A Pannónia Általános Iskola századfordulós meglévő épületének rekonstrukcióját és a kortárs felfogást tükröző kétszintes tornatermi szárnnyal történő bővítését az Archikon Kft. tervezte. vezető tervezők: Nagy Csaba, Horváth Balázs - Archikon Kft építész munkatársak: Pólus Károly, Debreczeni András, Bagó Bernadett belsőépítészet: Göde András, Kéry Balázs a tervezés/építés éve: 2007-2008/2008-2009 fotó: © Bujnovszky Tamás A meglévő épület 1911-ben épült Schulek János tervei alapján. Az akkoriban épült városi iskolaépületekhez hasonlóan ezt az épületet is szigorú rend jellemzi. Pannónia általános iskola budapest budapest 20 keruelet. Külön bejárat volt a fiúk és lányok részére az épület két oldalán szimmetrikusan. A tantermek nagy, több mint 4 méteres belmagassággal épültek és oldalfolyosóról közelíthetők meg. A rekonstrukció során az építészek egységesítették a közlekedőterek és a tantermek rendszerét, megszüntették a korábbi átépítések elavult megoldásait, az alagsorban és a földszinten a padlószinteket mindenütt azonos magasságra emelték. A régi épület arculata megmaradt, a tornatermi funkciók az új épületrészbe kerültek.
Az alsó tornaterem 500, a felső 600 négyzetméter alapterületű. A csarnokba külön bejárón át, de az iskola felől is be lehet jutni. Az építészek meg sem kíséreltek a régi épületet utánzó homlokzatot kialakítani, annak hangsúlyosan ellenpontot képező, modern külsőt álmodtak meg a csarnoknak. [3] Az új épületszárny tetején tetőkertet alakítottak ki. Az átépítés egy része arra irányult, hogy a század elején meginduló koedukált képzéssel egybenyitott fiú és lányiskola utódja, a mai iskola végre egy megfelelő egységes főbejáratot kapjon. A középső bejárat ugyanis a két oldalsónál dísztelenebb, a vele szemben álló lépcsőház pedig jóval keskenyebb volt, mint az oldalsó kapuknál. A bejárat mögött kellő tér sem volt egy megfelelő fogadóteremhez. Pannónia általános iskola budapest budapest. A főbejáratnál ezért egy aulát alakítottak ki. Emellett a két régi tornatermet átépítették, az emeletit színház- és rendezvényteremmé, a földszintit a szárny bepincézésével együtt magasságában kettébontották, és termeket alakítottak ki benne. A szárny folyosóihoz szintben illeszkednek a tornacsarnok emeletei is, az alagsorról az alsó, az első emeletről a fölső terembe lehet bejutni.
Haba Péter: Megnyugtatóan ismerős - in:, 2010. április 21. Pálinkás Edit: Szabad mozgás - in:, (a Magyar Építőművészet cikkének rövidített változata), 2009. május Megújulva kezdi a tanévet Budapest egyik legszebb iskolája - in, 2009. szeptember 01. Kálmán Attila: Pannónia jutalma Budapest Építészeti Nívódíj - in: Népszabadság, 2009. Pannónia Általános Iskola (Újlipótváros) – Wikipédia. december 21. (). Nyomtatott: Haba Péter: Megnyugtatóan ismerős - in: Octogon 2010/2, 59-61. o. Pálinkás Edit: Szabad mozgás - in: Magyar Építőművészet 2009/5, 404-41. o. Díj: Budapest Építészeti Nívódíj, 2009 Adatok: megbízó: Bp. Főv. XIII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala alapterület: 7373 m 2
A magyar lovasok ezután oldalba támadták a két tűz közé került török lovasságot. Közben a Kapisztrán vezette különös roham elérte a török vonalakat. Ekkorra az egész magyar sereg kiözönlött a várból és csatlakoztak a harcolókhoz. Mindezek a váratlan fejlemények megmagyarázhatatlan bénultságot és tehetetlenséget okoztak a törökökben és menekülni kezdtek. A kereszteseknek így sikerült elfoglalniuk a török tábort. A magyarok éjszakára visszatértek a várba, újabb támadásra számítva. A törökök azonban az éjszaka leple alatt teljesen kiürítették a környéket és a legyőzött szultán valamennyi megmaradt haderejét hazarendelve visszavonult Konstantinápolyba. A nándorfehérvári diadalhoz hasonló méretű győzelmet addig egyetlen keresztény sereg sem aratott a szultáni seregek felett. A győzelem után az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. A pápa a keresztesek győzelmi örömhírére rendelte el az Úr Színeváltozása ünnep bevezetését a katolikus egyházban. Azóta a nándorfehérvári diadal emlékét őrzi a déli harangszó, melyet a török ellen harcolók megsegítésére rendelt el a pápa a nándorfehérvári diadal előtt néhány héttel.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Ünnepek és hétköznapok 2020. 07. 23 | olvasási idő: kb. 7 perc A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben bekebelezte Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat nyitó Nándorfehérvár ellen.
Dugovics Titusz horvát vitéz ekkor magával rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró törököt. Július 22-én a keresztesek egy kisebb csapata átgondolatlanul nekirontott a török erőknek. Hunyadi csapatai csatlakoztak hozzá. A nagy harcban a török tüzérség ágyúi különösebb őrizet nélkül maradtak. Ezt vette észre Hunyadi, és elfoglalta az ágyúkat. Kis idő elteltével a törököket már saját ágyúikkal lőtték. Július 23-án hajnalban a várvédők látták, hogy a szultáni sereg az éj leple alatt elmenekült. A déli harangszót eredetileg azértrendelte el III. Callixtus pápa, hogy imádkozzanak az Európára rátörő török veszély miatt. A déli harangszó máig megmaradt, ami a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre. Bővebben: ándorfehérvári_diadal Részletes leírás a 1456. július 22-ei nándorfehérvári csatáról: Cikkajánló: világnapok és ünnepek
III. Callixtus pápához augusztus 6-án érkezett el a hír, örömében azt a napot, urunk színeváltozásának napját az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette. Rendelkezett arról is, hogy a kiszabott imádságokat immár ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el e hívek. Déli haragszó 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a "déli harangszóra" való felhívás, ez azonban nem felel meg teljesen a valóságnak. Ezt a hiedelmet az események kronológiája is cáfolja: II. Mehmed hadai ugyanis csak három nappal a pápa felhívása után, július 2-án kezdte meg Nándorfehérvár, 20 napig tartó ostromát. Hunyadi János, Szilágyi Mihály, és Kapisztrán János vezetésével július 22-én a védők győzedelmeskedtek. Ez idő alatt a bullát még Itália földjén sem hirdették ki, tehát az Európa nagy részére a győzelem hírével egy időben, vagy azután érkezett meg.
Ezt nem csak a szultánnak tulajdonított nagyravágyó kijelentés nyomán lehetett sejteni, hanem így diktálta a józan ész is: ha Mehmed elszánta magát Magyarország meghódítására, akkor fő erőinek biztosítania kellett a víz és élelem megfelelő utánpótlását, aminek legcélszerűbb útvonala a Duna volt. Nándorfehérvár nélkül a szultán kockáztatta volna egy ilyen hadjárat sikerét, hiszen a folyó lezárásával seregét könnyűszerrel kiéheztették volna, emellett a város elfoglalása jóval több előnnyel kecsegtetett, mint, mondjuk, egy erdélyi betörés. Nem véletlen, hogy az 1521-es, sikeres török ostrom később a magyar védelmi vonalak összeomlását eredményezte. A Nándorfehérvárban rejlő lehetőségekkel II. Mehmed is tisztában volt, ezért 1456. július 4-én ostrom alá vette a Száva és a Duna találkozásánál fekvő várost. A szultán a Konstantinápolynál szerzett tapasztalatok nyomán a várvívás első napjaiban mozsárágyúira hagyatkozott, hogy kímélje erőit a felesleges áldozatoktól. Ebben az időszakban Európában az oszmánok rendelkeztek a leghatékonyabb tüzérséggel, így nem túlzóak azok a török és itáliai hadijelentések, miszerint a bombázások szinte a földdel egyenlővé tették a vár falait.
Az Oszmán Birodalom erejét, elszántságát és főleg hatalmi ambícióit mi sem példázza jobban, mint II. (Hódító) Mehmed szavai, miszerint reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani. Ennek szellemében a kor legerősebb – egyes beszámolók szerint 150 ezer fős – hadseregével 1456. július 4-én ostromgyűrűbe zárta Nándorfehérvár várát. A várban Szilágyi Mihály mindössze hétezer védővel nézett farkasszemet a szultáni haddal, szinte reménytelenül. Mehmed 200 hajóval védőzárat vont a vár köré, hogy megakadályozza felmentő sereg bejutását, miközben rommá ágyúztatta Nándorfehérvár falait. Hunyadi János 12 ezer katonával érkezett Szilágyi segítségére, hamar felfedezte az ostromlók hibáját: nem szállták meg a Duna és a Száva túlpartját. Hamar ki is építette állásait a folyók mentén, július 14-én megsemmisítette a hajózárat, és bejutott a várba. A védők létszáma azonban még így is eltörpült a támadókéhoz képest, főleg hogy a török hadvezetés itt is jól bevált taktikáját alkalmazta.