka című elbeszélő költeménye 1833-ban született. A műből Mátyás király és Ilonka szomorú szerelmi históriáját ismerhetjük meg. Vörösmarty a 30-as években lett a haza elsőszámú romantikus költője. Műveiben újragondolja a felvilágosodás kérdéseit. Az 1839-es Guttenberg-albumba című epigramma tanulsága, hogy az emberiségnek még nincs oka ünnepelni. Ehhez hiányoznak a feltételek: a béke, a valódi felvilágosult szellem és tudományosság, az emberek közötti egyenlőség.
Hiszen sokat add nekünk, és hűségünkkel, odaadásunkkal adózzunk azért, amit kapunk a hazától. Az utolsó sorban nem történik változtatás. Nyomatékosít a mű. Az emigráció nem megoldás. A kitartás a legfőbb erkölcsi döntés, bármilyen legyen is a sorsunk. Végezetül Összeségében a Szózat a nemzeti identitásunk egyik fontos eleme, amelyet érdemes ismernünk és a lehető legpontosabban értelmeznünk. Vörösmarty egy olyan korszakban írta a művet, amelyben a mai szabadság még csak merész vágy volt és a nemzet halála is bármikor bekövetkezhetett. A mű fontosságát pedig jól mutatja, mennyire gyakori elem ballagásokon, ünnepélyeken.
Ez a belső vita adja a Szózat érvelésének igazi hitelét. A haza az egyes ember számára életének értelmet adó kerete. A bölcső és a sír metaforák azt kívánják kifejezni, hogy az ember részére a "nagy világ" nem adhat otthont. Vörösmarty a Himnusz Istenével szemben a Sorsot, a Végzetet említi, ám nem ezt elfogadva, hanem ezzel szembeszállva kell élnie és halnia az embernek. A 3-5. strófa ezt, az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A Vörösmarty korában is régiesnek tűnő igealakok (küzdtenek, elhulltanak) használata ünnepélyes komolyságot ad a műnek. A jelen a múlt egyenes folytatása, s a 7. versszaktól a jövő dominál. A népek hazájához, a nagyvilághoz lebbez fel később a költő igazságszolgáltatásért. A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak indulatai. Ha van vallásos motívuma a költeménynek, akkor az a 10. strófában található: százezrek imádsága száll egy jobb korért Isten felé. Ezzel szemben rögtön megjelenik a megsemmisülés romantikus képekben festett látomása, a nemzethalál víziója.