KOMOLYAN GONDOLJA: Gattyán György / a Friderikusz Podcast 31. adása - YouTube
Igenis digitalizálni kell Magyarországot. Ő személy szerint sziklaszilárdan hisz a digitalizációban. A digitalizáció korunk gőzgépe vagy dízelmotorja. Digitalizáció általi rendszerváltásra lesz szüksége Magyarországnak. Gattyán györgy friderikusz sándor élete. A digitalizáció lehet a kulcsa az ország felemelkedésének. A digitalizáció eszköz lehet a változásra. Digitalizáció, Világ, Stádium Bár a szupergazdag vállalkozót a műsorvezető kitartóan faggatta, Gattyán György egyelőre viszonylag kevés konkrétumot árult el terveivel, illetve saját politikai szerepvállalásával kapcsolatban. Ami azonban konkrétumként kiderült, hogy a Docler-tulajdonos keresi a társakat. A bizonyos Gattyán-féle mozgalom jelenleg állást kínál 106 képviselőnek az ország 106 választókörzetében. "Most az a terv, hogy felépítek egy kampányt, és majd kiderül, hogyan reagál rá a társadalom" – fogalmazott Gattyán György az interjúban, és hozzátette: nem gondolja, hogy ő egy második Széchenyi lenne, ám szívesen odaáll a mögé, aki ma változtatni szeretne Magyarországon.
Bige László esetére reagálva Gattyán elmondta, távolságtartással követi az ügyet, mivel személyesen nem ismeri Bige Lászlót, szerinte az, hogy a műtrágyakirály igyekszik pártállást találni, az ő saját magánügye. Friderikusz a műsor második felében arról kérdezte az üzletembert, megfordult-e valaha a fejében, hogy a rendszer leváltására törekvő politikai ellenzéket milliókkal, esetleg milliárdokkal megtámogassa. – Ez egy érdekes kérdés, hiszen mire váltanánk le, mit? Úgy gondolom, hogy senkit nem kell leváltani, mivel a mandátum lejár. Gattyán györgy friderikusz sándor kórház. Ha a magyar társadalom minél több alternatíva közül választhat, akkor végre tudnak dönteni, hiszen most az egyik múlt helyett választhatja a másik múltat, ami nem egyszerű – vélte Gattyán. Az üzletember szerint a világ húsz-harminc év alatt sokat változott, a két politikai oldal vezetői egy régi politikai rendszerben szocializálódtak, amely ma már nem állja meg a helyét. Friderikusz felhívta Gattyán figyelmét arra, hogy a Legnagyobb Vállalkozás néven indított mozgalma nem igazán politikai célokat tűzött ki maga elé, hanem a digitalizáció által kínált előnyökre hívja fel a figyelmet.
A Centrál Kávéház immáron megint az lehet, ami mindig is volt, megtartva a tradíciókat, a jelen trendjeit követve építették újra. Az újra épített gaszrtonómia, a kávéház étel és italválasztéka, teljes mértékig belesimul a jelen elvárásaiba, ezzel roppant széles közönség számára nyújtanak felejthetetlen élményt. Régi értékek, megújult, de korhű enteriör A korhű bejáratot visszaállították, így mikor belépünk valóban egy Grand Caféban érzhetjük magunkat az első perctől kezdve. Megújult a teljes padozat, és egyedi tervezésű térelválasztó elemek is helyet kaptak. Egy nagy közösségi körkanapé és ahhoz illeszkedő dohányzóasztalok szolgálják azok kényelmét, akik elsősorban kötetlen beszélgetésekre térnek be. A náddal együtt a Balatont is kiirtják: eszement ütemben nő az illegális építkezések száma : hungary. A beltér meghatározó hangulata az eklektikus és szecessziós formavilág. Az ehhez tartozó tárgyi kultúra is megjelenik a kávéházban, így írógépek, könyvek, íráshoz használt eszközök, klasszikus kávéházi márványasztalok, korabeli thonett székek. A korábbiakhoz képest világosabb lett a beltér, ennek célja a könnyedség, fesztelenség érzésének javítása.
Nem tesz semmit, majd a birkák összehúzzàk magukat a még nem NER-tulajdon partszakaszokon. NERtársak az első osztályú állampolgárok, a többi csak másodosztály, nekik nem jár semmi. Se normális egészségügy, se normális oktatás, semmi. Imádják ezt a birka magyarok, mert azt hiszik, hogy ők majd ezt is kijátszák valahogy.
Ezek korai, nagy méretű olajképek. – Úgy gondoltuk, hogy az 1950-es évek végén, illetve az 1960-as években készült alkotások a fiataloknak is érdekesek lehetnek. Kordokumentumnak számítanak, megismerhető általuk Fehérvár régebbi arca. Ám mivel a kiállítás három részből áll, ezért követhetők a különféle stíluskorszakok is. Az 1980-as, 1990-es években például a város történelmi múltjához kötődő témákat dolgozott fel a művész, különleges módszerrel. James Blake – A popzene ütőere és vérkeringése | Hangfal. Ugyanis ezek közül a képek közül több olyan, mintha megkopott freskó lenne, persze ezek olajképek, de nem véletlen a freskó hatás, hiszen a mester ifjúkorában freskófestéssel is foglalkozott. Ezzel úgymond keretessé vált az életmű. – A köztes időszakban leginkább semleges, közönség által is szeretett, lakásokba való témák felé fordult: sokszor a Velencei-tavat, a Balatont ábrázolta. Ezekből azonban csupán egy munkát választottam, mert akár külön kiállítást is lehetne belőlük csinálni. Az életmű legnagyobb részét tehát ez a tárlat nem reprezentálja, viszont számos egyéb különlegesség tekinthető meg.
Az emlékezők közé tartozik a maroshegyi Tóth Mária is, aki azonban személyes ismeretségünk okán itt osztotta meg velünk emlékeit nagybátyjáról, akivel haláláig tartották a kapcsolatot. Tóth István Mária édesapjának egyik testvére volt. "Közvetlen teremtés" – az unokahúg e szavakkal jellemezte nagybátyját, akitől gyerekként több szép mesekönyvet kapott ajándékba, később pedig a középiskolai felvételinél is segítette a rajzolás kapcsán. Mint képzőművészt, alkotót akkor fedezte föl magának, amikor egy 1970-es évekbeli költözéskor egyszerre látta sok képét. S mivel az egyik nagyon megtetszett, M. Tóth azt neki is ajándékozta. Amikor pedig az 1980-as években felújították Máriáék szülői házát, a művész egy adag festménnyel állított be hozzájuk, mondván: ezekre a fehér falakra kell egy kis szín. Így aztán Mária családja esztétikus M. Tóth-képek között élhette a mindennapokat, s ezek a – családtagokat is ábrázoló – munkák még mindig a ház falait ékesítik. Az emlékezés folytatódik: április 14-én, csütörtökön 16 órakor a maroshegyi Gárdonyi Géza Művelődési Házban M. Tóth grafikáiból nyílik kiállítás, április 19-én, kedden 17 órakor pedig a Jókai utcai emléktáblánál koszorúznak.