Kellemes böngészést és szép kreatív napot kíván: A Mindy csapat
Karácsonykor együtt ünnepel a család. Ez a legmeghittebb ünnep. Karácsonyi dekoráció a világon mindenhol létezik. Ezek a dekorációk és a szokások az egyes országokban nagyon különböznek. Oroszországban Nagy Péter vezette be a fák díszítését az 1700-as években egy európai körútja után. Vidéken általában egyszerűbben öltöztették fel a fákat: gyümölccsel és házi díszekkel, míg a városokban káprázatos díszekkel és szalagokkal látták el. A hagyományos karácsonyfa Szlovákiában általában gyertyával, dióval, almával, mézeskaláccsal díszítettek. A modernebb fákon már megtalálhatók az üvegdíszek. Szlovéniában, a múltban, még általában a szarufákról lógtak dióval, gyümölccsel díszített faágak, kisebb fák. Az I. világháború után kezdtek megjelenni a mai díszített fák, ekkor kezdték jobban a lakást is ünnepi dekorációval ellátni: girlandok, koszorúk, tálakban alma, dió, mogyoró. Készítsünk karácsonyi falut | Kreatív Percek. Ukrajnában a hagyományos karácsonyfadíszek a műpók és műpókháló, csillagok. Mivel nagyon szegények voltak, nem tudtak mással díszíteni, úgy tartották, hogy reggel pókot találni a fán szerencsét hoz.
Az öntudatos és büszke amerikai vidékiek legtöbbje ma is kék-fehér-pirosba öltözteti fáját. Persze ők nemcsak karácsonykor büszkék hovatartozásukra, a szürke mindennapokban is: a vidéki otthonok is ilyen színben pompáznak leginkább. Hagyományos lengyel szokás szerint a régi lengyelek az erdőből kivágott fácskát, ágat fejjel lefelé lógatva akasztották a gerendára. A gyerekek és nők almával, dióval és papírral díszítették az ágakat. A városiak kristály és üveg díszeket is felhasználtak. Krakkóban miniatűr fa bábszínházakat használtak díszítésre (szopki). Karácsonyi falu dekoráció házilag pálinkával. A litvánok esküvők és egyéb ünnepek alkalmával is szalmával díszítették helyiségeiket. A 60-as években terjedt el a karácsonyfák szalmadíszekkel való dekorálása. Sokszor a törékeny szalmákat fehérítették is. Ma már a szalmadíszeket felváltották a jellemzően fehér szívószál díszek, kitartanak több évig is. Csehországban viszonylag újkeletű a karácsonyfák felöltöztetése. Az 1800-as években édességekkel, gyümölcsökkel, fa díszekkel, mézeskaláccsal dekoráltak.
A 16. században már volt díszített karácsonyfa Németországban. A díszek gyümölcsök, papír virágok, mézeskalács, viasztárgyak voltak. Egy német kis falu – Lauscha tekinthető az első kézzel készített üveggömbök hazájának. Már a 19. század elején elkezdték itt családi vállalkozásban készíteni ezeket a csecsebecséket. Családi üvegfújó nappali a 19. század közepén Lauscha-ban
Próbál felülni…" Általában nem idézek fülszövegekből, ezúttal is csupán egyetlen, a kiadvány lényegét tökéletesen összefoglaló mondatot: "Most azonban az ő személyiségének árnyalatai jelennek meg ebben a különleges fényképalbumban, melynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. " Valóban az árnyalatok könyve ez, hivatásos irodalmárok és irodalombarátok örömére és épülésére. A borítókép Gink Károly költői szépségű felvétele. ( Gurul a sok-sok pillanat – Szabó Magda élete képekben, összeállította Jolsvai Júlia, szerkesztette Tasi Géza. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018) Petrőczi Éva Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2019. február 3-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
A gazdag életmű 52 könyvet számlál, legutóbb 2005-ben jelent meg Szüret címmel verseskötete és A macskák szerdája című dráma, s tavaly adták ki összegyűjtött hangjátékait Békekötés címmel. Műveit 42 nyelvre fordították le. Az írónő 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2001-ben Corvin-lánc kitüntetést kapott. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó (1987) című regényéért, ugyanabban az évben Prima Primissima díjat kapott. Idén a Katalin utca című művéért a legjobb európai regény jutalmazására alapított Cévennes-díjat kapta meg. A Magyar Televízió A nagy könyv című műsorában Szabó Magda négy könyve is bekerült a 100 legnépszerűbb alkotás közé, s az Abigél bejutott a hármas döntőbe is. Szabó Magda 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült.
"Az élet minden borzalom ellenére gyönyörűséges, és minden gyönyörűség között a legszebb, legédesebb az ifjúság. " 100 éve született Szabó Magda író, műfordító, költő, a magyar irodalom egyik legendája. 1917. október 5-én született Debrecenben. Apja kisnemesi családból származó városi tanácsos, nagyműveltségű, humán gondolkodású ember volt. Lánya még aprócska volt, mikor az apa már beleplántálta az ókori kultúra és a latin nyelv szeretetét esténként regéket mesélve, latint tanítva neki. A különös sorsú, a zenében és a költészetben is tehetséges anyjától hallott csodás mesék ihlették azokat a történeteket, amelyeken nemzedékek nevelkedtek ( Sziget-kék, Tündér Lala, Bárány Boldizsár). Szülővárosa, a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. "Tudta, hogy szeretem, megmondtam neki, ismerte a feltételeimet, azt is, én nem moccanok: szenvedni tudok, osztozni nem. " 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát, ezután a helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, a második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett.
Nem véletlen az asszociáció: édesapjáék tizennégyen voltak testvérek. A saját családfájánál csak a mitológia szerteágazóbb. Az író és modell című esszéjében írja, hogy amikor valakit modellként használt, akkor egy-egy tulajdonságát megtartotta, de az összes többit megváltoztatta" - mondta el lapunknak egy korábbi interjúban Kiss Borbála a PIM Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállításának kurátora. Kattintson a képre a többi fotóért: Kilenc évtized képei bontakoznak ki a kötet lapjain, az első portrékat még édesapja készítette róla üvegnegatívra, majd számtalan családi-baráti eseményen készült felvétel, hivatásos fényképészek által készített fotók sorakoznak egymás után, melyek hagyományos és digitális technikával készültek egyaránt. Gurul a sok-sok pillanat (Fotó/Forrás: Jaffa Kiadó) Szabó Magdának, a gyermeknek, az iskolásnak, a gimnazistának, az érettségiző bájos lánynak, a vonzó fiatal nőnek, a maga korában divatikonnak számító, elegáns, érett asszonynak ezer arca volt.
Összefoglaló Mindazok, akik szeretik és olvassák Szabó Magda műveit, könnyen hihetnék, hogy mindent vagy majdnem mindent tudnak az írónőről és a világról, amelyben élt és alkotott. Hiszen regényei, novellái lapjain életre kelnek családtagjai, felidéződik gyerekkora és ifjúsága, házassága, a kényszerű hallgatás évei, majd sikerei, amelyek egészen a világhírig repítették. Ám Az élet újrakezdhető című, interjúkat és vallomásokat tartalmazó kötetből kitűnik, hogy Szabó Magdának még maradtak megosztani való titkai, mert körülötte és vele "mindig történtek dolgok", az ő élete "egy kész színdarab". A neves újságírók, irodalmárok, kritikusok által készített, izgalmas kérdéseket feszegető interjúk hitelesen és érzékletesen rajzolják meg a portréját. Az emberét és az alkotóét, aki mindig azt írta, amit ő tudott, és aki azt hirdette, hogy az írónak soha nem szabad hazudni. Szabó Magda mindig felvállalta önmagát és értékeit. "Nem takarózom, lásson, aki látni akar" - mondta. És habozás nélkül felvállalta azt a nehéz küldetést, amit tehetsége és a környező valóság rótt rá.