A Hellinger féle családállítást kétféle módon lehet elvégezni: csoportban vagy egyéni ülés keretén belül. Az utóbbit nevezzük egyéni állításnak. A családállítás hagyományosan csoportban történik, de egyéni állítás is lehetséges. Ebben az esetben az állításon csak az állítást vezető és a kliens vannak jelen. Csoportos állítás esetében az egyes családtagokat a jelenlévő emberek képviselik, egyéni állításban erre a célra különböző tárgyakat használunk (pl. kövek, párnák, bábuk, fehér vagy színes lapok). Az egyéni állítás rövidebb idő alatt elvégezhető mint a csoportos családállítás. Az ülés általában 1, 5 órát vesz igénybe. A csoportos állítással szemben könnyedséget jelenthet az is, hogy a problémát nem kell 5-12 másik ember előtt megosztani, hanem csak az állítást vezetővel. Majd a családállítás után lehetőség van megbeszélni az állításban feljött érzéseket, meglátásokat az állítást vezetővel. Mi az a családállítás 7. (A hagyományos családállításban erre nincs lehetőség). Az egyéni családállítás hasznossága sokrétű: Hasznos lehet például párkapcsolati problémák, függőségek, gyermektelenség, ismétlődő, elhúzódó betegségek, feldolgozatlan veszteségek, munkahelyi problémák, szülő-gyerek kapcsolati problémák, nehéz élethelyzetek során vagy akár depresszió kezelésében is.
Mindent megteszünk magunkért és szinte semmit a közösségért. Régen ez éppen fordítva volt. Az egyes ember szinte semmit sem ért, a család, a céh, a közösség, az egyház, a rend számított. Az élet és a halál összetartozik, és aki helyesen viszonyul a halálhoz, egyben az életét is szolgálja. Aki fél a haláltól, az élettől is fél. Aki teljes szívvel elfogadja az életet a mélypontjaival és csúcspontjaival együtt, az a halált is békével fogadja. Évek óta szeretnék, mégsem jön össze a baba - Megyeri Csilla őszinte vallomása. A tudat számára a halál ijesztő lehet, de a léleknek nem az. Az élők és a holtak érzelmileg szorosabban kötődnek egymáshoz, mint azt gondolnánk. "A fájdalom gyógyít és lehetővé teszi az új kezdetet. " * Thomas Schäfer Az igazi segítség – Családállítás A modern tudat problémái által a lélek szenved, és nagy szüksége van a segítségre. Az általános és háziorvosok arról panaszkodnak, hogy rengeteg beteggel tulajdonképpen, csak beszélgetniük kellene, mert panaszuk lelki eredetű. Felírják hát a nyugtatókat, antidepresszánsokat, amik nem segítenek és ráadásul súlyos mellékhatásokkal is járnak, mert valójában többre nincs idejük.
Hajlamosak vagyunk erre visszavezetni étkezési zavarainkat, erőtlenségünket, párkapcsolati zavarainkat. Sajnos fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy gyakran tőlünk független tényezők befolyásolják pszichés állapotunkat. Ezek megértése, feltérképezése és a rájuk zajló megfelelő reakciók elsajátítása rendkívül fontos ahhoz, hogy ne függőségekben, pszichés problémákban találjuk meg a kiútnak vélt magatartást. Néha valóban nem kellemes szembenézni a szüleinkkel kialakult konfliktusokkal. Családfelállítás – Wikipédia. Nehéz lehet visszaemlékezni olyan eseményekre, melyek akár évtizedek múltával is élénken élnek bennünk. Ahhoz azonban, hogy sikerüljön megérteni pszichénk mozgatórugóit, nélkülözhetetlen a belső munka. Ennek érdekében a megfelelő szakember felkeresése is hasznos támogatásnak számít. Írta: Kiss Anita Forrás:
Az egyéni családállítás menetéről itt írtunk bővebben.
Bíró László József élete () Bíró László munkássága () Feltalálóink (feltalá) A golyóstoll felépítése Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Bíró László József találmánya túlzás nélkül felforgatta a világot. Hetvenöt éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában a magyar Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani őket, ami írás közben nem túl kényelmes. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
Betûk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sûrûn elakadtak. A sikertelen modellek sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a mûködés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll elõállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, melyeket 1939-tõl már nem Magyarországon végzett, ugyanis az elsõ zsidótörvény elfogadása után jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Elõször Párizsban, végül Argentínában telepedett le. Ez idõ alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és "Exakt" néven forgalomba hoztak egy tintával tölthetõ golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idõ eltelte után beszáradt. Argentínában történt letelepedése után - megfelelõ módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelzõ festéket alkalmazott.
Mígnem jött Bíró László József, aki hivatalosan 1938-ban jelentette be szabadalmát. A golyóstoll továbbfejlesztésére irányuló kísérleteit már külföldön folytatta. Ennek egyik legfőbb oka az akkor életbe lépő, zsidókat korlátozó intézkedések voltak. Bíró is érintett lévén Franciaországba emigrált. Feltételezések szerint itt ismerkedett meg egy argentin úriemberrel, akinek tanácsára Argentínában telepedett le. Ez az úriember Agustín P. Justo argentin elnök volt. 1940-ben érkezett meg új hazájába. Kísérleteit folytatva öntvényrepedést jelző festéket használt golyóstolla feltöltéséhez. Argentínában benyújtott találmánya 1943-ban kapott szabadalmat – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében, – a golyóstoll tömeggyártása pedig két évvel később kezdődött el. A megbízható és karbantartást nem igénylő golyóstollak egykettőre átvették a töltőtollak helyét, s az 1960-as évektől a világ minden táján, a Föld minden országában használatos eszközzé váltak. Világhírű találmánya mellett említsünk meg még egyet, mely kevesebb sikert hozott megalkotójának.
A legnagyobb golyóstollgyártó a BIC francia konszern lett. A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, a százmilliárdodik darabot 2006-ban adták el, egy példányát a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is kiállították. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke. Bíró László választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik. Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját. A golyóstoll történetének kalandos históriájáról 2001-ben Moldova György írt könyvet, A végtelen vonal címmel. Manapság szinte minden tollban speciális felületű golyó van, amely apró lyukakat tartalmaz, így jobban képes szállítani a tintát.
1938-ban Párizsba távozik családjával, majd az argentin elnök meghívására Argentínában települ le. A golyóstoll feltalálását számtalan legenda lengi körül, ezek közül az egyik egy olasz újságban jelent meg: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete. Bíró 1975-ben megjelent önéletrajzi regényében nagyon tetszetősnek nevezi a történetet, és rögtön el is meséli a találmány születésének valódi hátterét: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron. " A prototípusok írásra még alkalmatlanok voltak, a nem megfelelő golyócskák akadoztak, betűket nem tudott írni a használója.